Szőcs, Péter Levente (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 23-24/1. (2006-2007)

Terdik Szilveszter: Károlyi Sándor építkezései az erdődi várban

Károlyi Sándor építkezései a% erdődi várban

állításait, miszerint a János Zsigmond által vezetett ostrom valóban nagyon kemény ágyúzással járt együtt.

A vár tisztítása közben persze az álló falak mellett pincéket is találtak,57 melyeket igyekeztek megmenteni. 1727 elején a vár udvara már tiszta volt, ekkor feliratos kő is került elő,58 majd a nyáron egy évszámos és címeres kő jött a felszínre, amelyekről már volt szó.59 A tisztítással párhuzamosan az újjáépítés is megindult. Az 1728 végén, valószínűleg Bartha Pál udvarbíró által készített számadás szerint a tényleges építkezés „circa finem July 1727” kezdődött.60 Károlyi Sándor naplójegyzeteiből tudjuk, hogy az egyik várbéli magtár, granarium, újjáépítésére került sor leghamarabb.61 1728 januárjában már a granarium berendezéséről gondoskodik, majd a fennálló tornyok és falak veszélyes részeinek bontására szólít, amivel Szent Gergely napig (márc. 12.) kell végezni, mert annál hamarabb a kőművesek úgysem jönnek meg (ti. Nagykárolyból, ahol ekkor a piarista gimnázium építése folyt). Folyamatosan gondoskodik az építőanyagok szállításáról, hogy a munka minél serényebben haladjon.62 A kőművesmunka vezetésével az ezidőtájt máshol is folyó építkezések irányító mestere, Csacsala lehetett megbízva, mivel az 1728-as kiadásokban így emlékeznek meg róla: „4ta- Csacsalla Paler es munkának directora fő mester és delineátor azért neki hetenként conventiójához 3 forint volt fel téve Conventiója találtatik a kulcsárok számadási mellett.”63 Egy korábbi elszámolásból az is megtudjuk, hogy Christian volt a vezetékneve.64 Valószínűleg Csacsala olaszos hangzású neve alapján gondolták úgy a 19. században, hogy Károlyi Sándor olasz mesterekkel terveztette a várat.65 A delineatiót, vagyis a terveket Csacsala készíthette, de Károlyi Sándor is egészen nagy szerepet vállalt az építkezésben, amint ez a tiszttartók számára írt utasításaiból kitűnik. Tanácsai nagyon pontosak, az adott feladat legegyszerűbb és leggazdaságosabb megoldását tartja szem előtt. A szöveges utasításokat a helyszíni magyarázat mellett rajzok is segíthették, amelyekből egy fenn is maradt.66 Károlyi már az olcsvai kastély építkezéseit is maga irányította,67 egy eddig még beazonosítatlan kastélyhoz készített alaprajza pedig éppen az erdődi tervek közé keveredett.68 Az írott utasításokra azért is szükség volt, mert ezekben az években Károlyi Sándornak az országgyűlés miatt Pozsonyban kellett tartózkodnia, így a szorosabb felügyeletet Ferenc fiára kellett bíznia.

Az 1728-as építkezéseket leginkább Bartha Pál leveleiből tudjuk nyomon követni.69 Az év elején még a vár teljes területét kitisztították, az egykori helyiségekből néhányat Bartha be is azonosított (pl. a konyhát). Amint említettük, ekkor a vár keleti oldalának építéséhez fogtak, a két kerek torony közötti szobákkal el is készültek, míg az DNy-i és az ENy-i, későbbi tömlöc és kápolna tornyot télére szalmával kellett befedni. 70 Előbbi építésekor a középkori falak egy részét

57 1726. nov. 12—14. SZALAY 1865, I, 237. Ennek újjáépíthetőségéről Barta Pál is beszámol:Függelék 2.2.1. Károlyi instr. 1728. jan. 13. MOL K. cs. Lt. P 1507 18. d. 342r.

58 Károlyi Ferenc tudósítása Károlyi Sándornak, Olcsva, 1727. febr. 2. „Erdődön a vár tisztítása continuáltatván minemű fel körön való írás találtatott az házban /kit én kerek garádicsnak vélek/ accludálom. Majd az egész négyszögletű udvara az várnak kész. Egyéb újságra még nem találtak.” MOL K. cs. It. P 1507. I. 17. d. 232r

59 Bartha Pál ir 1727. aug. 19-én írt levelében: Függelék 2.2.2.

60 Lásd: Függelék 3. Erre vonatkozhat Barta Pál következő mondata: „Vizi és száraz malmok vámja in Ao 1728 menyire exurgallyon specificatioja armeeralom, nem különben az vár beli ház az miólta kezdett épülni menyi pénzt költöttem reá ki szedtem.” Károlyi Sándornak, Erdőd, 1729. jan. 9. MOL K. cs. Lt. P 398. 4800/1.

61 Ez a vár nyugati oldalán lehetett, ugyanis az 1739-es inventárium a keleti oldalon lévőt nevezi újnak 1727. aug. — „8. Mulattam ottan, és az várban reparálandó granáriumot tisztíttattam ki, és — 9. Azokat Bartha Pál és kőmívesek eleibe adván, indultam meg s Béltekre jutván...” nov.26. „Ottan is fogattam az granarium munkájához az kőművesekkel és ácsokkal.” Dec. 15. „Érkeztem Erdődre. Az holott usque ad diem 19nam állítottam fel az granarium szarufáit és hoztam rendben az építés continuátióját.” SZALAY 1865, I, 248, 282, 283. Erre vonatkozhat Győry István salánki jószágkormányzónak küldött megrovó, dátum nélküli leirata is: „20. valamit most okoztál (ti. kárt) az erdődi granarium boltozatjában az ácsoknak el nem küldésé miatt ha azért még is otthon találod azonnal Bandit Soldost Miklóst mindhármukat meneszd Erdődre.” MOL K. cs. Lt. P 1507 18. d. 284r. Erről a munkáról tudósít Bartha Pál is 1727. aug. 19-én. Lásd: Függelék 2.2.2.

62 1728. jan. 13. Lásd: Függelék 1.1.

63 MOL K. cs. Lt. P 397. 97. csomó Számadások, 219r. Neki a fizetése is több volt a többi mesterénél. Uo. 256r.

64 1726-dik évi kiadásokban: „Sub 9na Augusti Csacsala Christian, Jankó Márton kómíveseknek adót fizetések suictiojukkal fulciallya Tiszt. Ur de conventiojukat naponta ki fizetessék rendeltetet ezen declararallya” (ekkor a Szent Donát kápolnát építették). MOL K. cs. Lt. P 397. 97. csomó Számadások, 254r.

65 Vasárnapi Újság 35 (1888), 297.

66 Eredeti kontextusából kiszakítva, az 1721-es erdődi rajz társaságában maradt fenn, ami a kapu környékének tisztítására vonatkozik. Kora nem állapítható meg pontosan. MOL K. cs. Lt. T 20. 228. (19, 2 x 22,9 cm).

67 Vasárnapi Újság 40 (1893), 188. ENTZ 1987, II, 241-242.

68 MOLT 20.260.03.

69 Ezeket lásd: Függelék 2.2.3-13.

70 Lásd még Károlyi Ferenc levelét 1728. okt. 28. Függelék 2.1.1.

245