Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 11-12. (1994-1995)

Cultură şi civilizaţie

Az értelmiségképzés műhelye a XIX, századi Szatmáron

331

2.3. Az avasiak életének és történelmének tanulmányozása során adatokat gyűjtött a múlt forradalmi hagyományaira vonatkozóan is. Az avasi románok a Rákóczy forradalomban című írásában a román és a magyar nép XVIII, század eleji közös harcáról emlékezett meg.

3. Cornel Marosan (Certeze, 1860) is a megkezdett gimnáziumi tanulmányokat a tanítóképző iskolával váltja fel. A Szatmár megyei Aranyosmeggyes görögkatolikus felekezeti iskolájában tanít. Igazi néptanító, aki nemcsak szellemi ismereteket közöl tanítványaival, hanem sokat foglalkozik gazdasági nevelésükkel is.

Megfigyeléseit, tapasztalatait nemcsak az iskolában gyümölcsözteti, hanem — főként a megyei napilapokba — meg is írja. Pedagógiai, gazdasági és közéleti kérdésekről egyaránt cikkezik.

Cornel Maroşannak több könyve is megjelent. Falusi gyermekmenhely (1888), illetőleg Vezérkönyv a gyermekmenhelyek felállításához és vezetéséhez (Szatmár, 1888., illetőleg második kiadása: 1892.) című könyve a falusi gyermekek nevelésével, az elhanyagolt, gondozatlan vagy éppen árva gyermekek sorsának irányításával foglalkozik.

A falusiak gazdálkodását kívánta segíteni Baromfitelelés, okszerű, állattakarmányozás (Szatmár, 1899.) című munkájával, amelyet a Szatmár megyéi gazdasági egyesület támogatásával adott ki.

IV. Összegzésül megállapíthatjuk, hogy a szatmári püspöki líceumba és a XIX. század második felében működő katolikus főgimnáziumba a korabeli Szatmár megye és a környező tájak magyar, román, rutén és német anyanyelvű lakossága egyaránt számos fiát küldte, hogy belőlük — az ismeretszerzés megyebeli legmagasabb fokú intézményeiben —• értelmiségieket neveljen.

A tanulás közös gondjai és buktatói, a különböző anyanyelvű tanárok munkássága, illetőleg a különböző anyanyelvű diákok későbbi megvalósításaiban kiteljesedő tevékenysége a tájainkon élő más-más anyanyelvű emberek közös sorsának tanúságai.

Idézésük elmélyültebb kutatásra, tudományos igényű valóságfeltárásra, az előremutató jelenségek értékelő felhasználására öszötnöz.

ATELIERUL DE FORMARE A INTELECTUALILOR DIN SATU MARE

ÎN SECOLUL AL XIX-LEA

(Rezumat)

Studiul (scris în anul 1985) se ocupă cu prezentarea Liceului Episcopal dirt Sătmar (înfiinţat în anul 1804), şcoala de gradul cel mai superior al învăţământului preuniversitar.

Liceul (care a funcţionat până în 1852 — data reformei învăţământului austriac numit Organisations Entwurf) a şcolarizat elevii absolvenţi ai secţiei umaniste a gimnaziului (şcolii medii) de 6 ani, şi a avut ca scop desăvârşirea culturii generale a elevilor, precum şi pregătirea lor la eventuala continuare a studiilor în învăţământul superior (drept, teologie, medicină, etc.).

Liceul a fost susţinut iniţial de episcopul romano catolic de Sătmar (fapt pentru care a fost denumit ’episcopal’), dar pe urmă statul a preluat salarizarea profé-