Szőcs, Péter Levente (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 22/1. (2005)
Eszter Istvánovits: A császárkori kutatás története Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A császárkori kutatás története Szabolcs- Szatmár— Bereg megyében területéről származó leletek értékelésével foglalkoznak vág)' azokra is részletesen kitér.43 Az érdeklődés csak részben köszönhető az újabb publikációknak. A tárgyak külföldi kiállításokon való bemutatásának legalább ekkora szerepe lehetett.44 A régész-muzeológusok számának növekedése és a korszak specialistájának jelenléte a (szerző személyében) az ásatások és publikációk egész sorát eredményezte. Anélkül, hogy ezeket tételesen fölsorolnám, röviden vázolom, hogy hol tart jelenleg a kutatás. A Fclső-Tisza-vidék a császárkor időszakában különleges helyzetet foglalt el a Kárpátmedencén belül. A források alapján a dák állam részét képező vidékhez tartozott. Ennek ellenére az időszámításunk kezdetétől a II. század végéig, a nagy markomann—szarmata háborúig tartó időszak leletei területünkön rendkívül gyérek, s elsősorban a megye keleti felére korlátozódnak. Minthogy ettől az időszaktól kezdve a két terület - a Nyírség keleti felének, a Szatmárnak és a Beregnek, valamint a Nyírség nyugati felének — története kettéválik, az alábbiakban én is külön tárgyalom. Ami a keleti régiót illeti, annak vezérlcleteiként említhetjük az Almássy Katalin és a szerző által 1998—99-ben Csengersima— Határátkelő lelőhelyen feltárt45 korai és késő császárkori teleprészletet,46 a feljebb már tárgyalt beregsurányi ásatásokat, valamint két éremkincset. Az egyik Csengcr— Halomdombról származik, ahol 16 db - Vespasianustól Traianusig tartó időszakban vert pénz került elő, a másik az 1972-ben talált tyukodi 11. sz-i együttes.47 A csengeti éremkincs talán összefüggésbe hozható a traianusi dák háborúkkal, melyek nyilvánvalóan meghatározták az általam tárgyalt vidék történetét ebben az időszakban. Azt előre kell bocsájtanom, hogy temetkezést a császárkor időszakából a megyének erről a részéről egyelőre nem ismerünk, így csupán a teleplcletek állnak rendelkezésünkre, ami alaposan megnehezíti az etnikai meghatározást. A telepobjektumok és a leletanyag alapján azonban talán nem tévedek, ha úgy gondolom, hogy az 1. század végétől dák, illetve a dákokra telepedő, s velük összeolvadó Przcworsk (vagyis germán) lakosság élt e vidéken. A markomann háborúit eseményei nem kerülték cl őket (lásd a tyukodi leletet!). A II. század végén — III. század elején bevándorló új germán hullám emlékei közé tartozik a fent említett, még Jósa András idején múzeumba került kékesei és tiszakanyári lelet.48 49 Nagyobb törés azonban e telepek életében csak a III. század végén következett be. Ekkor a gótok meg-megújuló nyomása következtében a rómaiak feladták a barbarikumba vízfejként kinyúló, s mindinkább védhctetlenné váló, közeli Dacia provinciát. Feltételezésem szerint valahonnan Porolissum környékéről ekkor vándorolhattak be olyan mesterek, akik már nem tudtak időben visszavonulni a Duna vonala mögött kialakított új Daciaba, s így inkább a mi vidékünkön telepedtek le. Ok kezdték gyártani a pecsételt szürke árut, melyet Csengcrsimán nagy mennyiségű szemcsés, illetve festett, római jellegű kerámia kísért. A Nyírség nyugati fele a források alapján az I. században ugyancsak dák uralom alatt állott. Ennek azonban még kevesebb nyoma van, mint a megye keleti felében. Az egyetlen lelőhely, amellyel kapcsolatban fölmerült az I. századi keltezés lehetősége, Kállósemjén—Forrás-tanya, melyet Almássy Katalin ásott 1996-ban.41) Leletek hiányában ma még nem dönthető el, hogy a dákok politikai uralma alatt álló vidéket a kelták vagy a dákok lakták-e. A kérdés annál is égetőbb, mivel a szarmaták jelenlegi ismereteim szerint csak a II. század végén szállták meg az Alföld irányából a Felső-Tisza-vidék egy részét. Erre utal legalábbis a legkorábbi szarmata leletek kronológiája.50 Újabban Nyíregyháza határában, az Ipari Park területén folytatott építést megelőző leletmentés során Kurucz Katalin tárt föl II. század végére keltezhető 43 Pl a geszterédi leleteket újra feldolgozó már említett Carnap-Bornheim 2001. vagy Godlowski 1993. 44 Pl. Germanen... 1988. 219-222., Reitervölker... 1996. 113-116. 45 Külön ki kell. emelnem, hogy ezen a helyen sikerült először megvalósítanunk egy gyümölcsöző együttműködést a szatmárnémeti múzeum munkatársaival, hisz ugyanennek a császárkori településnek folytatását az államhatár másik oldalán, Petén is sikerült megszondázni, s a két ásatást közösen felmérnünk az összesítő térképre. A leletek feldolgozását is közösen tervezzük. 46 Előzetes közlése Istvánovits 2004. 47 Istvánovits 2002. / 48 Kisvárda határában, a TV-toronynál került elő az egyeden olyan vandálnak meghatározható sírlelet, melynek lelőhelyét pontosan sikerült lokalizálni. Ezen a helyen hitelesítő ásatással próbálkoztam, azonban további sírokra nem bukkantunk. A leletek viszonylag alacsony száma arra utal, hogy a megszálló vandálok létszáma nem lehetett túl magas. 49 Almássy 2001. 53. 50 Istvánovits 1984/86. 153
