Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 15-16. (1998-1999)
Istoria culturii şi civilizaţiei
492 István Török megfelelőnek tartott étkezést ajánlott. Javasolta, hogy az emberek kerüljék a zsúfolt lakásokat, vendéglőket, kávéházakat. Beszünette a vásártartást. Az egyházak anyakönyvei szerint Szatmárnémetiben a kolerában elhunytak száma meghaladta az ötszázat101"2131415. Az utolsó kolerás elhalálozások szeptember hónap elején történtek. 2. táblázat Kolerában elhunytak száma Római katolikus Ref. Szatmár Ref. Németi Gör.kat. Szatmár Gör.kat. Németi Zsidó összes 1873 Június 3 4 4 6 7-24 1873 Július 56 71 112 60 45 31 375 1873 Augusztus 26 21 28 26 10 8 119 1873 Szeptember 1--1 2 1873-es Járvány 86 96 144 92 62 40 520 Össz-halálozás 285 292 288 193 151 117 1326 Az 1873-es járvány idejében működött egy városi kolerabizottság. Tagjai közül legtöbbször vannak megemlítve a jegyzőkönyvekben: Kiss Gedeon elnök, Jéger Kálmán orvos, Sándor József gazdasági tanácsos. Az orvosok közül elsőnek Serly Gusztáv Vármegyei tiszti főorvos nevét lehet említeni, mert neki fontos szerep jutott a járvány elfolytásában. Mint kinevezett járványbiztos joghatósága kiterjedt az egész vármegye területére. Jéger Kálmán városi főorvosnak bizonyosan gyakran kellett határozottan fellépnie, hogy a járványellenes rendelkezéseket betartsák. Az orvosi kar tevékenységét is ő szervezte, irányította. 1873-ban Szatmárnémetiben gyógyított még: Szappanos József (Szatmárért felelős alorvos), Schwarcz Jakab (Németiért felelős alorvos), Stem Adolf dandárorvos, Krecz János ezredorvos, Mayer József, Váczi Károly, Tomcsányi Imre, Tamássy Edvin. Az irgalmasok kórházában Bokor Clarentius tevénykedett. Fekete Soma főorvos a járvány időtartalmára Máramarosba nevezték ki kolerabiztosnak. Kőszeghy Mihály ki hosszú évekig volt városi főorvos, a járvány ideje alatt hunyt el. A városban élt még idős Korányi János is, ki még az 1830-as években telepedett le Szatmárnémetiben* 12 13 14 15 16. A gyógyszerészek közül Bossin József, Böszörményi József és Lengyel Márton jelenléte bizonyított17. A XIX. század sorozatos kolerajárványai kihivást jelentettek az orvosok, a kutatók számára. Végül Robert Kochnak sikerült felfedeznie a kórokozó vibriót. 1873 nyarán a szatmárnémeti orvosok igyekeztek a betegeket izolálni és szenvedéseiket az akkor ismeretes gyógyszerekkel enyhíteni. A fertőtlenítéshez vasgálicos oldatot, valamint klórmeszet használtak. Egy szórólap kinyomtatása és szétosztása az emberek között 10 Szatmárnémeti római katolikus egyházi anyakönyv, Szatmárnémeti Levéltár, F. IV., Lelt. sz. 1329. 11 Szatmárnémeti református egyházi anyakönyv, Szatmárnémeti Levéltár, F. IV., Lelt. sz. 1336. 12 Szatmárnémeti református egyházi anyakönyv, Szatmárnémeti Levéltár, F. IV., Lelt. sz. 1333. 13 Szatmárnémeti görög katolikus egyházi anyakönyv, Szatmárnémeti Levéltár, F. IV., Lelt. sz. 1315. 14 Németi görög katolikus egyházi anyakönyv, Szatmárnémeti Levéltár, F. IV., Lelt. sz. 1333. 15 Szatmárnémeti zsidó hitközségi anyakönyv, Szatmárnémeti Levéltár, F. IV., Lelt. sz. 1349. 16 Összeírása Szatmár-Németi területén országgyűlési képviselő választásra jogosultaknak 1872. évben, Szatmárnémeti Levéltár, F. IV., Városi iratok. 11 Csirák Csaba, Életrajztár ín Egészségügyi-történeti dolgozatok. Otthonom Szatmár megye 6, Europrint Kiadó, Szatmárnémeti, 1997,p. 223, 224, 263.
