Szőcs, Péter Levente (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 22/1. (2005)
Eszter Istvánovits: A császárkori kutatás története Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Eszter ISTVÂNO VITS A lányka hajába fcsűt tűztek. Cipőjét csattal fogták össze, lábához fatányéron kést és pár szem mogyorót helyeztek.30 Az 1960-as évek második felében került sor a megye addigi legnagyobb léptékű feltárására, épp egy császárkori lelőhelyen. Beregsurányról van sz.ó, a kiterjedt fazekastelepről, ahol Csallány Dezső több mint félszáz kemencét tárt föl.31 A beregsurányi feltárás nyomán vált egyértelművé, hogy a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területe több különféle kultúra találkozási szférája volt. A szarmata foglalás előtti időből származó leletek száma területünkön máig csekély, s etnikai meghatározásuk komoly nehézségekbe ütközik. Beregsurány—Barátság-kertben Csallány Dezső a fazekaskemencék mellett két épület maradványait is föltárta. Ezek lelctanyagát egy sarkantyú alapján datálhatjuk az 1. századra. Maga Csallány Dezső úgy vélte, hogy a beregsurányi leletek egyetlen településhez tartoznak, s a vandálokhoz köthetők. Ugyanezen a lelőhelyen 1995—96-ban a határállomás építését megelőzően nagy felületen végezhettünk ásatást.32 Ennek során vált világossá, hogy voltaképpen két egymásra épülő császárkori település maradványait találta meg Csallány Dezső. /V korábbi falu leletanyagára a korong nélkül készített edények a jellemzőek, míg a később itt lakók készítették a korongolt, szürke árut.33 Az viszont már a 60-as években is nyilvánvalóvá vált, hogy az a fajta kerámia, amely — akár a korai, akár a kései — településen Bcregsurányban használatban volt, a Nyírség nyugati felére nem jellemző, ott legfeljebb szórványosan fordul elő. Ugyanakkor az Alföld egészén oly gyakori szarmata leletek - legyenek azok települések vagy temetők — a Nyírség keleti felén, a Szamárban és a Bcregben hiányoznak vagy ritkák.34 A kétféle lcletanyag közti határ nagyjából ott húzódik, ahol a Csörsz-árok vonala fut. E tekintetben szerencsés véleden volt, hogy épp a 60-as évek végén indult meg — megyénkben is — a Csörsz-árok módszeres kutatása.35 Míg a leletanyag — mint láttuk — szépen szaporodott az 1950-es évektől, a publikációkról ez korántsem mondható el annak ellenére, hogy 1958-tól rendszeresen megjelent a Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, s Csallány Dezső elindította a Jósa András Múzeum Kiadványai sorozatot is.36 Csallány Dezső 1972-ben ment nyugdíjba. Helyét előbb rövid ideig Dicnes István, majd Németh Péter töltötte be, aki 1965 óta dolgozik a nyíregyházi múzeumban,37 s aki az igazgatói állást 1974-től mind a mai napig betölti38. Németh Péter igazgatósága idején a császárkori kutatás új lendületet kapott. Megnövekedett a régész munkatársak száma (Varga Béla, Pappné Kurucz Katalin, Lőrinczy Gábor, a szerző, Almássy Katalin, hogy csak a hosszabb ideig a múzeumi szervezetünkben dolgozó régészeket említsem39). Másrészt elkezdődött a korszak módszeres kutatása is, amit jól mutat, hogy - ahogyan Németh Péter fogalmazott 1986-ban a „Jósa András Múzeum tudományos műhelyéből került ki egy kandidátusi disszertáció” éppen ebből a témakörből.40 Egy másik meghatározó munka is napvilágot látott ugyanebben az évben, nevezetesen Bóna István összefoglalója a megye régészeti emlékeiről.41 A nyíregyházi múzeum munkatársai mindinkább bekapcsolódtak a nemzetközi kutatásba is. Ennek legjobb példája az 1999-ben Nyíregyházán és Aszódon megrendezett rangos nemzetközi konferencia, melynek anyaga is megjelent.42 De említhetünk itt olyan publikációkat is, amelyek a megye 30 Istvánovits 1998. 31 Sajnálattal kell megjegyeznem, hogy ennek a feltárásnak a színvonala messze elmaradt a kor nívója mögött. így a publikálatlanul maradt mintegy 40000 tárgyat jelenleg csak hatalmas szórvány leletegyüttesként tudjuk kezelni. 32 A szerző és Almássy Katalin irányításával. 33 Istvánovits 1997. 34 E ritka szarmata leletek közé tartozik a Kisvárda-Nagyboldogasszony utcában Németh Péter által feltárt tcmetórészlet (Németh 1967.). 35 Garam-Patay-Soproni 1983. y> A felsorolt ásatások közül mintaszerűen közzé tett a tiszaeszlári (Kovalovszki 1980.) és publikált a dszalöki (Méri 2000.). A többi ásatásra vonatkozóan lásd Istvánovits 1986. Kéziratban maradt Csallány Dezső összefoglaló monográfiája is a beregsurányi ásatásokról (Csallány é.n.). 37 Csallány Dezső igazgató mellett Németh Péteren kívül rövid ideig régészként dolgozott itt Magyar Kálmán is. 38 A kézirat 2002 év elején történt lezárása után Németh Péter nyugállományba vonult. Helyét a megyei önkormányzat Közgyűlése Dám László néprajzossal töltötte be. 39 Rövidebb időt töltött el Tóth Katalin és Száraz Csilla. 40 Istvánovits 1986. Németh Péter idézett mondata a védésen hangzott el. 41 Bóna 1986. Ugyanennek bővített és módosított kiadása Bóna 1993. 42 International... 2001. 152
