Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 17-21/2. (2000-2004)
A. Istorie
58 Dancu Pál 3. Papságunk megkapja mindazon egyházi kiváltságokat, melyekkel a latin szertartású papság rendelkezik, mint azt Kisdi Benedek egri püspök és annak helynöke, Jászberényi Tamás jezsuita atya, az Úr 1648. évében megígérték. Ezért teljes atyai kegyelmébe ajánljuk magunkat Magyarország hercegprímásának, Lippai György esztergomi érseknek, hogy váci püspöke, Tarnóczy Mátyás által, atyai áldásával Parthén Pétert székében megerősítse. Ungvári, 1652. Január 10. Alázatos szolgái, görög rítusú papjai. Ladomirszky Alexius makovicai esperes, Andrej István szepesi esperes, Stosztovicki Gergely homonnai esperes, István szerdnyei esperes, Ivánovics Dániel uzsoki esperes, Filipovics Alxius sztropkói esperes. 2. II. János, Isten kegyelméből Magyarország, Horvátország és Dalmácia királya, alatvalóimnak a következőket adom: Panaszolkodnak nékünk a munkácsi házunkhoz való kalugyerek, hogy te őket az misemondástul és egyéb régi egyházi szolgálatuktól meg tiltottad volna, ki őnekik nagy botránkozásukra volna. Könyörögtek nékünk hogy hagyd békével őket, az ő régi szokott ceremóniákkal élni, nem akarván azért őnekiek ebből botránkozásukat, hagyjuk neked és parancsoljuk erősen, hogy őket az ő régi hitükben és ceremóniákban ne bántsad. Mindazáltal ha kik az keresztény hívek köziek prédikáljak azok meg ne bántassanak, de szabadon prédikáljanak hántás és félelem nélkül. Gyulafehérvárott, 1567. Február 18 János, választott király. A címzés a következő: Tisztelt Kereczy úrnak, a munkácsi várkapitánynak, hűséges szolgámnak. 3. Mi Drugeth Homonnai Ferenc, Ungvár vármegyének főispánja, adjuk mi mindeniknek tudtára: Hogy ez é Szentmiklósi László püspeket, az mi jószágunkban szabadon hadgyunk járni, az ő modjok szerint és a régi görög szerzet szerént, hogy ahol az O pöspekségéhez való orosz bátykók vannak, meglátogathassa miben vagyon dolgoknak rendi és miképpen oktattyák és taníttyák Istennek dicséretire, az O alattok való költségek kivűl minékünk lény kárunk nem következik, hanem csak jár az ő tiszti szerént, azért adtuk mi szabadságot néki mind az attyafiakkal egyetembe, hogy az ő modjok szerént meg examinálja őket és hadgya őket jó módon valót tanításba. Kinek bizonságára adjuk mi címeres pecsítünkkel való megerősétett levelünket. Data in Curia nostra Beriniensis. 1568. Február 4. Ezek alapján, igazságosnak és hitelesnek tartván Parthén Péter munkácsi püspök így előadott kérvényét, (...) az említett iratok átírásánál nem találva semmit ami annak értelmét megváltoztatná, támogatjuk Öt megkeresésében, levelünket ellátva püspöki pecsétünkkel, az ereditieket pedig visszaszolgáltatva számára. 1655 Pünkösdvasárnapján”.15 A munkácsi püspöki székbe azonban nem Parthén került, hanem I. Rákóczi György özvegyének, Lórántffy Zsuzsannának jelöltje, Zejkán János, aki az unió ellensége volt. Parthén megerősítése csak négy év múlva következett be. Ennek az az oka, hogy Rómában kétely támadt az iránt, hogy egyáltalán létezik-e Munkácson szabályszerűen felállított püspökség. Ezért felvilágosítást kért ez ügyben Lippay prímástól. Válasziratában Lippay ismertette az egyházmegye általános helyzetét, bemutatva hogy a ruténok addig szakadárok voltak, és hogy csak az utóbbi 12 évben kezdtek visszatérni a római egyházba papjaik vezetésével. A munkácsi püspökség az 1054-es egyházszakadás után jött létre. Ha a Szentszéknek kifogásai vannak e püspökség szabályszerűségét illetően, újraalapíthatja ezt a püspökséget. Csak az a fontos, hogy az egyesült ruténeknek saját püspökük legyen. Mivel az unió előtt is volt püspökük, ezután is függeden kell legyen az egri püspöktől.16 Az 1660. január 4-én írt levelében, Lippay újra bemutatja a nagyszombati nemzeti zsinaton történt egyesülés körülményeit. Egyúttal újra sürgette Parthén megerősítését. Felhívja a Szentszék figyelmét arra, hogy e halogatás miatt veszélybe került a magyarországi miének uniója, pedig az felér egy egész tartomány, vagy nép megtérésével. Lórántffy Zsuzsanna 1660-ban meghalt. Még ugyanabban az évben követte őt a sírba fia, II. Rákóczi György. A fejedelem özvegye, Báthory Zsófia, aki házasságkötése alkalmával lett református, most visszatért a katolikus hitre. A kolostorból Zejkánt elűzte, de mivel magának akarta fenntartani a munkácsi püspök kinevezésének jogát, csak évek múlva, 1664-ben egyezett bele, hogy Parthén székhelyét elfoglalhassa. Lippay közbenjárására VII. Sándor pápa (1655-1667) 1665. június 8-án felhatalmazta a prímást hogy Parthént püspökségében erősítse meg. Lippay az egyesült papsághoz intézett ünnepélyes nyilatkozatában Parthént valóságos és törvényes püspöknek nyilvánította. Miután Parthén Munkácsra költözött, megkezdődött az uniós folyamat második szakasza, melynek során a század végéig Bereg, Ugocsa, Szabolcs és Zemplén déli területének papsága is egyesült Rómával.17 15 Dr. Pirigyi István: A magyarországi görög katolikusok története. 137. o. 16 Uo. 99. o. 17 Hodinka: A munkácsi görög-katholikus püspökség története, Bp. 1916, 365. o.
