Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 11-12. (1994-1995)
Cultură şi civilizaţie
326 Bura László 10 5.8.1. Általános nyelvészeti munka is volt a könyvtárban, az összehasonlító nyelvtudomány megalapozójának, Sajnovics Sámuelnek Demonstratio Idióma Ungarorum et Laporum idem esse című könyve. 5.9. Az 1804-ben létesült könyvtár állományát a fél évszázad folyamán nyilvánvalóan a gyarapodás és a pusztulás egyaránt jellemezte, ügy véljük azonban, hogy amit róla tudunk, az egészében is, részleteiben is jellemző e fél évszázad szellemi arculatára. 6. A líceum tanáraitól tanévenként írt minősítésekből pontosan megállapíthatjuk, hogy kik, milyen képzettségű tanárok16 tanítottak az iskolában. Valamennyinek — filozófiai, jogi, esetenként teológiai — főiskolai végzettsége volt, sokuknak tudományos —- doktori — fokozata is. Feltehetően kiválasztásukban kritérium lehetett a nyelvismeretük is, ugyanis — amint ez jellemzéseikből kitudódik — a latinon kívül mindannyian jól beszéltek legalább három, némelyek négy nyelvet. A legtöbben németül, szlávul17 és magyarul beszéltek, de volt románul, örményül és franciául tudó tanár is. A tanárok általában két-két, ritkábban három tantárgyra szakosodtak, a szakok legkülönfélébb párosításában. Tantárgyak átcsoportosítása egy-egy tanár tantárgyváltása csak nyugdíjazás, új tanár érkezése esetén történt. 7. A század második felében létrejött főgimnáziumban 1852 és a századvég között több mint 12 000 tanuló tanult. A magyar anyanyelvűek és nemzetiségűek mellett a legszámosabb réteg a román tanulóké volt (9,36%), utánuk sorrendben a németek (5,4%), a rutének (4,52%), tótok, azaz szlovákok (1,27%) következtek. Rajtuk kívül magukat szlávnak18 (0,29%), héber anyanyelvű zsidónak (0,14%),19 és lengyelnek (0,13%) valló diákok is tanultak az iskolában. 7.1. A század második feléből csak az utolsó negyedszázadban tanultak társadalmi eredetéről van részletes és pontos kimutatásunk. Ekkor is az értelmiségiek gyermekei voltak a legtöbben (45,1%), viszont jelentősen megnövekedett a kisiparos, polgár családból (26,3%) és a gazdálkodó, kisbirtokos csalódból (20,6%) származók száma is, és számottevően növekedett a munkás (4,82%) és a katona családból (3,07%) származók száma is. 7.2. A század második felében a tanügyi reform előírásainak megfelelő tantárgybeosztás és tantervek alapján tanítottak a szakképzésükben is központilag irányított tanárok. 8. A XIX. század második felében fokozódott az anyanyelvű oktatás igénye. A középfokú anyanyelvű iskolázás lehetősége Szatmáron és vidékén először a magyar anyanyelvű tanulók számára vált lehetővé, 1844-től. A román nyelvű középiskolai oktatás első eredményeként 1858-tól román tanszékeket létesítettek a gimnáziumban, s ettől kezdve Petru Bran 18 Név szerint felsorolásukat, az egyes tanárokra vonatkozó ismereteink közlését jelen tanulmányunkban szükségtelennek tartjuk. 17 Ez esetben feltehetően a rután (mai nevén: kárpátukrán) vagy a szlovák nyelvről lehet szó. 18 Egyaránt jelenthet csehet, morvát, bulgárt, szerbet. 19 A diákság 11,61 százalékát kitevő többi izraelita felekezetű diák nem val'otta magát héber anyanyelvűnek.
