Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 17-21/2. (2000-2004)
A. Istorie
A munkácsi rutén püspökség helyzete a Kákoc^iak korában 57 Drugeth János országbíró özvegye, Jakusics Anna még Taraszovics életében Ungvárra hívta Parthén Pétert, hogy a rutén papokat az unió eszméjének megnyerje. Parthén munkája, melyben segítségére volt rendtársa, Kosovicki Gábor is, sikerrel járt. Ezután az özvegy testvére, Jakusics György egri püspök (1642-1647) Ungváron tárgyalásokat folytatott a környékbeli rutén papokkal az egység ügyéről. Ezeken a tárgyalásokon állapodtak meg az unió feltételeiben: A keleti szertartás teljes egészében sérteden marad; 1. Az egyesültek püspökeit a papok szinódusa választja, az Apostoli Szentszék pedig megerősíti; 2. Az egyesült papság megkapja mindazon egyházi és világi kiváltságokat, melyekkel a latin szertartású papság rendelkezik. 3. A tárgyalások befejeződése után, 1646. április 24-én az ungvári vártemplomban 63 lelkész letette a katolikus hitvallást, egyesült Rómával. Az uniót Jakusics utóda, Kisdi Benedek (1648-1660) megerősítette, az 1648 szeptemberében tartott nagyszombati zsinat pedig tudomásul vette. A zsinaton Parthén és Kosovicki vezetésével az egyesült papság küldöttsége is megjelent. Taraszovics Bazil halála után valószínűleg 1651. nyarán, püspökválasztásra került sor. A választásban résztvevő 400 lelkész közül 370 az elhunyt végakaratának megfelelően, Parthén mellett foglalt állást.13 Parthén Pétert közvedenül a megválasztása után Simonovics István gyulafehérvári ortodox püspök (1643-1654) felszentelte. Ezt követően Lippay György, aki időközben esztergomi érsek lett (1642-1666), őt a magyarországi rutének vizitátorává nevezte ki. Felhatalmazta, hogy egyházközségeit meglátogassa, s azokon a szükséges intézkedéseket megtegye. Majd X. Ince pápához (1644-1655) fordult Parthén megerősítése érdekében (1651. szeptember 10.). A prímás az unióról már korábban tájékoztatta a pápát, ezúttal pedig részletesebb felvilágosítást adott neki. Jelentette, hogy a papság túlnyomó többsége Parthént püspökké választotta, aki a megerősítést nem várta meg, hanem azonnal felszenteltette magát a munkácsi püspöki címre, Bogy megelőzze a Lórántffy Zsuzsanna által támogatott Zejkán János skizmatikus püspök felszentelését ugyanerre a címre. A szentelő főpásztor ugyan szakadár, azt azonban tudta, hogy Parthén unitus, sőt dicsérte is érte. Kéri a pápát, hogy Parthént e szabálytalanság alól oldozza fel, püspökségében erősítse meg, mert egyébként meghiúsulhat az unió. Valószínű, hogy a prímás terjesztette fel a pápához azt a folyamodványt is melyben a papság nevében hat keleti szertartású főesperes kéri Parthén megerősítését.14 Az így rögzített kérvényben következők összegződtek: „Mi, a pozsonyi egyházmegye püspöksége, emlékezetbe hagyjuk és közhírré tétetjük az alúl megírtakat, melyeket Főtiszteletű Parthén Péter, munkácsi egyesült görög rítusu püspök számunkra bemutatót három levél formájában, melyből az elsőben a görög szent rítusu, köznyelven rutén papok ..., főespereseik aláírásával és pecsétjével ellátva hitet tettek a római egyház hitében foglaltattak iránt, úgy rutén nyelven, mint ennek latin nyelvű fordításában; a másodikban II. János magyar király magyar nyelvű és saját pecsétjével ellátott iratában a munkácsi várkapitányhoz fordul; a harmadikban Drugeth Ferenc főispán, magyarul írott és pecsétjével ellátott iratában elnézésünket kéri a leírtak miatt. 1. Isten kegyelméből megválasztott Főtiszteletű Atya és Főpásztor! Mi a szent görög rítusu papok, kiknek nevei jegyzékben foglaltatnak, megjelentünk hogy Isten igaz hitét ezután hirdessük, melyet az elme felfogni nem tud...Istenünk és megváltónk kegyelméből, megszabadulva tévelygésünkből, melyet a görög tisztátalan Skizma jelentett.. .az Üdvözítő 1649. évének április 24. napján, III. Ferdinánd szent római császár idejében, megjelentünk az ungvári vár templomában Homonnai György gróf Főméltósága, valamint néhai püspökünk Taraszovics Bazil jelenlétében, aki megtörte a skizmánkat és eretnekségünket és ezzel a Katolikus Egyház nunciusának átadatott. Ebben a szellemben cselekedve, tiszteletre méltó Jakusics György egri püspök, az ungvári templomba hívta a tisztelendő bazilita atyákat, élükön püspökatyánkal Parthén Péterrel és Kosovicki Gáborral, hogy Szent György napján, a fentemlített templomban, a egyesülési fogadalmat az említett püspöknek, mi hatvanhárom egybegyült pap letegyjük, amit a mi rutén nyelvünkön meg is tettünk, és ami írott formában is megerősítünk, elismerve Anyaszentegyházunknak a Római egyházat és ennek fejét, Oszentségét X. Ince pápát mint Főpásztort...a következő feltételekkel: 1. A görög szertartásunk teljes egészében sérteden marad 2. A püspökeinket a papok szinódusa választja, az Apostoli Szentszék pedig megerősíti 13 Hodinka: A munkácsi görög szert, püspökség okmánytára. Ungvár, 1911,117., 118. sz. 14 Szatmári püspöki levéltár, ProtokoUumok, Lackó: Unió, 98-100. o.
