Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 32/2. (2016)
Istorie
Presa sătmăreană despre intrarea României... 2 oldal SZÁMOS '1918 «gşgtember 18. 841 mim.) Légi támadís Észak-Dobrudzsában. Berlin, «sept. 18. (Wolff-jelentés). Hydroplánjaink 16-án Észak- Dobrudzsában a vasúti telepeket éi ellenséges hadoszlopokat »ikorosán bombázták. Tubeáuál a nyílt tenger*n u ellenséges hydropláarajt bombázták 6« egyet eltaláltak, majd séitetlenül visszatértek. A német főhadiszállás jsleíjíé^s Berlin, szept. 18. A nagy föhadiszállá* jelenti : A harcok nyugaton és keleten tovább tartanak. Nyugati hadszíntér: Rnprsoht bajor írónőráköt, vemértábornagy arcvonala: A hatalmas Somme-caata azon 35 kilo* miteres .arcvonalon, amely Thiepvaltól a Vermandoavillerstöl délre eső területig terjed, rendkívül elkeseredett hare okra vezetett, amelyek a Sommetől é'takra a mi javunkra dőltek el. A folyótól délre pedig Barleux és Vermandovillers között a főiddel teljesen egyenlővé lett állásrészeinknek, valamint Berny és Dednecourt falvaknak feladáiával végződtek. Bátor csapataink ragyogó bizonyszgát azolfáltatták rendíthetetlen kitartásuknak éa áidozatkéazéfüknek. Különösen kitűnt Bouehawetnestöl délre a 13 ik wesfáliai gyalogezred. Repülőink erős ellenséges repülŐrajokkal szembeszáll Lak és eredményes harcokban öt repülőgépet lelőttek. A ütmei trónörökőt arcvonala : k Maas területen időnkint élénk tüzérharcok folytak. Fieurytöi keletre előretörő osztagokat visszafordulásra kényszeritettünk. Keleti harctér: Lipót bajor herceg v emér tábern agg arcrenala: Lucklól nyugatra hatásos aárótüzünkkel az ellenséget m-gskadályoztuk abban, hogy robamálláaaikbói Mu-witz tábornek csapatai i ellen újból előretörjön. Csak Szelwowiól ; északra volt képes gyengébb támadást indi- , tani, amelyet könnyen visizavortiiak. Sok ; ezer orosz hullája borítja a szeptember \ tizenhetidiki csatateret. — A Szerető és a i Stripa között az oroszoknak Eben tábornok csoportja ellen megismételt támadásai aa élöző napi támadásokhoz hasonlóképen nagy veszteségük mellett teljes kudarcukkal végződtek. Káráig Peronét Jóttef főherceg lovassági tábornagy árcvonaia : Török csapatok szövetséges bajtársaik támogatása mellett a Zlota Lipától nyugatra nehéz harcokban sikerrel állták meg helyüket a tülaróben levő ellenség támadásaival szemben. Az állásaikba benyomult ellenséges osztagokat ismét kivetették. A Gerok tábornok parancsnoksága alatt álló német csapatok a Narajowka mindkét oldalán támadásba mentek át, amellyel szemben az oroszok nem tudtak helylállani. A tegnapelőtt elvesztett terület legnagyobb része ismét birtokunkban van. kz ellenség eltekintve igen véres veszteségeitől, több mint kéromezerótbzíz embert vesztett foglyokban. Rtonkiről tizenhat géppuskáját olvottük. A Kárpátokban az oroszok támadásait visszavertük. Erdélyben Hátszegtől délkeletre uj, reánk nézve kedvező harcok vannak folyamatbaa. Többek között hét ágyút zsáktnáay oltunk. A b al k i D i hadszíntér: Machsessen veeértábomagy csoportja ; A megvert ores sokat 4o románokat, kik a szövetséges csapatoktól üldémvo három napon ét visszavonultak, a Ustovva—Cobadiests—éumlai általános vonalon előre ethéssitett állásban újonnan odavon» csapatokkal vették fal a harcot. Kémet eésolóaljak a Dnna-montén Hete övétől délre már ogémmon mm ellonségos tétmérségig hatoltok és őt agyat meákmányoltak és olloniémadásokat oissoavertsh. A macedóniai front : Az ellenségnek a Fiesta tótól és a Vardar közti arcvonalon indított több eiaaigetelt támadása eredménytelen maradt Ludandor/, első főse áll ásmeater. A nyugati frontról. Oenf, sxept. 18. A Le Journal haditudósítója jelenti: — A .Szamos' Nngykarely, szept. 18. A szaimórmegyei románság sem maradhatott eí a velünk éraö és velünk harcoló magyar románok ama milliói közül, akik Románia áruláan ói betörései óta nap nap után megragadtak minden alkalmat, hogy lelkes szavakkal is tanúságot tegyenek Magyarország iránt érzett hüségttkrői. Szalmárvármegyd románjait a mai napra hívta össze Marohis Romulus vármegyei főesperes Nagykárolyba, hogy megjelenve Csaba Adorján főispán előtt é!ö szóval kifejezést adjanak hagyományos, tántoríthatatlan király hűségüknek és törhetetlen hazaszeretetüknek. Tudott és várt dolog volt ez a hűségnyilatkozat. mégis örvendetesen saép volt, bizonysága annak, k \gy Szatmár megyében együtt, egy célért dolgozott eddig és harcol ezután bármilyen anyanyelvű társadalom. A vármegye hatalma* tanácskozó termében a magyar király kepe, a magyar kormány képviselője előtt elhangzott uj romín hűség eskü záloga a diadalmas, nyugodt jövendőnek. Délelőtt 11 órakor vonultak fel Március Romulus főesperes vezetése alatt a I sx&tmármegyei románság képviselői a vár! megyoház nagytermébe. A töe»p eresen kívül részt vettek a de- I putációban: Papp József nyug. tábiabiró, Achim György bankigazgató, dr. Barbul I. Károly ügyvéd, Kalló Demeter íőköayvelő, dr. Drágos Theofii ügyvéd; Ossián Páaofil szamosközi esperes, bogdan Audrás nagykárolyi kerületi esperes, Papp E!ok, Papp János, Mihálka János, Maroniu György, Csordás Mihály, Stanczu György. Szilágyi György ««peres-parochusok ; Ajakij János, Abrudán Kornél, Szakáll János, Papp Demeter, Marosán Aurél, Ardelaán László, Anderkú Viktor, Campián Emánuel, Cionte Döme. Botfa Mihály, Sinka György, Poppán Vazul, Papp Sánder, Germán Tivadar, Papp Mihály, Fel Joachim, Gregár Joachim, Málha Grácián, Fassiedán István, Sclagián Flórián lelkészek; Giniţi Mihály, Nagy Tivadar, Msgdás Anariáe, Niksza Ambras, Sturza Jáaoe, Márkus Mihály, Anderko Sándor tanítók; Fábián Dele nagykárolyi egyházgondnok, Saabó Jáaos községi bíró, Papp István magánzó, Páll György, Oláh Mihály, Kortyán Mihály, Denka Demeter, Simonka Traján, Karbueár Corjolán, Erdei János, üonka Gábor, Vida Jánoa birtokosok, Sinka József, Kosárka György, Merg Demeter, Márián János, Sopronyi László, Sinka György, Zsurzsa György, Araey János és Vanka Valentin iparosok. A megjelölitek hatalmas éljenzéssel fomasabbak voltak, «minőket az ember elképzeihet. CourceUette hslységbsn vad, szinte állati küzdelem folyt le az angolek és bajorok közt. Késekkel és browningokkal harcoltak egymás ellen, vagy puszta kézzel fojtogatták egymást. A haditudósítók nennt a lőazerfogyasztás eddig még nem ismert méreteket ért el. Eseméngek a tengeren. Budapest, szept. 18. Hivatalos jelentés : A tizenhetedikéről tizennyolcadikára virradó éjjel egyik tengeri repülőrajunk a mostrei vasúti állomás telepeit újból nehéz és könnyű bosibákkal bombázta. Az állomásépületben számos találatot értünk el. Dacára az ellenség leghevesebb tüzelésének, légi jármüveink sértetlenül vonultak be. eredeti tudósítása. — g«diák a terembe belépő főispánt, aki előtt Marohis Romulus főesperes a következő hűségnyilatkozatot olvasta fel: Méltó Ág os Főispán Ur ! Szatmárvármegyo tekintélyes számú románságának képviselői vármegyénk minden román lakta vidékéről összegyűlt küldöttségben, ezen hacankra kényszerűéit világháború ferfatagában, rgyednl hazafias szent kötelességünktől buzdittatva, immáren másodízben jeleuüek meg Méltóságod vármegyénk főnöke, »iát a magas áliamkormáay képviselője előtt. Két évi lankadatlan, kitartó hősi küzdelem után a minden oldalról ránk törő ellenség ellen, hazaik ellenségeinek száma nemhogy fogyott volna, hanem meglepetésszerűen egy újabbal szaporodott. A szom trades Románia hadat «zent Monarchiánknak, amelyben a dicsőséges Habsburg diuászlia alatt tőhb millió remán él hü'égbea, egyetértésben, összetartásban é.s örvendetes fejlődésben a monarchia többi nemzetiségével együtt. Megdöbbentő leg hatolt reánk magyar országi románokra ezen hadüzenet, mert lehetetlenünk tartottuk, hogy Románia az Orosz birodalommal ezöveikezhessék, amely leginkább veszélyezteti a román fajnak existeneiáját, mert hisz éppen Románia történelme tanúskodik Oreszország hálátlansága és paródiájáról. A magyarországi románság, a történelem megcafoikatlan tanúbizonysága szerint, több mint egy évezreden át a haza igaz, hü fiaival együtt, mindig testvéri szeretet és egyetértésben védi* e haza drága szent földjét minden ellenségével szemben. Soha elnyomott fajnak nem tekintette magát Szt. István első királyunk koronájának népei között. Ezt velő a lovsgias magyar nemzet sohasem éreztette. Avagy máskülönben miként volna megmagyarázható azon határtalan hősi elszántság, azon odaadó rajongó hűség és szeretet, azon haláltraegvető vitézség, mit ezen rémes világháborúban eddig lanusitoti a hazai román nép, rérét, életét, vagyonát, mindenét áldozva a haza védelmére? Állithatja-o valaki tehát, hogy a magyarországi román népiek felszabadításra van sziksége? Nem volna ez a lojális magyar nemzetnek rut megrágalmazása ? Ilyen eszmével mi sohasem azonosítottuk magunkat ! Párt politikai diferenciák lehettek a múltban a magyarság és a hazai románság között. Lehetett a politikai rendszer ellen való küzdelme is a románságnak, miként az a többi hazai politikai pártok között is oly sokszor, elég éle« módon nyilatkozott meg: de hazaellenea, vagy kifelé gravitáló A Somnii: melletti harcok a legborzal-A hajéhadparanosnokeAg. A szatmármegyei románság hűségnyilatkozata. 164 Szamos, Satu Mare, anul XLVIII, nr. 243, 19 septembrie 1916. Sursa: www.hungaricana.hu