Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1917-12-13 / 50. szám
2 mik erősebbek voltak, mint minden más széthúzó erő. Ép igy van ez a szabadsággal is. Szabadság sohasem lehetett korlát nélkül; sőt minél általánosabb a szabadság, annál nagyobbak annak korlátái. Mert minél több embernek van joga egyéniségéhez és szabadságához s minél többen törnek annak kifejlesztésére annál több és több érdek ütközik össze, annál több ellentét áll elő, annál inkább korlátozzák egymást. Ez az a kettős ellentét, amiből a demokrácia megtisztulva kiemelkedik. Az egyéniség és szabadság megalapozzák, a közjó és tekintély szükégképen korlátozzák. Csak e kettős ellentét viszonyának helyes mérlegelése és folytonos szemmeltartása terelheti a demokratikus fejlődést helyes utakra. Ha az egyéni és politikai szabadság teng túl benne, demagógiává, forradalommá, anarchiává fajul, mint pl. Oroszországban; ha pedig az államhatalom, a tekintély jut domináló szerephez, abszolutizmussá, despotizmussá, zsarnoksággá válik. A demokrácia tehát csak annyiban uj, amennyiben az általános választójoghoz köti magát, de nem uj, sőt örök emberi, ameny- nyiben fejlődést, haladást jelent, amennyiben nagyobb mértékben akarja a széles néprétegeket bevonni az állam életébe. Jól mondja tehát dr. Vass József, kinek Demokrácia cimü tanulmánya lebegett e cikk megírásakor lelkünk előtt: a demokratikus eszme, hazánkat tekintve, nemes magyar ágyban született, de hamar árvaságra jutva kontárok kezébe került, mint a francia dauphin Simon vargához, akit aztán úgy elneveltek, hogy a történelmi magyarság rá se ismer benne tulajdon gyermekére, „Pedig a felismerésnek meg kell történnie, mert a gyermek már ifjúvá serdült 1“ A hadikölcsön jegyzés becsületbeli kötelessége minden igaz hazafinak „SZATMÁRI HÍRLAP“ A közgyűlés. Városi törvényhatósági bizottságunk november 10.-én délután tartotta havi rendes közgyűlését. A tanácsterem képe már három órakor jelezte, hogy választás lesz. A kikészített ülőhelyek kevésnek bizonyultak s ismét és ismét ujjabbakról kellett gondoskodni. Csak ritkán megjelenő bizottsági tagok is szép számmal érkeztek. A főispán ur a tanácskozás megnyitása után annak előrebocsátásával, hogy eddig azért nem követte azon szokást, hogy az uj főispán tiszteletbeli állásokra nevez ki arra érdemes egyéneket, mivel személyes tapasztalat alapján előbb tájékozódni óhajtott az illetők munkásságáról. Miután a tájékozódást már megszerezte, jelen alkalommal ól jogával és Székely Endre I. aljegyzőt és Nagy József adóhivatali főnököt tiszteletbeli tanácsosokká, Fürst Viktort tb. főszámvevővé, Kovács Jánost és Losodczj* Károlyt tb. fő- pénztárosokká, Fekete Gábort tb. ellenőrré, dr. Gönczy Béla, dr. Kiss Endre, dr. Havas Miklós és dr. Weisz Sándor ügyvédeket Tb. ügyészekké nevezte ki. Üdvözöljük a kitüntetetteket. Következett a polgármester havi jelentése, melyet Székely Endre tb. tanácsos olvasott fel. A jelentésből csalódással tudtuk meg, hogy ki van ugyan utalva 13 waggon káposzta a város részére, de hogy megkapjuk-e az bizonytalan, mivel a központ utal ugyan egyes vidékekről káposztát, de azt nem tudja, hogy van-e ott káposzta. Megtudtuk azt is, hogy országos szén- bizottság nem igen biztatja a várost azzal, hogy juttat a részére 350 waggon szenet. Ezzel szemben azzal vigasztalnak, hogy városunk jobban el van látva tüzelőanyaggal, mint más városok s hogy nagy hiány nem lesz a tüzelőanyagban. Az ecetgyár és a .központi szeszfőző működése megindul. A polgármester jelentéséhez csak dr. Fischer Lajos szólott. Az iskoláknak a lefoglalás alól való felszabsditására hívja fel az intézők figyelmét, örömének ad kifejezést, hogy a szegények kedvezményes fával fognak elláttatni. Kívánja, hogy az ecetgyár és a szeszfőző szakszerű felügyelet alá helyeztessenek s mielőbb állapíttassanak meg a kezelési szabályok. egymástól, munkánkat, kutatásainkat, okulásainkat összehozni, cselekvéseinket egységesíteni. Mármost, ha az államok ezen egymásba ékelődő nemzetközi munkája szüksfges nekünk, ezt a sokfelé elágazó kölcsönös érintkezést jogilag is szervezni és szabályozni kell; kell ennek a közös cselekvésnek egy közös irányítást adni: szóval szükség van az államok között létrejött, az egyes államokra kötelező nemzetközi megegyezésekre, szóval szervezkedésre, egyezségre. Valamelyes nemzetközi egyességre van tehát az emberi természetben képesség, hajlandóság és szükség. Ebből az következik, hogy a nemzetközi egyesség szoros kötelesség. Ahol a természet Alkotója a természetbe képességeket fektetett le, ott célja is van vele. A képesség a ténylegességért van, akár az óraszerkezete az óramutatásért. Azért a Teremtő, ha valamire képes séget adott, akkor szándéka a természetből felismerhető szilárd akarata, hogy az a képesség kialakuljon, kifejlődjék és elérje a métát, amelyre irányítva van. — Ha tehát az emberi természetben képesség van a nemzetközi egyességre, az Isten ezt az egyes- séget akarja s következőleg ez az embernek kötelessége. Az isteni szándék meddő nem Iahet. Az Isten bölcsességéből nem elég, hogy có lókat óhajt teremtményei számára. Neki gondoskodni is kell arról, hogy ezen célok felé tényleg haladjanak, mert nem bölcs az az óhajtás, amely nem segíti elő a maga-maga valósulását, amennyire ezt a körülmények és a dolgok természete megengedi. Van tehát Szatmár-Németi, 1917. december 13. A polgármester felvilágosító szavai után a közgyűlés a jelentést tudomásul veszi. * Élénk eszmecserét váltott ki az a kérdés, hogy melyik lapban hirdessen a város. Többen kótségbevonták, hogy joga volt-e a tanácsnak a közgyűlés jóváhagyása nélkül a „Szamos“ cimü lappal a hirdetések közlésére több évre terjedő szerződést kötni. Ez ügy megvizsgálására a közgyűlés bizottságot küldött ki s egyben elrendelte, hogy addig is, mig ez ügyben a bizottság jelentése alapján döntene, a hirdetéseket úgy a ,,Szamosában, mint a „Szatmári Ujság“-ban közölni kell s az utóbbi újságnak is azt az árat kell fizetni, mely a „Szamos“-t szerződésileg illeti. * Nagy érdeklődést keltett a közigazgatási bizottságban megüresedett helyek betöltése. Két liszta volt, melyeken a szavazás alkalmával a választók jelentékeny módosításokat tettek. Voltak olyan szavazólapok, amelyeken 6 név helyett csak 3 vagy 2 név szerepelt s akadt olyan is, amelyen egyetlen név volt. Hm. sok finesze van a titkos szavazásnak. 1 Végeredményben 2 évre megválasztattak : dr. Farkas Antal, dr. Nagy Vince, dr. Tanódy Márton, Bólteky Lajos (uj), dr. Harcsár Géza (uj). Az egyéves tartammal biró hatodik helyre Pethő György és dr. Veisz Sándor egyenlő szavazatot kaptak s kettőjük közt uj választás tartatott. Ennek eredménye az lett, hogy Pethő György egy szavazat többséggel megválasztatott. * Az Iparos Otthon megvásárlásához vita nélkül hozzájárult a közgyűlés. Nem nemtörődömség okozta a vita elmaradását, hanem az ügy jól előkészítettsége. A gazdasági szakbizottság, a városi párt értekezlete behatóan foglalkoztak e kérdéssel s mindkét testületnél megállapodás történt abban, hogy 400 ezer koronáért megveheti a város a palotát s a mellett hogy eléggé jó üzletet csinál, megszűnik az a helytelenség is, hogy a mozi jövedelméből burkoltan nagy összeg, a ránk következő két évben évi 14.000 korona, fordittassék az Iparos Otthon ügyeinek szanálására. Most már ez a 28 ezer korona is a város pénztárába fog befolyni. * A közpénzeket a közgyűlés határozata értelmében a Szatmári T ikarókpénztár Egyea természetben isteni mozdítás, amely mindent űz kitűzött célja felé. Ez a mozdítás a megismeréssel nem biró lényekben vas természeti törvény: a csillagok mozognak, a fü nő beléoltott törvénye szerint és az isteni mozdítást nem érzi. De a megismeréssel biró lényekben az isteni mozdítás sokszor felérződik, mint természetes hajlamosság, veleszületett ösztön. Áz ösztön azért az Isten mozdítása. Ahol tehát valamely cél felé ösztön visz, arra menni kell, ez az Isten irányítása, a Teremtő akarata De az emberben természetes hajlam ’van a nemzetközi egyesülésre ; következésképen ez a törvény az emberen. Végül szükséges ez az egyesség az ember tökéletesebb létéhez. Már pedig Isten tökéletesebb létet óhajt tőlünk, mert igy közelebb jutunk Hozzá, jobban részesedünk az Ő tökéletességéből; ez a részesedés pedig a teremtés célja. Azért, ami ehhez föltétlenül szükséges, azt az Isten föltétlenül akarja, az az embernek lényeges kötelessége. Ezen érvelés ellen megjegyezhetné valaki, hogy csak azoknak meggyőző, akik tényezőként elismerik az isteni akaratot a világrendben. Ez nem áll. Kimutattuk, hogy a természetben ujj mutatás, irányítás, unszolás van a nemzetek egyességére; már pedig a görög filozófia bölcsökorától mind a mai napig általánosan elfogadott erkölesbölcseleti alapelv, hogy az embernek kötelessége a természet sztriDt élni. Azért kimondjuk : az államoknak kötelességük a nemzetközi szervezkedés. Hogy aztán milyen legyen ez a szervezkedés, arról legközelebb a szociálistákkal fogunk vitatkozni. egyezés jött létre a két szomszédos állam között. Ami pedig mindig és mindenütt történik az emberek között, annak forrása az emberi természet. Van tehát az emberi természetben egy veleszületett, ösztönszerü hajlandóság a nemzetközi egyesülésre. 3. De van természetes szükség is. Valamely egyszerűbb, tengődő létet tudnának folytatni az államok akkor is, ha egymástól elszigetelten élnének. De nem ez a termó szét szándéka velünk. A természetben utak és módok vannak adva arra, hogy az ember egy magasabb, tökéletesebb életet éljen. Minél inkább hajtja az ember a saját életének szolgálata alá a természetet, annál inkább assimilálja magához, emberiti, felemeli 8 tökéletesebb lesz a képe az egész világnak. A haladás pedig törvény. A tökéletesebb léthez mármost föltétlenül szükséges az államok egyessége. Egy szebb emberi lakásnak különböző alkotórészei gyakran nem kerülnek ki egy állam határaiból; a ruházkodás meg épen nemzetközi feladat. Az egyik állam megtenni a gyapjút, a másiK megszövi, a harmadik megfesti, a negyedik prémet, az ötödik gyöngyházat stb. szállít hozzá. A táplálkozás meg sok helyen egyenesen megakadna. Egy csésze kávéért mozgósítani kell Arábiát vagy Braziliát; és ugyancsak elcsodálkoznánk, ha az embereknek az a tarka csoportja előállna, amelynek egy csésze kávé előállitásában közelről-távolról része volt. Akkor világosan látnok, hogy az élelmezéshez a nemzetközi tevékenység micsoda hullámzása kell. De nemcsak fizikai, hanem értelmi és erkölcsi téren is, ha valami nagyobbat akarunk alkotni, egymásra szorulunk ; tanulnunk kell
