Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 15-16. (1998-1999)
Istorie
310 Géza Balogh található, de megemlítettek még a vérhas, a forró betegség, a kelevény, a vizi betegség, a száraz betegség, a hideglelése, stb22. A lakosság nemzetiségi összetételére vonatkozóan a XVIII, századra nincsenek adataink. Becslésekbe bocsátkozni, úgy vélem, nem volna szerencsés, annál is inkább, mivel ezt az időszakot számos kutató úgy jellemzi, mint a nagy belső átrendeződések, vándorlások idejét. Ez a folyamat érinti Szatmár vármegyét is. Tudott, hogy csak a szomszédos Szabolcs megyéből 1702 - 1720 között „... Szatmárba közel kétszáz... családfő szökött át“23. A belső migrációban részt vettek a jobbágyok is, nemzetiségükre való tekintet nélkül. Erre vonatkozóan Ács Zoltán megállapítja: „A 18. század első felében lezajlott nagy belső migrációban a nemzetiségi jobbágyok éppúgy részt vettek, mint magyar társaik“24. A XIX. század népességére vonatkozóan kedvezőbb helyzetben vagyunk, ami a nemzetiségi összetételt, arányt illeti. Rendelkezem 3 olyan adattal, amely a falu, Genes lakosságának nemzetiségi megoszlására is utal. Az első adat az 1816/17—es évekből való s a református egyház anyakönyvének első kötetében található. E szerint 1816 január 4-én a református Eklézsiában 622 lelket számláltak, míg 1817 januárjában a román Eklézsiában 385 lelket25. Ez összesen 1007 lakost jelent, amelyből a reformátusok 61.76 %-ot, a románok pedig 38.23 %-os jelentenek. A fennebb már említett Nagy Lajos által közölt adatok szerint a nemzetiségi arány a következőképpen alakul: az 1032 lakosból a reformátusok száma 684, azaz 66,27 %, a románoké pedig 348, azaz 33.72 %26. Egy évtizeddel később, Fényes Elek közreadott földrajzi leírásában Gencsre vonatkozóan megtalálhatók a következő adatok: az összlakosság 1167 személy; ebből református 726 (62.21 %); görög katolikus 368 (31.57 %). Az általam ismert forrásanyagok közül először itt találkozunk római katolikusokkal, számuk mindössze 73 (6.25 %)27. A rendelkezésemre álló adatok alapján lehetőség adódik arra is, hogy megvizsgáljuk a lakosság nemek szerinti megoszlását is, igaz, csak bizonyos korlátok között. Az 1783 - 87-ben elvégzett első népszámlálás adatai szerint Genes 1125 lakosa közül a férfiak száma 560 (49.77 %), a nőké 578 (51.37 %)28. Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a vármegyei adatokkal, némi eltérés tapasztalható. Szatmár vármegye ma Romániához tartozó részének összlakossága 77.208, amelyből 39.293 (50.89 %) férfi, 37.915 (49.11 %) pedig nő29. Ezt a vizsgálódást a XIX. század elejére vonatkozóan csak a református közösség tagjaira vonatkozóan végezhetem el. Egy 1818. február 2-án elvégzett számbavétel alkalmával találtak 148 ágyat. 360 férfit (az összlakosság 50.31 %-a) és 316 asszonyt (vagyis 49.68 %-át a 636 személynek)30, összehasonlítva a fenti két adatot, 22 Ibidem 23 Ács Zoltán, Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. Bp. 1996. 94.old. 24 Idem. 95. old. 25 A gencsi ref. egy. i. m. 26 Nagy Lajos, i.m. 365. lap. 27 Fényes Elek, Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja Statisztikai és Geographiai tekintetben. Pest, 1839. 287. old. 28 Dávid Zoltán, i. m. 166 - 167. old. i 29 Natalia Giurgiu, i. m. 110. old. 30 A Gencsi ref. egy. i. m. 133. old
