Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 15-16. (1998-1999)
Istorie
308 Géza Balogh parasztlázadás alkalmával a gencsi kisnemesek csatlakoznak a parasztokhoz amiért jószágaikat Báthory Andrásnak adományozta a király10. A XVII - XVIII, századok során a Báthory család kihaltával, újabb birtokosok szereznek benne részt; a Losonczi, Bánffy, Vay, Sarkadi, stb. családok, s „már az egész helység nemesekből állott“11. Ezt látszik bizonyítani az 1715-ös összeírás, amikor a településen csak „4 egyéb magyar jogállapotu“ háztartást tüntetnek fel, amelyek használatában 92 köblös szántó és 41 kaszás rét található12. A Habsburg -uralom megszilárdulásával, II. József idején (1780 - 1790) került sor a lakosság első, átfogóbb, helységenkénti, nemek szerinti és a férfiakra vonatkozó foglalkozás szerinti összeírására. Ezt motiválta a munkaerő és a katonaság helyzetének felmérésére irányuló törekvés. Genesen az összeírás alkalmával feljegyeztek 192 házat, 260 családdal. A település jogi népessége 1138 személy, amelyből a távollevők száma 25, az idegeneké 12, s így a tényleges népesség 1125 személy. Az összeírt lakosság nemek szerinti megoszlása a következő: 560 férfi, amelyből 230 házas s 330 nőtlen és 578 nő. Eltérően az eddigi népességre vonatkozó adatoktól, az összeírés a férfiakra vonatkozóan tartalmaz adatokat a foglalkozási struktúrára is. Az 560 férfi közül 1 pap, 281 nemes, 4 paraszt, 4 polgár és paraszt örököse, 129 zsellér, 7 egyéb, 98 az 1-12 év közötti férfi sarjadék és 35 a 13-17 év közötti férfi sarjadék13. A fenti adatokat elemezve megállapítható, hogy Genes települése az 1125 lakosával, a volt vármegye (a mai Románia területén található települések) lakosságának — 77.208 személy14 — mintegy 1.45 %-át tette ki. A helység lakossága viszonylag állandó lakhelyű személyekből tevődött össze. Mintegy 25 személyt jegyeztek fel távollevőnek. Ez az összlakosság 2.22 %-a. Az idegen jelenlevők száma pedig 12, vagyis az összlakosság 1,06 %-a. Az összeírt 192 házra egyenként 0.73 család jut, ami azt jelenti, hogy nem minden család rendelkezett különálló lakóházzal. Egy házban kénytelen volt átlagosan együttélni 5.85 személy, aki nem minden esetben tartozott ugyanazon család kötelékébe. Ennek ellenére, az egy házra jutó családok száma valamivel kedvezőbb a vármegyei átlagnál, amely 0.8615. Genes esetében az egy átlagos nagyságú családra jutó személyek száma 4.32 személy, ami a vármegye esetében valamivel több, vagyis 5.03 személy16. Tehát a vármegye átlagánál 0.71 személlyel kevesebb. A település lakosságának számbeli alakulását lehetősegem van bemutatni a XIX. század első feléből adatokkal is. A református egyházközség keresztelési, halotti és esketési anyakönyvében találunk az össznépességre utaló adatokat is. A hitközség lélekszáma 1804— ben 624, 1807-ben 636, 1816-ban 622, 1818-ban 636, 1819-ben 639 és végül 1825-ben 647 személy volt17. Nota bene megjegyzés alatt, ugyanitt utalást találunk a helybeli görög 10 Szirmai Antal /. m. 75. old. 11 Borovszky Samu i. m. 75. old. 12 Acsády Ignác, Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Bp. 1846. 127. old. 13 Dávid Zoltán, Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787), Bp. 1960. 166-167. old. 14 Natalia Giurgiu, Populaţia Transilvaniei la sfirşitul secolului al XVIII-lea şi la începutul secolului az XlX-lea in Populaţie şi societate. Cluj. 1972. 102. old. 15 Natalia Giurgiu, Populaţia Transilvaniei la sfirşitul secolului al XVIII-lea şi la începutul secolului az XlX-lea in Populaţie si societate. Cluj. 1972. 102. old. 16 Idem. 104. old. 17 Ibidem
