Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 32/2. (2016)
Etnografie
Nyelvi tájkép a magyar-román-ukrán... módon, de nem minden színtéren történik, a romániai és ukrajnai korlátozó szabályozások erőteljesen korlátozzák a lokális tér minden szegmensében megvalósuló használatot. A hatalom irányából ható kényszerrel egyidejűleg, részben annak következményeként egy önkorlátozó mechanizmus is jelentős mértékben gátolja a magyar lakosság természetes nyelvhasználatát, amely így a törvények által biztosított lehetőségek szintjét nem éri el. Erre a következtetésre jut Hires-László Kornélia is Beregszász nyelvi tájképét elemző tanulmányában.2 Egy korábbi elemzésben Beregszászi Anikó is hasonló megállapítást tett: Kárpátalján még a magyarabb többségű illetve jelentős számú magyar lakossággal rendelkező településeken sem tudnak élni, vagy nem eléggé a törvények adta lehetőségekkel.3 Ennek fő okát Tóth Enikő a törvények alkalmazásához szükséges források hiányában látja.4 A romániai Szatmárban sajnos nem készültek hasonló elemzések, de az erdélyi kutatások,5 továbbá saját kutatási tapasztalataim szerint az itteni nyelvhasználati stratégiák és gyakorlatok hasonlatosak a Kárpátalján tapasztaltakhoz. Mindhárom országban egyetlen államnyelv (mely egyben hivatalos nyelv) van, igaz a három ország nyelvi jogi szabályozása eltérő módon közelíti meg a kérdést.6 A regionális nyelvhasználatnak Romániában és Ukrajnában is vannak törvényi keretei. A sokat vitatott 2012-es Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól jogszabály 18 nyelvnek regionális nyelvi státust engedélyez, amennyiben adott adminisztratív egységben a nyelvet beszélők számaránya eléri a 10 százalékot. így a magyar nyelv Kárpátalján települési, járási sőt megyei szinten is tényezővé válhatott.7 Ezeket a jogokat egy 2014-es törvénytervezet jelentősen csorbítaná, egyrészről 30 százalékra emelné a küszöböt, másrészről csak települési szinten tenné lehetővé a kisebbségi nyelvi használatát.8 Romániában 1996-tól kezdődően vált a magyar nyelv szélesebb körben használhatóvá a hivatalos szférában is, itt 20 százalékos küszöböt állapítottak meg.9 A Kárpátalján és Szatmár megyében megfigyelhető nem hivatalos magyar nyelvhasználat legfőbb jellemzőit a következetlenségben és az esetlegességben látom. A közintézmények, hivatalok hirdetőtáblái mindkét országban többnyire kétnyelvűek 2 Hires-László Kornélia: „Nyelvi tájkép és etnicitás Beregszászon”. In: Nyelvoktatás, kétnyelvűség, nyelvi tájkép. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból. Szerk. Márku Anita - Hires-László Kornélia, Ungvár, Autdor-Shark, 2015. 160-185. 3 Beregszászi Anikó: „«Csata» a szimbolikus térért, avagy a látható/láthatatlan anyanyelv”. In: Kárpátalja. Társadalomtudományi tanulmányok. Szerk. Beregszászi Anikó - Papp Richárd. Budapest - Beregszász, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet - II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2005.161. 4 Tóth Enikő: „A 2012-es nyelvtörvény gyakorlati alkalmazása: Mezőgecse példája”. In: Nyelvoktatás, kétnyelvűség, nyelvi tájkép. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból. Szerk. Márku Anita - Hires-László Kornélia. Ungvár, Autdor-Shark, 2015. 203. 5 Horváth István: „Kisebbségi nyelvi jogok és kisebbségi nyelvhasználat Romániában”. Magyar Tudomány 11 (2009). 1304-1312. 6 Szarka László: „Államnyelv, hivatalos nyelv - kisebbségi jogok Kelet-Közép-Európában”. In: Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Szerk. Szarka László - Nádor Orsolya. Budapest, Akadémiai, 2003. 16-20. 7 Csernicskó István - Fedinec Csilla: „Nyelvpolitika határon: a 2012-es ukrajnai nyelvtörvény elő- és utóéletéről”. In: Nyelvoktatás, kétnyelvűség, nyelvi tájkép. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból. Szerk. Márku Anita - Hires-László Kornália. Ungvár, Autdor-Shark, 2015. 221. 8 Csernicskó - Fedinec, i.m. 230. 9 Horváth, i.m. 332
