Szőcs, Péter Levente (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 23-24/1. (2006-2007)
Terdik Szilveszter: Károlyi Sándor építkezései az erdődi várban
Terdik Szilveszter visszabontották. Az építkezés az aratáskor akadozott, máskor Csacsala hiánya miatt nem haladtak kellő gyorsasággal, mivel a vele együtt dolgozó néhány környékbeli sváb kőműves a bonyolultabb feladatok láttán nem mert tovább építeni. Az építkezésekre vonatkozó legrészletesebb utasítások 1729. január 17-ről maradtak fenn Károlyi Sándortól.71 Kiderül, hogy már valóban készen volt a granarium, a tömlőé, felette a kápolna (EK-i kerek torony), valamint a nagy kerek torony (DK-i) alsó szintjei. Ezek után az északi szárny udvar felőli árkádjairól, a konyhatoronyról (ÉNy-i kerek), valamint a tőle nyugatra lévő kis házról (szobáról), az itteni lépcsőről, az árkádok alatti kút építésről rendelkezik. Ugyanakkor a biztonság kedvéért, hogy a mesterek hiába ne töltsék az időt, még a kapu környékének, az itteni lépcsőnek az építéséről, majd a kapu kijavításáról, végül a fölötte lévő homlokzatok rakásáról is rendelkezik.72 A következő hónap elején viszont Surányból így ír fiának: „Itten pedig jó kőműves pallér akadván az erdődi delineátiót is actu csináltattam, úgy annak is az károlyi collégiumnak is faczádáját s külső vakolását s minthogy Csacsala részeges, jobbítani sem akarja magát, eztet is le fogom küldeni. Se felesége se gyermeki, talán ottan megragad s házasodik. Egy pápistával több lesz az földön, úgy korcsmán ivóval. Egy finom oltárcsináló asztalosra is akadtam legényestül, azt is le fogom küldeni együtt az faczadókkal. Ezek Erdődre applicáltathatnak. Csacsala Károlyban continuálja operatióit, reménlem, jövő héten lovaimmal együtt leindíthatom őket.”73 Következő levelében megerősíti, hogy egy asztalost is küld, aki az esztergáláshoz is kiválóan ért, mindamellett „Kemencze formákat is fog kis kompendiumban csinálni deszkábul”, melyeket a salánki német fazekasnak kell küldeni, hogy „csináljon Erdődre szegeletbe való almárium forma kemenczéket.” A kőművest már csak Szent Gergely nap (márc. 12.) után fogja küldeni, de addig is részletes utasításokat ad az építésre vonatkozóan.74 A levélben említett tervrajzok közül fenn is maradt néhány a családi levéltárban. Különlegességük, hogy az alaprajzon (2. kép) Károlyi saját maga írhatta fel a magyarázatot, míg a két főhomlokzati rajzon más készítette el magyarul a rajzon található számok magyrázatát (3-4. kép). A Surányban készített alaprajzon már szerepel a következő évtizedben megépülő új torony, s nagyon érdekes az északi homlokzat elé, a várárokba szánt kéthajós, emeletes granarium terve is. A vár déli homlokzatához két rajz is készült, az egyik csak annyiban különbözik a másiktól, hogy a másodikon a két tornyot egy-egy emelettel megmagasították. Érdekes megoldás, hogy a kiegészítésnek szánt részletrajzot kivágták, és utólag ragasztották rá a korábbi verzió másolatára. Különös megoldás lett volna a tornyok kősisakja, valamint a volutás oromzati formák (4. kép). Ismert még két vázlatos alaprajz is (4-5. kép), amelyek közül a másodikon egy volutás oromzat vázlatrajzán 1729-es évszám is szerepel. Elképzelhető, hogy az Erdődön ekkor még biztosan nem járt, Surányban dolgozó mester egy ilyen vázlatos alaprajz nyomán készítette el saját terveit (5. kép). Az új építőmester, akinek nevét egyelőre nem ismerjük, nem igen jöhetett le, mert Károlyi Sándor a következő év nyarán továbbra is Csacsala iránt érdeklődik, mivel a munkálatokat a helyszínen irányító Ferenc nem ír róla semmit.75 Tervei mégis hatással voltak az épületre, noha sokkal egyszerűbb homlokzati kialakítással valósult meg, de a tornyok legfelső szintjének ablakformája még az 1783-as felmérési rajzon is szerepel, tehát ez biztosan megvalósult (4. és 7. kép). Az oltárcsináló, az asztalos, 71 Lásd: Függelék 1.2. 72 Szövege: MOL K. cs. Lt. P 1507 18. d. 393r.-397v. Függelék 1.2. 73 Nagysurány, 1729. febr. 2. MOL K. cs. Lt. P 1507.16.d. 411r. 74 „s jóllehet eljöttömkor mind magadnak mind Barthanak mind Csacsalának meg mutogattam szándékomat, mindazonáltal itten tött mulatásommal nem kívánván üdömet híjába tengetnem, íme elküldöm előre deliberált intentiómat mind mostanra mind successive úgy mint sub litera A: a pinczében belül levő és leendő granariumoknak constitution és boltozását. Másodikat sub litera В: az granariumok felé való contignationak ambitusoknak, granarium kapujának specificítióit C: harmadikat az kapuja felül való külső vakolását czirádáját és fáczadáját. Az kihez kelletik alkalmaztatni jövendőben az házaknak szarufáját fedelét és sendelyezését. Az tornyoknak fedelet és sendelyezést. Az tornyoknak fedelei pedig mind egészlen köbül fognak bolt formára rakattatni, arra s a granariumok boltozataira való téglát szükség leginkább annak idejében vettetni, mivel az tisztitásbul kitakaradott téglával kővel az egyéb épületet kivált az ideit alkalmasint be fogják érni. Nem kétlem eddig az leendő konyha toronyig való omlásokat s pinczéket kitisztították, azért az szöllö munka bekövetkeztésig az kazamat felett való cortina omlását és földjét tisztítsák egész alá az kazamatákig circiter övig való földet hagyván rajtok. Az onnat kitakarodó földdel az granarium felett való házak pavimentomit feltöltetni és meghordatni. [...] Postahi uram companiájában lévő kőmívest /: kirül írtam vala:/ ha kézre veheted communicáld vele ezen delineítiókat, ha capiálja-e? vagy sem, ha pedig ottan az Oo épületnek helyben mértékét venni s ahoz képest magátul új delinatiót tudna tenni disponáld reája és küldenéd fel hadd látnám keze szennyét s tehetnék ítéletet tudományárul.” Surány, 1729. febr. 6. MOL K. cs. Lt. P 1507. 16.d. 413r—416r. Az A jelű rajz: 3. kép, a C jelű rajz: 4. kép. 75 Pozsony, 1730. júl. 12. MOL K. cs. Lt. P 1507. 16.d. 578r. 246
