Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1917-12-06 / 49. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP“ Szatmár-Németi 1917. december 6. Reméljük, hogy a már-már ígérkező fegyverszünet, a várva-várt béke a hála szent érzelmét gyújtja lágra a hősök iránt és a társadalom az árvák alapját nevelve oly meleg szeretettel öleli keblére az elárvultakat, mint amilyen tüzes szeretettel a hős apák áldozták fel magukat miértünk, megmara- dottakért. EH hírek Lengeti már fehér szárnyait a béke galambja. Igaz, még csak egyedül repked, de bizonyos, hogy ha ez nyugovóra talál, követni fogják ezt mások is. A december 3.-án déli egy órakor kiadott hivatalos jelentés ezeket mondja: „A legutóbbi napokban az orosz arc­vonal számos szakaszán hadosztályonként, majd hadtestenként fegyvernyugvás létesült. A Pripjat mocsarak vidékén egy orosz hadsereg a szövetségeseknek szembenálló parancsnokságaival formazzerü fegyverszünetet leütött. Egy orosz küldöttség átlépett tegnap vonalainkon, hogy a szövetséges hadseregek meghatalmazottaival az egész orosz frontra vonatkozó fegyverszüuet érdekében tárgya­lásokat kezdjen.“ A vezérkar főnöke. Ha sikerül az oroszokkal a különbéke megkötése a 3480 kilométernyi összes harc­vonal 1800 kilométerrel rövidül meg. Mennyi emberünk, mennyi támadó eszközünk szaba­dul fel s igy mennyivel könnyebb lesz többi ellenfeleinkkel a helyzetünk ! Kiszámíthatatlan ennek az esetleg létre­jövő békének az előnye s nem alaptalan a remény, hogy ezt a bókét nem sok idő múlva követni fogja az általános béke. Hátrálékos előfizetőink részére elküldöt- tilk előfizetési hátralék kimutatásunkat. Kér­jük, szíveskedjenek a kimutatott hátralékot ki- adóhivatalunknak beküldeni, hogy nehéz hi­vatásunkat a mai rendkívüli időkben is aka­dálytalanul végezhessük. Egyházmegyei hírek. Sörös János, ungvári segédlelkósz tábori lelkészi szolgá­latra a harctérre utazott; helyére Láng Fe­renc kerül. Emi E'erenc felsővisói segédlel­kész Mezőpetribe küldetett. Ifj. Kongregánisiák felavatása. A püspöki Konviktus és a kir. kath. főgimná­zium Mária kongregációja folyó hó 8-án, d. u. 6 órakor a Kálvárián tagfelvételi ünnep­séget rendez, amelyre a nagyérdemű tanári kart, a veterán tagokat s az ifjúság barátait tisztelettel meghívja a kongregáció vezető­sége. Az uj tagokat Bagossy Bertalan, kir. kath. főgimnáziumi igazgató ur avatja föl; az énekről a tisztelendő Papnövendékek kara gondoskodik. Béke-ünnepélyt tartott a szatmári papnövendékek Szent Alajos Társulata folyó hó 2.-án délután 5 órakor a következő mű­sorral : 1. Gounod: Pápai hymnus. 2. Fehér­taláros Békepásztorunk. Alkalmi óda. Irta és szavalja: Léber János IV. é. theol. 3. Schu­bert : Enek-szóló. Énekli: Lini János IV. é. theol. 4. A kereszténység szelleme és a béke. Ünnepi beszéd. Mondja: Duffer Antal IV. é. theol. 5. Pataki—-Léber: Ünnepi dal. 6. A nemzetközi döntőbíráskodás erkölcsbölcseleti alapjai. Előadás. Tartja: dr. Czumbel Lajos theol. tanár. 7. Gounod—Leybach: Faust. Fantasie elegante. Zongorán játsza : Vanyek János Vili. o. t. papnövendék. 8. A pápák békemunkája. Felolvasás. Tartja: Honti Jenő III. ó. theol. 9. Pápai hymnus. Az ünnepsé­gen a főpásztor, Pemp Antal prelátus-kano­nok, a papnövelde elöljárósága s a helybeli papság számos tagja vett részt. A minden pontjában sikerült ünnepség igen jó hatást tett a megjelentekre. A „Kath. Karitász“ egyesületbe ed­dig 380-an jelentkeztek tagokul, — a jegy- zett tagsági dij 5200 korona. — Jelentkezé­seket elfogad az intéző bizottság. A polgármester előbbi rendelkezésé­től eltérően, mivel naponként újabb ragályos megbetegedések fordulnak elő, december 10.-én az összes helybeli intézeteket: fi- és nőtanitóképzőket, gimnáziumokat, kereske­delmi iskolákat, polgári- és elemi iskolákat, óvókat bezáratja. Ez a legújabb határozat. Elismerés egy tanárnak. Csipkés Jó­zsef, vármegyénk szülötte, Nagykároly fia, a .zsolnai állami főreáliskolának volt tanára. Hogy elhalt mostanában, a tanári testület méltóan akarta megörökíteni a ifjúság neve­lőjének emlékét. Az iskola részére megfes­tette a Gsipkés József tanár arcképét és ne­vére 2000 koronás jótékonycélu alapítványt is tett. 1600 állami iskola a határszélen. A mostani világháború keserű tapasztalatai végre megváltoztatták a mi nemzetiségi po­litikánkat. Megtanultuk, hogy át kell gyúrni magyarrá mindazokat, akik ennek az ország­nak kenyerét eszik, amint ezt már Besse- nyey is hangoztatta „Jámbor szándék“-ában. A Wekerle-kormány a szokásos összegnél 420000 koronával nagyobb összeget vett fel az országhatári tanügyi, nevelési intézkedé­sek költségeire. 4—5 év alatt 1600 állami elemi népiskolát akarunk a Kárpátokban épí­teni. Körülbelül 800 állami kisdedóvó is fog nyílni, hogy a kárpátok ölében nyelvünkben erős, szivében igaz nemzedék nevelődjék fel ott, ahol „sírjaink domborulnak“, ahol a szinmagyar fiuk serege esett el. Mi újság Nagykárolyban? Az „Északkeleti Újság“ vasárnapi számában igen érdekes levelet közöl. A levélíró a szer­kesztőhöz fordul, tudatja, hogy egy főhadnagy mozgógép-színházat, hadi-mozit akart felál­lítani a katonaság részére. Mégis előbb meg­próbálta nem kapná-e bérbe az albérlő mos­tani mozistól a városi színházat. Fel is aján­lott tehát 2000 korona havi bérösszeget, de az albérlő visszautasította az ajánlatot bár ő évi 1200 korona évi bért fizet csak a város­nak. Ennek a levélnek persze testvérváro­sunk görnyedő adófizető polgársága örvend leginkább. Mennyivel kevesebb adót kellene fizetniük, ha illő bérösszeget fizettetne a város azzal a mozissal, aki igy 24000—1200=22800 koronánál is búsásan több tisztanyereséget tud felmutatni. Laptársunk a „Szamos“ kezdetű múlt számú hírünk azon soraira, melyek azt álla­pítják meg, hogy nem igaz, hogy a beszélni akaró tanárt eltiltották volna a beszéd tar­tásától, a „Szamos ezt Írja december l.-i számában: „Tévedni méltóztatik. Rossz az információ. Igaz. Szent igaz . . . Szavahihe tőségünk okából ezt az állításunkat minden cáfolat ellenére fenntartjuk* Tévedni emberi dolog. Rósz információ is sokszor akad. A szavahihetőség pedig csakugyan megérdemli azt, hogy az ember küzdjön érte. Epen ezért kénytelen vagyok én is szavahihetőségemet bebizonyítani. Mivel nagyon sokat tartok arra, hogy valótlanságot tévedésből se mond­jak, ez esetben egyenesen az illető tanár úrhoz, ki beszélni szándékozott, fordultam információért. Ő kérdésemre, hogy „ki tiltotta el a beszéd tartásától“ azt felelte, hogy „senki“. Megemlítette közvetlen elöljárójának, hogy beszélni szándékozik s azt a választ kapta, hogy „ne tegye, nem célszerű“ s ezért nem beszélt. Én ebben a „ne tegye, nem célszerű“ feleletben nem találtam sem tiltást, sem meg nem engedést, hanem egyszerű tanácsot. A Szamos válasza után ismét kér­dést intéztem hozzá s meglepetésemre azt a választ kaptam, hogy ő nem „tilalomn ■ k“ ugyan, de „meg nem engedésnek“ vette felebbvalója válaszát. Mivel szavai értelmé­nek kiki a legjogositottabb értelmezője, be­ismerem, hogy rossz volt az információm, illetőleg rosszul értelmeztem az információt. —k. Stambul rózsája (Faull Leo operettjének bemutató előadása november 28.-án) A bu­dapesti Királyszinház operett-slágerét hozta színre a szatmári színtársulat is. — A török tűzhelyekre belopódzik a női szabadság szel- .leme. Andre Lőry a francia költőnek kép­zelt iró izzó versekben harcol a török nő- emancipációért. Csak egyet szeretni, de az az igazi férj legyen s viszont. Ez tetszik az európai műveltségtől háremekhez láncolt leányoknak. — Achmed bey nőül kéri Kemál basa leányát, Kondja Gült. A leány kény­telen hozzá menni az ismeretlenhez, de mi­helyt magukra maradnak, hidegen hagyja a bay szépsége, bezárja a házba, eldobja fátyo- lát, elmenekül. Szuez-ban találkoznak s rá­jön, hogy a bey Andre Lőry, akit ő titkon és nagyon szeretett. Mig a berlini kereskedő fia, Müller Flórián és Midili Hanun is egy­másé lesznek, ők is egybekelnek. — A mese, a cselekvény mert operett, természetesen sovány. Az elringató zene, a török világot be­mutató színpadi háttér, a rabnők (Lányi Juliska, Ballay Manci) kettőse, festői öltö­zetek beajánlták a közönségnek az operettet. Kondja Giilnek, Bródy Irénnek hangja kelle­mes, kedves is tud lenni, de az I. felvonás­ban megjelenése, alakítása olyan, hogy nehéz elképzelnünk Stambul rózsájának. Később már találja magát, de a hót folyamán már jobban is játszott. — Achmed bey eleinte Szalma Sándor, később Sáfár Sándor. Szal­mának minden mozdulata, éneke mutatja, hogy jól készült és tehetséges művész. Sá­fárnak jó a hangja, de nem katonás a fel­lépése. Flórián, Perényi, az apja Müller, Deák Gyula kitünően mulattatják a közönséget. Midili Hanun, Borbély Lili megérdemli, hogy már első megjelenésekor megtapsolják. A pici liftboy, Lázár Kitti, az alig pár éves leányka kedves szerepében igen megnyerő volt. Egész héten telt ház előtt játszók a Stambul rózsáját. B. Képviselők nagy keresettel jól jövedelmező cikkhez az egész megyére kerestetnek. SZÁNTÓ JÓZSEF, Budapest Izabella-utca 29. sz. BLATNICZKY DEZSŐ kinevezett egyházmegyei mérnök, jogosított föld­mérő, 'hites bírósági szakértő műszaki irodáját december 1-töl Jiákóczy-utca 27. szám alá helyezte át. A Szatmári IMrlaii az összes játék-, diszmű-, emlék és rövid­áru czikkeket helyszűke miatt a nagy Karácsonyi vásár idény alkalmából mélyen leszállítót tár on bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére lláiáy István KAZINCZY-UTCA 10. Nyomdász tanuló fizetéssel felvétetik Nyomatott a Pázmány-sajtíban Szatmár-Németi 1917. — Kiadó : Szatmáregyházmegyei Irodalmi Kör. — Szerkesztésért felelős : Ratkovszki Pál.

Next

/
Thumbnails
Contents