Porumbăcean, Claudiu et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 30/2. (2014)
Istoria culturii
A történelem templomai... Az eleve feltételes megbékélés azonban azért megvalósíthatatlan, mert az ember őszinte felebaráti és Isten-szeretetre egyaránt képtelen, s így „útja” nem karácsony gyermeki öröméhez való önfeledt visszatérés, hanem „a Golgota járása”. Az élet nem adhat egyebet „tépő kétségnél”, amelynek hangját „a nagyváros zaja nem nyomhatja el”. Ez a nagyváros egyelőre még Debrecen, a „kálvinista Róma”, viszont hamarosan a századelő dinamikusan fejlődő és „bűnökben bővelkedő” városa, Nagyvárad veszi át a szerepét. Gyermek vagyok. Temetőben Átsuhanok könnyű szívvel Tarka szárnyú pillangókat kergetek, Sok besüppedt, elfelejtett sír felett. Az 1896-os Álmok után jól jelzi Ady antinómikus viszonyát szülőföldjéhez: állandó lelkifurdalása van, s ez csupán falujának templomában, a templom meghitt, óvó-védő csendjében oldódik fel (vagy inkább éppenhogy enyhül). (Ady mindig szeretett volna egyfajta hölderlini-heideggeri elrejtettségben élni.22) A „múlton taposás” kényszerképzete - felduzzasztott gyermeki bűnök, különösen az egyre sivárabbnak tűnő ifjúság hamis díszletei között utalnak Ady kálvinizmusának élmény-gyökereire, s egyben erősen morális jellegére. A templomot a vezeklés „szent helyének” látja - s ez a nézete egybeesik azzal az egzisztenciális megközelítéssel, amely a 19-20. század fordulóján a szent helyek felé fordulás szertartásait a mindennapokban is meghatározták, sőt azokat egyenesen előírták.23 Ady szülőföld-élményének legjellemzőbb vonása a szakralitás keresése és azonosítása a mindennapi és az ünnepi tapasztalati szférában, és az az igénye, hogy mindezt megszólaltathassa költészetében is. Eltökélt szándéka egy alapjaiban vallásos, kanonizáló és normatív módon szövegszerűsített mű-világ létrehozása, amelynek középpontjában a küldetéstudat és az istenhit metaforikus katedrálisai állnak.24 A Torony az éjszakában című költemény meggyőző példája annak, hogy Ady történelemfelfogása mennyire szülőföld-eredetű, s hátterében ott tolódnak a középkor, a vallásháborúk, a Rákócziszabadságharc és 1848 nagy eseményeinek panorámái. Hiszen a szülőföldi táj Bocskai és Bethlen, a Rákócziak, a Wesselényiek és Kossuth földje is volt egyben. Otthon - kopár szántóival, Ínséges terméseivel, nyomorgó szegényeivel, a nagykárolyi patinás megyeházán és környékén pedig Kölcsey csizmájának vagy Szendrey Júlia pillangós cipellőjének kopogásával. A történelemtől visszhangos Szatmár zajai lelkében tovább éltek, újra és újra szót kérve költészetében. Egy poétikai képlet Temető az egész ország címmel írt cikket Ady 1907 novemberében Magyarország akkori helyzetéről: „Ilyen szomorúság, rend és nyugalom lehetett, mint most, Rákóczi fejedelem halála után”. A temetői éjszaka képe - amely a kozmikus éjszaka mellé a világ-teremtő képzetét rendeli - legerőteljesebben világháborús költészetében jelenik meg, s ennek egyik nyitódarabja a Torony az éjszakában. (A híres költemény a Halottak élén és a Halottan és idegenen szomszédságában került be utolsó kötetébe.) Faluja nyár-éji csöndjéből Fehéren, aggódva kibámul A torony S vér-hireket vár a lángoló, Vénhedt világbul. Harangjait állatja némán S az istenének, kinek háza, Nem üzen, Áll, remeg és bámul a torony Megbabonázva. A Ég csodálatos felhői A holdat rejtegetve úsznak S a torony A Holdnak köszön, e mennyei, Bölcs omnibusznak. A Hold sokféle tornyot látott, Sohse sietett, sohse késett, S nem riad, Ha telnek e kis Föld-csillagon Elrendelések. Tán holnap már vérrel meszelten Fog csillogni istenes őrünk, A torony, S a harcos múltnak igéje zúg: Halunk vagy győzünk. 22 Kulcsár Szabó Ernő, im. 152. 23 Heidegger, Martin, A műalkotás eredete. Bp., 1988. 122. 24 Kulcsár Szabó Ernő, im. 153. 169
