Porumbăcean, Claudiu et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 29/2. (2013)
Istoria culturii
(A név eredetét a 19. században magyarázó monda szerint e tájon táborozott Mohácsi István vezér egy magyar csapattal, s a tatárjáráskor, amikor Sándorháza, Kis-Lele és több szomszéd települést felgyújtottak, kénytelen volt állását elhagyni. Ekkor két láda aranyat és drágaságokat elrejtett egy vad alma és körte fa között. Ezt észrevette egy ember, akinek ezért kivágatta a nyelvét. Amikor a néma ember magyarázni akarta a történteket, csak annyit tudott mondani, hogy Kák - Kák, ebből eredt azután a Kákony név. Pesty Frigyes jegyezte fel.) 1/5 Megbélyegzett emberek Gyehenna — (Szatmárnémeti, Félegyházi Mihály, 50, fm, Félegyházi Sándor, 50, fin) — A 18/19. század fordulójától ismert Gyehenna (> cigány dehenna ’pokol’, kárhozat?) néven ismert városrészben csak a nagyon szegények, nyomorgók (cigányok, koldusok, stb) laktak, itt volt a város bordélyháza is. A szatmári polgárok szerint: ez maga a pokol; a bűnösök és bűnhődők lakóhelye. Tetves — (Szatmárnémeti, Félegyházi Mihály, Félegyházi Sándor, 60, fm.) — A város szélén / szomszédságában található cigánytelep; nevét, megnevezését a kunyhókban, sátorokban lakó, gondozadan külsejű és öltözékű lakosairól kapta. II. Népetimológia A történeti személyhez, eseményhez, történethez kapcsolódó indítékokkal magyarázott helyneveket követően külön csoportban közlöm azokat a helynevet, amelyek népetimológia, illetőleg félrehallás, alapján keletkeztek. A helynévnek valósnak vélt értelmezést tulajdoníthatnak a megnevezés alapjául szolgáló tárgy / jelenség eltűnése nyomán is. Betyárlapos — (Szamosdara, Katócz Aladár, 70, fm, Kovács Jánosné Mester Emma, 42, htb) — A néphagyomány szerint a 19. században ezen a területen / helyen bújtak meg a hatóságok elől bujdosó szegénylegények, betyárok. A tény bizonyosan igaz, ugyanis a terület - melynek akkor Betyárlápos wolt a neve — a 19. században valóban nehezen járható, ingoványos mocsár volt. A századfordulón viszont már lecsapolták. A 20. században élők nyelvhasználatában a lapos > lapos -sá alakult. Borosjános — (Vámfalu, István Géza, 53, fm) — A helynév családnév + keresztnév összetételeként való magyarázata félrehallásból született, ugyanis a régen és részben még ma is borostyán bokrokkal borított határrészt egy évszázaddal ezelőtt még Borostyános néven ismerték, említették. Cse(h)liget (Pelekeszi, Kis Zsigmond, 83, fm, Szűcs Miklós, 82, fm) — A ’cseliget’ ejtésű kis erdő nevének mindkét ma feltételezett etimológiája félrehallás / félreértés eredménye. Az előtagot némelyek családnévnek tartják, mások szerint a cseh etnikumhoz lehet valami köze. A kis erdőt régen bizonyosan ’cserliget’-ként említették, ugyanis az erdőt cserfák alkotják. A cserliget > cseliget félrehallásból származik, népetimológia eredménye. Csetrikopács — (Tasnádszarvad, Fóris Zsuzsanna, 18, tanuló, Székely Hajnalka, 18, tanuló) — A helynév román nyelvű szószerkezetből keletkezett. A román földrajzi név: Cei trei copaci ’a három fa’, köznyelvi kiejtése ’csejtréjkopács’; a román népnyelvben a trei ’három’ helyett gyakran tri-1 ejtenek. Helyneveink érdekességei... 219
