Porumbăcean, Claudiu et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 29/2. (2013)
Istoria culturii
A SZENT ÉS A SZÉP. PÁSKÁNDI GÉZA ÉS SZILÁGYI DOMOKOS KÖLTŐI VERSENGÉSE KERESKÉNYI Sándor Cuvinte cheie: artăpoetică, frumos, paradigmă, riválisán, sacru Rezumat: Géza Páskándi şi Domokos Szilágyi, poeţi cunoscuţi şi recunoscuţi ai literaturii maghiare din România, au fost prieteni şi totodată rivali, fiecare dintre ei dorindu-şi să impună valorile sale asupra celuilalt. Rivalizarea lor a durat timp de un sfert de secol sfârşind cu victoria neaşteptată a lui Domokos Szilágyi. Géza Páskándi, reprezentant al neo-avangardismului, şi-a format o artă poetică, eminament colectivistă, sub egida sacrului. El reprezenta tipul poetului naţional. Domokos Szilágyi a fost un postmodernist avant la lettre. Ca precursor al postmodernismului a negat principiul colectivităţii şi existenţa unor metanarative istorice, creând sub egida unui frumos bizar, dizarmonic, grotesc şi asemănător celui din modelul deconstructivist elaborat de Jacques Derrida. Sinuciderea lui Domokos Szilágyi a dus la încheierea unei opere aparent fragmentare. Acest fragmentarism, opulent în felul lui, este însă moştenirea cea mai de preţ a literaturii maghiare contemporane din România. * * * Páskándi Géza (1933-1995) és Szilágyi Domokos (1938-1976) a romániai magyar költészet művészeti nagykorúsodásának meghatározó és reprezentatív személyiségei. Az alábbi tanulmányban a két irodalmi vezéregyéniség viszonyának egy sajátos vonatkozását vizsgálom, jelesül a közöttük kialakult versenyhelyzet jellegzetességeit, okait és következményeit. Ez a sokszor tapintatosan leplezett, máskor viszont bántóan nyílt verseny részint emberi alkatukból következett, részint koruk kulturális és politikai körülményei generálták, sőt szinte ki is kényszerítették. A versenyhelyzethez való alkalmazkodás kezdetben jótékonyan hatott életművük alakulására, végső soron azonban mindkettőjük más-más fajta elszigetelődéséhez vezetett. Alapkérdésünkaz,hogyazeseményekésahelyzetekilyeténalakulásamennyirevolt„bekódolva” személyiségfejlődésükbe, illetve a romániai magyar költészet szellemi magatartásgenetikájába, azaz olykor kíméleden rivalizálásuk mennyire tekinthető szükségszerűnek mentalitástörténeti szempontból? Vajon milyen máig megszívlelendő irodalom- és társadalomtörténeti tanulságai vannak a két értelmiségi vetélkedésének, s főleg annak a ténynek, hogy közöttük nem alakulhatott ki közös értékeket termő és teremtő barátság? Költői versenyek - antropológia és kanonizáció A költői verseny az ókori görög kultúra értékteremtő harcainak eredménye. Archetípusa a Dionüszosz-ünnep, ugyanis ennek keretében a vallási szertartás újjászületést megjelenítő misztériuma az egymással ünnepélyes körülmények között versengő drámaköltők műveiben öltött testet.1 Ez azt is jelzi, hogy a költői versenyekben kezdettől összefonódott az antropológiai-kulturális és a 1 Kerényi Károly, Ember és maszk. In: éget ünnep. Budapest, 1995, 101 o. Satu Mare - Studii şi Comunicări, nr. XXIX/II, 2013, p. 231-241
