Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1910-09-29 / 9. szám
2-ik oldal SZATMÁRI KÖZLÖNY 9-ik szám a Kazinczy-utcán 3000 drb. Congré futó és mii jő kezdve, hozzávalóval dbja75ki\, 1 frt. és 1.50 frt. itt tüntetett a függetlenségi párt és eszme mellett. A Szatmáron rendezett politikai tüntető népgyüléseken sokszor beszélt Csomay, többek között az ischli klauzula és a Bánffy-kormány elleni tüntetés alkalmából tartott népgyülésen; majd a Tisza István s a kormánya elleni szatmári népgyülésen Csomay Imre tette tneg a javaslatokat a népgyülési határozatokhoz s ö indokolta meg azokat. Mint az országos függetlenségi és 48-as párt kültagja egy törvényjavaslati tervezetet nyújtott be Kossuth Ferenc pártelnökhöz a Magyar állami kincstárörökröl s a kincstárőrségről. Kossuth Ferenc ezt véleményezés végett Hentaller Lajos képviselőnek adta ki. Hentaller a javaslatról nagy elismeréssel nyilatkozott az Egyetértés-ben megjelent vezércikkében. A többi lapok is előnyösen emlékeztek meg a javaslatról, mint egyik alkalmas alkotmánybiztositékról. Erős függetlenségi érzelmére s elvhüségére való tekintettel Csomay Imrét a szatmárnémeti függetlenségi és 48-as párt elnökévé választották. Az 1901. évi választás alkalmával a függetlenségi és 48-as párt (akkor Ugrón párt) részéről országgyűlési képviselővé jelölték, de Hieronimy Károlylyal szemben Uray Gézával (Kossuth Ferenc párti jelölttel) együtt kisebbségben maradt. A pártküzdelmet azonban nem adta fel: végre is gr. Károlyi István, gr. Apponyi Albert s a párthivek erős támogatása és buz- ditása mellett Hieronimyt és pártját leküzdötte s dr. Kelemen Samuval győzelemre juttatta a szatmári függetlenségi pártot. Gr. Károlyi István ennek a győzelemnek emlékére saját arcképével ajándékozta meg Csomayt, ki mély kegyelettel őrizte e képet. Ugyancsak lelkesedéssel vezette a szatmárnémeti függ. és 48-as pártot a legutóbbi, 1910. évi általános képviselőválasztás alkalmával is. Elnökletével folyt le, a választás előtt, Justli Gyula és társai részvételével a szatmári Deáktéren megtartott impozáns nép- gyülés, s ő vezette a pártot a választási küzdelemben is diadalra, amikor ismét dr. Kelemen Samu lett Szatmár- Németi függ. és 48-as párti orsz. képviselője. Elnöke volt Csomay Imre a gr. Zichy Jenő, Mezőssy Béla, Gyapay Sándor s dr. Kelemen Samu közreműködése mellett alakult szatmári függetlenségi körnek. A 80-as évek elején Szatmáron divatban voltak a heti eszmecserék. Egy ilyen eszmecsere alkalmából indítványozta Csomay Imre egy közművelődési társulat létesítését. Az indítványt nagy tetszéssel fogadták s az alap- j szabályok megszerkesztésével Csomayt és berencei Kovács Lajost bízták meg. így jött létre a legrégibb közművelődési társulat s éppen a Csomay indítványára Széchenyi-Társulat név ; alatt, mely létrejötte óta üdvösen és | eredménnyel működik a közművelődési J téren. Dr. Schlauch Lőrinc lett a tiszteleti elnöke. Titkárja és jegyzője Csomay Imre, ki mint ilyen, több éven át buzgóan vezette a társulatban a tollat. 1883-ban volt Szatmáron a szatmári helyi kiállítás. Csomay Imre tagja volt a kiállítási bizottságnak. A kiállítási érem és oklevél az ö terve s útmutatása alapján készült. A Csomay Imre közbenjárására vállalta el dr. Schlauch Lőrinc püspök a kiállítás védnökségét s adott a költségek fedezésén; ezer forintot. Ez összeg megmaradt, mert a látogatási dijakból minden költség fedezetet nyert. A püspök által adott ezer forintból ezután alapítvány lett s ennek kamataiból jutalmazást kapnak a tanoncok az évcnkint rendezett tanonckiállitások alkalmával. Csomay Imre kezdeményezte és szervezte Szatmáron a Gazdák és Iparosok szövetkezetét s mint mázhatóö O elnöke és ügyvédje vezette azt hét éven keresztül. Ezen szövetkezetből fejlődött ki és alakult a Szatmári Gazdasági és Iparbank, melynek Csomay Imre haláláig igazgatósági tagja volt. Ifjú korában szívesen szolgált különféle egyesületeknél, mint jegyző, így a tűzoltó egyesületnél egyideig titkár illetőleg jegyző volt. Az egyleti zászlónak dr. Schlauch Lőrinc püspök által történt fölavatásakor Csomay Imre tartotta a fáklyásmenet élén, a zászlóanyát, Domahidy Istvánnét üdvözlő beszédet. Volt Csomay Imre a szatmári ref. egyház presbitériumának is jegyzője. Lemondásakor elismerésképen örökös presbiter címmel tisztelték meg. Tagja volt a Kölcsey-körnek, hol' a pályaművek elbírálására többször volt felkérve, tagja volt a szatmári dalegyesületnek, itt mint jegyző és működő tag tett fényesen eleget társadalmi nagy kötelezettségének. Szóval fényes viszonyaihoz képest és hatáskörében a lehetőleg tevékenykedett a társadalmi életben s mindenkor részt vett a közéletben és politikai ügyekben. Igyekezett szóval s tettel a rábízott, rá is váró kötelezettségeket híven teljesíteni. Ez a jelszava haláláig őszinte volt: Előre minden téren Magyarország lobogójával! A legutóbbi időben Csomay Imre, fiának, Csomay Győző szerkesztőnek „Szatmári Közlöny“ cimü lapjában számos nagy vezércikket irt, melyekben városrendezési és vasúti, valamint a Szatmárhegy fejlesztésére vonatkozó ügyeket a legkimeritöbben tárgyalt le. Csomay Imre szeptember 20-án este lett szélütésben súlyos beteg s ennek következtében szeptember 26-án éjjel menthetlenül, általános nagy gyászra meghalt. Mély bánatunkat az őszi lomb és aggott fő sorsáról a szinarany érzések gyöngyharmatába mártott tollal a következő vers festi: Nem kell dér az őszi lombnak, Mégis egyre sárgul; Dér nélkül is, fagy nélkül is Lesohajt az ágrul. Nem kell bu az aggott főnek, Mégis egyszer őszül ; Gond nélkül is, bu nélkül is Nyugalomra készül. Hátha még bu, gond, fagy érte S ősze is már késő: Hogy pereljen sorsa ellen A szegény lomb és fő ? Fereney János. * Szeptember 28.-án délután 3 órakor ment végbe Csomay Imre temetése. Városunk különböző társadalmi rétegeiből ezrekre ment a közönség száma, akik igaz részvéttel kisérték ki utolsó útjára az elhunytat. A temetésen megjelentek Csaba Adorján főispán és dr. Vajay Károly polgármester vezetése alatt a városi törvényhatóság tisztikara, az ügyvédi kamara tagjai nagyszámban, a kír. tszéki és járásbirák, a 48-as párt gyászfátyollal bevont nemzetiszinü zászlójával, a Csizmadia és Gubás ipartársulatok, a Gazdasági és Iparbank, azonkívül számos egylet és testület és Í9kolavezetŐ9égek tagjai nemkülönben a jóbarátok, (ismerősök és tisztelek egész serege. Délután 3 órakor az elhunyt Hám János utcai házánál a koporsó felett Biky Károly ref. esperes rövid imát mondott, mely után díszbe öltözött városi hajdúk feltették a koporsót a uégyes fogatú gyászkocsira, mire a gyászmenet a Rákóci-utcai ref. templomba vonult, ahol a tulajdonképpeni temetési szertartás végbement. A szokásos egyházi ének után Biky Károly esperes könyekig megható szép beszédet tartott a ravatal felett, majd utána az Iparos Dalegylet a „Sirjutok“ cimü gyászéne- ket adta elő. Emtán ismét Biky Károly esperes mondott egy magasztos és bibliai idézetekből vett beszédet. Ezután közének volt, melynek hangjai mellett a teplomba egybegyült óriási tömeg lassan oszladozni kezdett és,kikisén e azelhunyt népszerű férfiút a vasút molletli sirkortbe, hol most már pihen a nayy hazafi, álmodik nemzetének egy ezebb és boldogabb jövőjéről. A temetőben Tuba András s. lelkész magas szárnyalásu búcsúztatót mondott. Majd az ügyvédi kar nevében dr. Schön- pflug Jenő ügyvéd, titkár mondott megható gyászbeszédet: Mélyen tisztelt gyászoló gyülekezet! Az igaz embernek, az önzetlen embernek jut osztályrészül, hogy nem csalódik elkeseritően, hogy meg tud menteni a csalódásokból is egy kis illasiót, egy kis reményt a jövőre. Gsajfios Syula órás és látszerész Szatmár, Deáktér. ■ = (Városház épület) Állandó nagy raktár zseb-, fali- és ébresztő órákban. Szemüvegek nagy választékban. — Javítások jutányos árban, lelkiismeretes pontossággal — eszközöltetnek. 1 1 ......
