Porumbăcean, Claudiu et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 29/2. (2013)
Istoria culturii
Bura László A faluban élő magyar anyanyelvű lakosok nem ismerik sem az általuk használt helynév keletkezésének körülményeit, sem a jelentését. Azt sem tudják, hogy az általuk használt helynév eredetileg román anyanyelvű lakosok által alkotott földrajzi név. Fizess utca — (Szilágypér, Fazekas Béla, 59, fm, Somogyi Ferencné Szűcs Irma, 70, htb) — Az utca a faluban átfolyó patak közelében épült, a patak partját fűzfák szegélyezik. Az utca névadója nyilvánvalóan a szomszédságában található füzes, a szilágypéri tájnyelvben fijes ’füzes’. A 20. század közepére eltűntek a patak menti fűzfák, az elemi iskolában az iskolát végzők a fafajta neveként a köznyelvi fűzfa megnevezést tanulták, s a népnyelvi fitţes hangalakot a fizet ige felszólító módú alakjaként értelmezték. A kiejtésben immár hosszú mássalhangzóval ejtett igealak — fizess! - jelentéséből aztán megszületett az utcanév népetimológiás értelmezése: az utcában lakók valamilyen adósságba keveredtek, erre vonatkozott a felszólítás: Fizess!, ami pedig idővel megmaradt az utca neveként. Hidegjárda — (Szatmárnémeti, Félegyházi Mihály, 51, fm, Félegyházi Sándor, 51, fm) Épület neve. Hám János püspök az 1850-es években kolostort építtetett a ferences szerzeteseknek, akik viszont halála után elhalasztották letelepedésüket, ezért az épületben 1858-ban szegényházat rendeztek be, amelynek védnökségét Albert főherceg felesége, Hildegárdis vállalta el. Az épület neve a közhasználatban a főhercegnő magyarosan használt nevéből Hildegárda lett. A Hidegjárda ebből keletkezett népetimológiás megnevezés. Kontiszta árka — (Hadad, Bakk Ferenc, 44, tanár, Kulcsár Piroska, 58, htb ) — A Wesselényi grófok kastélya szomszédságában levő ligetben egy kisebb völgyszerű árok mellett volt a grófnő (románul: contesă, [ejtése: konteszö] sétáló helye. A román Contesă (árka) kifejezésből félrehallás útján a népetimológiában Kontiszta (árka) lett. Pottyantás — (Magyarcsaholy, Hegyesi Elek, 68, fm, Vass Elek, 67, fm). — A helyet a tagosításkor a tulajdonos család nevével nevezték meg: Pattantyús-tag. Némelyek így (is) ismerik. A falu lakosainak mindennapi nyelvhasználatában ma elterjedtebb a népetimológiával megalkotott Pottyantás. Sátorasszony — (Hadad, Bakk Ferenc, 44, tanár, Kulcsár Piroska, 58, htb) — A dombos - erdős határrészben, a Nagymagyarós erdőben található időszakos patak (as jő) fölé sátorszerűen hajoltak a fák. A népetimológia valamikor a 18. század végén (1792) még Sátor as%ó, a 19. században már hosszan ejtett: Sátor as%s%o-1 (Vö.: Pesty Frigyes 18644) Sátor asszony-nyá változtatta. Tanárok — (Tasnádszarvad, Fóris Zsuzsanna, 18, tanuló, Székely Hajnalka, 18) tanuló) — A második világháború idején a tankok előhaladásának megakadályozására a falu határában ásott csapda, akadály(ok), a tankárok. A háború utáni nemzedék nyelvhasználatában a megnevezést felcserélte a számára értelmesnek érzett Tanárok-kai. Latorszeg — (Szatmárnémeti, Félegyházi Mihály, 50, fm, Félegyházi Sándor, 50, fm) 4 Pesty Frigyes 1864-1865. évi helynévgyűjteménye. (Kézirat, OSzK Kézirattár). 220
