Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 13. (1996)
Cultură şi civilizaţie
272 kidolgozott szabályzattól. A gimnázium grammatikai osztályaiba — a szabályzat szellemében — felekezeti különbség nélkül mindenkit felvettek. A szabályzat értelmében minden tanár csak egy osztályt vezethetett, legfeljebb kis létszámú osztályos esetében az első két osztályt taníthatta ugyanaz a tanár. Csakis olyan taníthatott, aki a magisteri címet megszerezte. Ehhez viszont el kellett végeznie az akadémiai tagozat hároméves filozófiai stúdiumait. A jezsuiták nem törekedtek nagy létszámú diákotthon működtetésére, hisz ez megnehezítette volna az egyes diákokkal való foglalkozást. A városban lakó szegény sorú tanulók anyagi támogatására is gondoltak, a bentlakók mellett naponta ingyen kapott ebédet 15 szegény tanuló is. (Juszkulistáknak hívták őket). A gimnázium alsó tagozatának feladata a latin nyelv ismeretének mennél tökéletesebb elsajátítása, valamint (bizonyos) matematikai ismeretek (és valamelyes görög nyelvi ismeret) szerzése volt. (a tankönyvekre itt nem térünk ki, ezekre vonatkozóan bővebben szólunk a szatmári katolikus gimnáziumról megírt (még kéziratban lévő) iskolatörténeti munkában). 1735-ben a gimnáziumok minden vonatkozásban történő erősítésére az osztrák rendtartomány területén működő gimnáziumok számára új szabályzatot készítettek. Az Instructio14 a magyar pedagógia történetének első tanterve és módszertani utasítása. Megkívánta az esztendő pontos beosztását, körültekintő naptári terv készítését, öt napos munkahetet. A 3+2 napos munkahetet a csütörtök választotta ketté. Négy nap az ismeretek tanítására szolgált, a szombat a heti tananyag ismétlésére. Ennek pedig az ismeretek gyakorlati alkalmazását kellett szolgálnia. A tanterv kész órarendet közölt. (Nyárra külön órarendet!). Új tantárgyat is bevezetette történelmet. (A Nagyszombaton nyomtatott 6 kötetes Rudimenta historica c. mű alapján tanították, IV. kötetében magyar történelmi anyag elsőként jelent meg). A történelem során valamelyes földrajzi ismeretet is tanítottak. Tananyagát azonban a tanterv nem határozta meg pontosan. A tanításban a jezsuiták az anyanyelvre is támaszkodtak! Alvarez Principia c. művét (a több részes változatát!) használták. A tanításban a latin törzsanyagot anyanyelven is közlő segédkönyveket (is) használtak. (Cikkünkben nem térhetünk ki az oktatás részletkérdéseire). A szerzetestanárok szigorú fegyelmet követeltek meg diákjaiktól, ua. azonban ők maguk barátságos magatartás kialakítására törekedtek. Kemény munkát követeltek, de tervszerűen gondoskodtak diákjaik megfelelő pihenéséről is. Szórakozási alkalmakat (sport, játékok, színi előadások) teremtettek, szerveztek. A gimnázium saját könyvtára: 69 mű, több példányban, összesen 1182 könyv, a több kötetesek révén 1192 könyv. Többségük latin, de voltak magyar, német, olasz és görög nyelvűek is. A gimnázium könyvanyaga (és a vonatkozó könyvek példányszáma) tanúsítja, hogy a szatmári kisgimnáziumban a latin tanításakor a tanulók anyanyelvére is támaszkodtak, s anyanyelvi ismereteiket is fejlesztették. Olyan segédkönyveket használtak, amelyek a latin törzsanyagot magyarul is közölték, olyan szólásmagyarázó-értelmező szótárt, amely a szavak magyar jelentését és a jelentés szinonimáit is felsorolta. A gimnázium könyvei közt több szerző15 magyar nyelvtana is megvolt. A szatmári jezsuita rendháznak saját könyvtára is volt, a (feloszlatásukkor készült) leltár szerint 854 mű (890 könyv), és 13 munka kéziratban (20 példányban). E könyvállomány többsége latin nyelvű volt, tematikájukat tekintve pedig a teológiai, filozófiai munkák mellett földrajzi, természettudományi, történelmi, jogi és retorikai munkák, valamint különféle szótárak voltak. Megállapítható, hogy a jezsuiták törekedtek a korabeli fejlődni kezdő nemzeti irodalmi termékek beszerzésére, s nyilvánvalóan tanulmányozására is. Megszerezték Pray György, Kéry János, Turóczy László, Szegedi György, Illyés József András és Pázmány Péter történelmi munkáit, Bél Mátyás: Compedium Hungáriáé
