Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1917-12-06 / 49. szám

Szatmár-Németi, 1917 december 6. SZATMÁR HÍRLAP 3 Nem vagyunk egyedül, A huszadik század vezérlő gondolata a nemzetiségi eszme. A jelen korszak népei nemzetiségi jellegük szerint igyekeznek tö­mörülni, tökéletes nemzeti állomot alkotni. A germánok egy birodalomba akarják egye­síteni összes rokonaikat s mindent elkövet­nek, hogy a pángermán eszme megvalósul­jon. A szláv népek hasonlókápen arra töre­kednek, hogy a pánszláv eszméknek megfe­lelően mindnyájan egyek legyenek. Ugyan­ilyen szándék vezérli a románokat és ola­szokat is. A népek ezen törekvését az uralkodók hatalmi érdeke ösztönzi, támogatja. Legtöbb ­ször felhasználják a népek vágyódását ha­talmi céljuk megvalósitására. Szolgálatukba szegődtetik a nagy eszmét felismerve annak szerfeletti jelentőségét. Fontosságát mi magyarok is átértjük. Belátjuk, hogy a közös eredet tudala, a kö­zös nyelv és közös szokások mennyire ösz- szetartják a népeket, hogy ezek a legerősebb kapcsok, melyeket széttépni nem lehet, sőt ellenkezőleg, ezek is a közös gondolkozás, közös érzés legtökéletesebb előmozdítói. Azon­ban szomszédainknak faji együvétartozása szerinti tömörülését nem nézhetjük mindég jó szemmel. Különösen a szlávok és romá­nok törekvéseit nem, amennyiben ezek ha­zánk területét s állami létünket veszélyezte­tik. A csehek a felvidéket, a szerbek a déli részeket, a román aspirációk pedig Erdélyt fenyegetik. A veszély ránk vonatkozólag, úgy lát­szik, szűnni fog. A megkötendő béke hire reményt nyújt arra, hogy a nemzeti törek­vések egymás kereszteződése nélkül fognak azután érvényesülni. Helyre áll már a népek egységében a nyugalom. Hazánk is megsza­badul a fenyegető veszedelmektől. De látva a faj rokon népek tömörülésé­nek szándékát, nekünk magyaroknak is azon kell lennünk, hogy a jövőben sem marad­junk egyedül. A jelen véres bábomban ha­talmas szövetséges, Németország állott mel­lettünk és remélhetjük, hogy a jövőben >s egymás oldalán fogunk állani. Mindazonáltal, mivel tudjuk, hogy a vérségi kötelék a leg­szorosabb lánc, mely összetart, nem mulaszt­juk el a közel jövőben fajrokon szövetsé­geseinkkel a szövetségi köteléket szorosabbra fűzni, a testvéri érzelmeket ápolni. A török, bolgár testvéreinktől, a távolabb lakó finnek­től nem szabad többé elválnunk. Ha az idő a múltban el is választott, de a jelen össze­hozott bennünket s most már ne hagyjuk el Huzamosabb időig eltartó lázas beteg ségeknél az orvos csak kellő körültekintéssel, óvatosan nyúl a közismert lázcsillapító sze­rekhez, s ezek helyett inkább főleg a lemo­sásokkal, borogatásokkal, lepedőzésekkel, fü- rösztésekkel és az enyhén ható hüsitő hatású, savanykás izü italokkal csökkenti a hő­mérsékletet. A legjobb hüsitő szerek egyike a cit­rom levéből készült citromos limonádé. E kellemes izü folyadék csökkenti a szomjúságot, fokozza az emésztő nedvek (peprin és sósav) képződését, élénkíti az emésztést, előmozdítja az anyagpótlás lehe­tőségét, fokozza a vérnek savi vegyhatásáí. Savi veeyhatásu véiben csökken a bacilusok szaporodó képessége, tehát rövidíti a beteg­ség tartamát s ami fődolog: a bolygó ideg ducsejtjeit nem zavarja, a szív munkabíró képességét nem bénilja. A mostani háborús időben- kevés a cit rom. Élelmes emberek citromsóval akarják pótolni a citrom levét. Nem helyes dolog. Á citromsó ásványi eredetű vegyi anyag, az antipyrin csoportba sorozható, bántja a bolygó idegei. Kerülendő! Minthogy a citromlé a lázas betegek­nél pótolhatatlan szer, a betegek érdekében tisztelettel javasolom, hogy a közélelmezési hivatal gondoskodjék bizonyos mennyiségű citrom beszerzéséről s jelölje ki azt a bizo­nyos boltot vagy patikát, ahol a lázas bete­gek részére orvosi rendelvény ellenében cit­rom bármikor kapható legyen. O. egymást. A többi népek példája szerint a századok alatt elszakadt testvérek egyesülje­nek. Rátaláltunk egymásra, nem szabad többé elszakadnunk egymástól. A faji kapocs elszakíthatatlan, a vér nem válik vízzé, a turáni népek egyek lesznek leitekben, gondo­latban egyaránt. Egyelőre legalább az európai részeken lakó fajrokonok értsék meg egymást s ápolják az összetartozási érzést a leghí­vebb módon. E háború szerencsés vége meghozza mindenik testvérnek a teljesen szabad füg­getlen állami életet s meghozza mindazon eszközöket, melyek a fokozatos szellemi elő- haladást is lehetővé teszik. A turáni népek fogékony lelke fel tudja majd használni az általános nyugalmat. Hiszen, hogy nagy tet­tekre képesek, megmutatták a jelen háború folyamán is, mindannyian rettenthetetlen vi­tézségüknek, törhetetlen erejüknek, sokra képes energiájuknak fényes bizonyságét ad­ták. Hogy fejlődésre képesek bebizonyították a múltban már. „A török és mongol népek is több Ízben világbirodalmat alapítottak és nemcsak két világrészre szóló hódításaikkal, hanem egyszersmind kultúrájúkkal is tekin­télyes szerepet játszottak a világtörténelem­ben.“ Attila hunjai, az avarok. Árpád népe, Dsingiz-khán, Timur Lenk, nagy Szulejman szultán birodalma s hatalma bizonysága a turáni népek államalkotó erejének, kiváló képességeinek. De számarányuknál fogva is méltó hely illeti meg őket, hiszen kb. 143 millióra te­hető a számuk. Természetesen ideértjük az ázsiai rokonokat is. Eddig csak az európai ágról szólottunk, mert ezek vannak hozzánk a legközelebb. De nem feledkezünk meg az ázsiai ágról, a török-tatár törzsekről, a mon­golokról, manazsu-tunguzokról és japánokról sem. Ezek távolabb élnek tőlünk s jórészük jelentősebb államot nem alkotva orosz, kínai fenhatóság aiatt élnek, vagy mint a japánok legújabban kezdenek állami s kulturális fej­lődésben felvirágozüi. De azt mondhatná valaki, hogy ezek a népek jól lehet a tudományos kutatás alap­ján rokonaink, de ezt már csak a legalapo­sabb kutatás derítheti ki, mert különben nyelvben, szokásban telj#sen elütnek egy­mástól s igy az őket összetartó legszorosabb kapocs hiányzik. S valóban ez állításnak igazat kell adnunk, a szoros kapcsokat idők folyamán elvesztettük. De a közös eredet tudatának felébresztése által az összetartó kapcsok legszorosabbikát megtaláljuk. A vér­ségi kötelék feltárása, egymás megismerése, egymás megértésére összetartásra fog ve­zetni. Ennek a fontos feladatnak teljesítése az 1910-ben alakult budapesti „Turáni Tár­saságinak („Magyar Ázsiai társaság“) ké­pezi hivatását. Ez a társaság igyekszik a turáni népeket megismertetni a legrégibb kortól, a turáni szummirok korától a mai napig. Ázsia és a turánság feltárása a célja. Továbbá e népeknek a múltban és jelenben kialakult tudományos, gazdasági és társa­dalmi állapotainak leírása. Ezért évente több tudományos és gyakorlati expedíciót segé­lyezett anyagi hozzájárulásával. Előmozdí­totta több ázsiai utazó tervének keresztülvi­telét, kik aztán a világháborút, megelőzőleg már értékes ismeretekkel gazdagodva tértek vissza Kis-Ázsiából, Középső-Ázsiából, az uralvidéki csuvaszok és tatárok hazájából, a kaukázusi kabardoktól, a zürjékektől, burjá­toktól és még sok más helyről. A társaság „Túrán“ cimü folyóiratot is ad ki, hogy célját minél,jobban előmozdít­hassa. így a magyar Ázsia-kutatás mind nagyobb tért hódit, mind jobban átmegy a köztudatunkba a turáni rokonok fontos szerepe és hivatása. Fokozódik befolyásunk a minket is megismerő s megértő rokon né pekre, azok fejlődésének irányára. A magyarországi propagandánál erőtel­jesebben alakult ki ez a törekvés Konstan tinápolyban. Ott nemzeti eszményként lé pett fel s különösen az ifjú török világot lelkesítette. „Türk jurd“ (Török hazrf) címen a magyar társulat intencióinak megfelelő kör alakult, melynek szép eszméit a „Túrán“ cimü politikai napilap terjeszti nagy ered­ménnyel. Ők is felismerik a jelen intelmeit s a testvérnépek tömörülésére vállalkoznak. Az oroszországi tatárság körében szin­tén nagyon terjed a turáni gondolat Orosz­országból haza került foglyok mesélik, hogy a tatárok földjén történt áthureoláíuk köze­peit mosolygó 8rcu, szeretetteljes tatárok köszöntötték őket üdvözölvén magyar roko­naikat. T. Ä kir. kath. főgimnázium Hadiárya-alapja. Alig egy éve, hogy felvetette a kir. kath. főgimnázium igazgatósága azt az esz­mét, gyűjtsön a tanárikar, a mindig lelkes tanulóifjúság, az iskolával szemben hálás közönség a szatmárnémeti kir. kath. főgim­náziumba járó hadiárvák javára alapot, már is közel 20000 koronára emelkedett a nemes szívvel adományozott pénzek, hadikölesön kötvények összege, értéke. A főgimnázium igazgatóságának kérel­mére az adako ásban, a nemes törekvések támogatásában mint mindenkor, most is püs­pöki városunk főpásztora és székeskáptalanja járt elől jó példával. Ismeretes a tanári tes­tületnek ezer koronás, a tanulóifjúság múlt iskolai évi ötszáz, Rónai István ötszáz koro­nás alapítványa. Szép összeggel támogatta a gyűjtést a tankerületi főigazgató ur is. A gyűjtésben természetesen a tanuló- ifjúságé az oroszlánrósz. Az az ifjuzág, amely nagy, vitézi vagy más nemes tettel szereti megörökíteni nevét, megértette igazgatójának, volt hittantanárának, minden nevelőjének buzdítását. Apátián társaik támogatására hadikölesönkötvényeket jegyeztek kis és nagy diákok. A kertészkedő csoport is amit kere­sett, erre a célra ajánlotta fel. Az Alma Mater jól nevelt régi növen­dékei is igyekeztek adományaikkal róni le hálájukat. Hogy a szülői társadalom, a nagykö­zönség is mennyire lelkesedett az eszméért, mutatják a hozzánk érkezett kimutatás ősz- szegei, különösen az a tétel, amely a beira­tások alkalmával lefizetett adományokról számol be. Időközben befolyt adományok : Lengyel Imre ur adománya Tanulók, (szülők) adománya a be­iratás alkalmával SteidlJózset és GrozaFerenc tanárok utján Püspöki konviktus növendékei ado­mánya Kővári magister utján Ifjúsági Hadsególyző Liga vagyona a Hadiárva-alaphoz csatoitatott: A) betétkönyvben B) 7 db. 10Ó K-ás 6%-os HK. kötvényben 0) 2 db. 100 K-ás 5V2°/o os HK. kötvényben D) Betétkönyvben E) az Ifjúsági Hadsególyző Liga vagyonának hátra­levő része A gimnáziumi kertészkedő csoport adománya Hűnek Emil tanár utján A gimnáziumi kertészkedő csoport adománya Bagossy Bertalan igaz­gató utján Az 1917/Í8. iskolai évi I. B. oszt. adománya Tóth József dr. tanár utján Szatmári Leszámítoló Bank ado­mánya Ilaraszthy Béla dr. adománya Jónás Gáza adománya Haris Géza krasznaterebesi lakos adománya Szelvényekből befolyt Betétek kamatai és tőkésített % Hadikölcsön-jegyzésnél különbözet Tanári kar adománya Csókás Vidor dr. halála alkalmából koszorú- megváltás címén 20-— K 441 — K 62-­K 902-32 K 700-— K 200‘— K 300-— K 37442 K 80 — K 15-— K 17-34 K 50-— K 10 — K 100-— K 49-— K 350-50 K 25-40 K 274-48 K 40"— K Összes alapokkal eddig begyült 19200"79 K Szatmár Németi, 1917. december 1.-én. Bagossy Bertalan s. k. igazgató. Groza Ferenc s. k. pénztáros,

Next

/
Thumbnails
Contents