Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 15-16. (1998-1999)
Istorie
Balogh Géza A XVIII, század jelentős változást hozott egész Európa fejlődésében. A feudális struktúrán belül mélyreható átalakulás indult meg a tőkés gazdálkodás kialakításának irányába. Ez a folyamat, fokozatosan, földrajzi térségenként eltérő időben történt. E század teremtette meg „... hogy Európának újabb részei léphessenek tovább a feudális rendszerből a polgári társadalom felé“1. Magyarországon is „a XVIII, század a rommá lett ország fokozatos felemelkedésének, regenerálódásának időszaka volt, az európai modell általános mozgásának megfelelően“2. A II. Rákóczi Ferenc vezette felkelést követően, mely vidékünket jelentős mértékben érintettem melynek végső kifejlete Szatmáron és Nagymajténynál következett be a fegyveres konfliktus helyén előtérbe került a megegyezés Magyarország és a Habsburg - ház között. A nemességnek a királyság önállóságával sikerült kiváltságait is átmenteni. Ez főleg abban nyilvánult meg, hogy a kiváltságos rendeknek, a nemességnek és a főpapságnak, sikerült megszerezni a fontosabb tisztségeket, teljes egészében ellenőrizni az országgyűlést, birtokolni a földterület jelentős hányadát, s a jobbágyokat továbbra is ingyenmunkára kényszeríteni. A korabeli Szatmár vármegye gazdasági fejlődését, népességét s annak etnikai összetételét jelentősen befolyásolta a szabadságharc idején bekövetkezett elnéptelenedés. E hátrány feloldásához járult hozzá a szatmári békét (1711) követő céltudatos telepítés, amellyel „... a bécsi konnány az ország gazdasági felvirágoztatása mellett Magyarország elnémetesítését is célba vette...“3. E telepítések során a vármegyébe főleg a Károlyi család, Sándor és fia, Ferenc kezdeményezésére és támogatásával „1712-tól 1838-ig összesen 2072 külföldi, német család telepedett le a 31 sváb községbe“4. Az általam vizsgált település, Genes, azok közé tartozik, ahová nem telepítenek külföldről közösségeket. Kezdeteiről a források először 1328-ban tesznek említést, Gench megnevezéssel5. A falu az Ér és a Kraszna folyó árterületeinek találkozásánál jött létre, Nagykárolytól délre. A név a hosszú ideig itt birtokos Gencsy nemzetségnévből származik6. Lakosságáról, társadalmi és nemzetiségi eredetét nézve Maksai Ferenc megállapítja, hogy a várjobbágyokból származó kisnemesek lehettek7 s a névanyag alapján magyarok8. Jelentősebb birtokosai a középkor folyamán a Báthoryak és a Vetésiek9. Az 1514-es Genes településének népességi és gazdasági viszonyai a XVIII, század végén - a XIX. század elején ' Kosáry Domokos, Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Bp. 1990. 14. old. 2 Ibidem, 31. old. 3 Vonház István, A Szatmár megyei német telepítés. Kolozsvár 1997. 20 old. 4 Ibidem, 186. old. 5 Suciu Coriolan, Dicţionarul istoric al localităţilor din Transilvania. I. 257 old. 6 Szirmai Antal, Szathmár Vármegye fekvése, történetei és polgári esmérete. Buda. 1810. 37. old. 7 Maksay Ferenc, A középkori Szatmár megye. Bp. 1940. 14. old. 8 Ibidem 9 Borovszky Samu, Szatmár Vármegye, é. n. Bp. 75. old. SATU MARE. STUDII ŞI COMUNICĂRI, XV-XVI, 1998-1999.
