Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)

1910-09-29 / 9. szám

I. évfolyam. Szatmár, 1910. Szeptember 29. Csütörtök. 9-ik szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ES KÖZGAZDASAGI HETILAP. Előfizetési ár: Egész évre 6 K. Félévre 3 K. Negyedévre P50 K. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetések jutányos árban vétetnek föl. — Aprőhirdeté- L seknél minden szó 3 fillér. — Nvilt-tér sora 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: CSOMAY GYŐZŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Hám János-utca 5. szám. Mindennemű közlemények és dijak e címre küldendők. I Egrii Csomay Imre I 1849-1910. Egrii Csotnay Imre szatmári lakos, köz- és váltóiigyvéd, született. Szatmár- vármegyében, Genesen, 1849. évi már­cius 17-én; atyja Csomay Imre és anyja Csomay Klára volt, testvér- öccse Csomay Gáspár jelenleg székes­fővárosi tanácsjegyzö. — Iskoláit végezte Nagykárolyban és Debrecen­ben, ahol az akkori rendszer szerint birói és államvizsgát tett. Idősb dr. Farkas Antal hirneves szatmári ügy­véd irodájában volt joggyakorlaton. Budapesten 1875. év végén tette le az ügyvédi vizsgálatot. Az 1878. évben vette nőül Val- kovszky János szatmári ügyvéd bájos leányát. Máriát. A házasságból három gyermek származott: Imre. ügyvéd- jelölt; Aladár városi I-sö alkapitány és Győző, lapszerkesztő és a kereske­delmi iskola tanára. 1876. óta tagja volt a szatmár­németi ügyvédi kamarának, melynek kebelében választmányi és fegyelmi bírósági tag volt máig, 34 évet meg­haladó időn át. Mint bűnügyi védő, a büntető törvényszék és az esküdtszék előtt többször nagy sikerrel védett. Több társulatnak (csizmadia ipar­társulatnak, Gubás ipartársulatnak, hosszabb ideig a mészáros társulatnak) jogi tanácsosa volt. A 80-as évek elején a törvény- hatósági közgyűlés tagjává választotta a város III. kerületének választó pol­gársága. Azóta ugyanennek a kerület­nek választott képviselője volt mos­tanáig A közgyűlés több bizottságá­ban és szakosztályában s magában a közgyűlésben kedvvel és nagy tevé­kenységgel vett részt. Kiváló szíves­séggel és érdeklődéssel hallgatták min­denkor; indítványait pedig számtalan­szor emelték határozatra. Indítványozta a városi takarék- pénztár fölállítását. Emellett kötetre menő tartalmas cikkeket irt s az összes adózók aláírását megnyerte s ez alapon kérte a közgyűlés határo­zatát. Nyolc szóval maradt kisebb­ségben, de azok sajnálták és most is sajnálják, hogy a városi takarékpénz­tár nem létesült, akik ellene szavaztak. Hogy helyes volt az inditvány, hogy elfogadása esetén Szatmár város más városokat megelőzve létesíthette volna a leghasznosabb intézményt — mutatja az, hogy azóta a polgármesterek a köz­gyűlésen szükségesnek mondták ki a városi takarékpénztárak létesítését s maga Hudapest székesfőváros is elha­tározta egy városi takarékpénztárMéf- állitását. Mint városi törvényhatósági bi­zottsági tag s a városi úri bandérium tagja volt jelen Csomay Imre a II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai kassai temetésén, hol a kassai dómban a temetés előtti utolsó órában állott a diszörök között a dicső fejedelem ra­vatalánál a kurucvezér Bercsényi Miklós koporsója mellett. Az említett minőségben jelen volt a Thököly Imre fejedelem késmárki temetésén is. Ezen temetéseken különben is erős függet­lenségi ér/,(diné inegingathatlunul erő­södött. — Ott volt mint. törvényhatósági bizottsági tag a Bocskay István hajdú- böszörményi szobrának leleplezési ün­nepségén is. A 80-as évek elején szerkesztette a „Szatmár“ cirnii társadalmi lapot másfél évet haladó idő alatt.. A lap­ban alkalmi, társadalmi s gazdasági irányú cikkeket, verset s tárca cikke­ket irt. Időnkint a többi lapokban is jelentek meg választékos cikkei; az úgynevezett Ein lék lapokban rövidebb közleményeket s tárcát irt. Mint publi­cista adott ki egy röpiratot, mely I 898-ban a Weinberger-Testvérek nyom­dájában jelent meg, A parlamenti es­küről, melyben azt fejtette ki, hogy az országgyűlési képviselőknek esküt kell tenniük. A röpirat nagyon kedvező megítélésben részesült (azóta már a persiai parlament és az orosz duma tagjai esküt tesznek.) A társadalmi életben Csomay folyvást sűrű részt vett. Mint koncert­szavaló, mint műkedvelő, (évek során át hatvan-hetven szerepben játszva), működött fényesen közi’e a társadalmi élet élénkítésében. Irt 1886-ban egy élénk vígjátékot a Hunczutka cirn alatt. Ezen szép darab előadási jogát Miklóssy Gyula színigazgatónak aján­dékozta, ki is e darabot Szatmáron, Győrben s több helyen tetszés között adta elő. A szatmári színház meg­nyitása alkalmából Írott s lapba szánt prologja a „Szatmár“ cimü lapban jelent meg 1892. január 9-én s az olvasók igen szép elismeréssel jutalmazták. Cime: Biibáj és Valóság. A politika terén különösen kiváló nagy kedvvel működött Csomay Imre, ki erősen függetlenségi érzelmű volt mindig, korai ifjúságtól kezdve. A legelső alkalommal, mikor választó lett, Irányi Dánielre szavazott s ezzel véglegesen a függetlenségi párt tagjai közé sorakozott. Mint a nyilvánosság előkelő emberének, természetesen min­denkor beszélni s szónokolni is kellett. E téren gyakran fényes sikerei voltak. Az 1877. évi orosz-török háború ide­jében, midőn a törökök mellett az egész magj>ar nemzet tüntetett, Szat­máron kivilágítást rendezett a város polgársága fáklyás menettel és szónok­latokkal. Egyik szónoka volt az ünnnep- ségnek Csomay Imre, ki a Keresztes András háza erkélyén mondott nagy­hatású beszédet, melyre most 32 év után is hálásan visszaemlékeznek, akik hallották. E beszéd nyomtatás­ban is megjelent 1877-ben. Csomay Imre mondott ünnepi beszédet a Kossuth Lajos 90-ik szüle­tési napján Szatmáron rendezett haza­fias ünnepség alkalmával a városháza erkélyéről. Ugyancsak ö beszélt a szatmári ref. temetőben akkor, midőn Kossuth Lajost temették; ugyanis Szatmáron az egész nép jelenlétében és részvéte­lével Csomay Imre, mint a független­ségi pártnak már akkor alelnöke, jel­képes temetést rendezett a Kossuth Lajos budapesti temetése alkalmából és az ott lefolyt temetés órájában. Ugyanakkor a jelképes temetés alkal­mából id. Homonnay Pál lelkes füg­getlenségi polgárral egy hársfát ülte­tett a Kossuth L íjos emlékére, mely két ágban hajtott ki tövéből. A fa két ága Ferenc és Lajos nevet visel a Kossuth Lajos két fia jelzéséül. A darabant korszakban az ifjúság 4Tférje ingyen! m m KARDOS divatárjegyzékét ha pénzt akar megtakarítani (Szatmár, Kazinczy-utca A szám KASSAY KÁROLY a városház alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents