Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1917-10-25 / 43. szám
XXVI, évf©lyam Ssjatmáp-Némeíi, 1917. október 25. (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K Félévre — 5 „ f. Negyedévre — 2 K 50 f. Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 8 korona' Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár Felelős szerkesztő Ratkovszki Pál. Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZKEGYEI IRODALMI KÖR. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. Pázniány-sajtó (Iskola-utca 5. sz.) címre küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése a korona ---------------- Nyílttár sora 40 fillér. ---------------Me gjelenik, minden csütörtökön. Karitász. A régen óhajtott katholikus egyesülés fog megtörténni ezen cim alatt. November 4-ére hívta össze plébánosunk katholikus társadalom férfi tagjait a váiosháza közgyűlési termébe. Régen kisért ez a terv, de a háborús viszonyok mindig újabb és újabb akadályokat toltak a megvalósítás elé. Most, amikor végre a terv tetté fog válni, minden katholikus lelkében az öröm érzete támad, mert az idő a legalkalmasabb, a szükségesség a legnagyobb a „Karitász“ megteremtésére. Az egyesülésnek bármely alakja alkalmas az öntudat feltámasztására, de legalkalmasabb az az egyesülés, mely a szeretet jelszavával történik. A katholikus autonómia megszületését, várjuk, találjon ez városunkban szervezett katholikusságot, mely vallása parancsai szerint fegyelmezettséggel dolgozik az ínségesek nyomorának enyhítésén. Semmi sem kovácsolja együvé az embereket oly erősen, mint a tudat, hogy önzetlenül dolgozunk másokért. Semmi sem biztosit: mások részéről több tiszteletet és elismerést, mint a jótékonyság áldásdus munkája. A mi szemünkben nem mellékes, hogy N itrogfly cerin. A rigai frontáttöréskor a német egészségügyi csapatok Trocki mellett egy árokban egy magával tehetetlen, éltes korú orosz férfit találtak: fölszedték és a legközelebbi gyűjtő- kórházba szállították. Itt kiderült, hogy az illető 75 éves, orosz orvos, ki 1916 tavaszán önként jelentkezett harctéri szolgálatra. A frontáttöréskor keletkezett zűrzavarban lóra kapott s elmenekülni akart. Futásközben lova felbukott, ráesett, eltörte a jobb combcsontját. A lova elszaladt, ő, hogy el ne tapossák, egy árokba vonszolta magát, ott találták meg a németek. Kérdésekre előadta, hogy 30 éves korától 62 éves koráig körorvos volt. 62 éves korában terhes foglalkozása közben szerzett, az ő véleménye szerint ütőérelmeszesedésből származó végtagzsibbadások, időszakonként fellépő sántitás és szédülési érzések miatt nyug- dijaztatta magát. Huzamos időn át jóddal orvosolta magát, de szervezete nem tűrte a jódot. Több tudós orvos consultálása után 67 éves korában Budapestre jött I. tanárhoz, ki azt tanácsolta neki, hogy azokban az időszakokban, amikor nem tud jódot szedni, szedjen nitroglycerint. E tanácsot megfogadta. a humanizmus együvé hoz bennünket, teret nyújt, igénybe vesz, de egyesit. Lehet e jobb időt várni? Szélsőségek világát éljük I Ererszer és ezerszer dúskálnak a vérben született aranyak között, milliók pedig a hihetetlen mértékre fokozott nyomorúság minden kínját szenvedik át. E két szélsőség közé kell állítani a szeretet intézményét, hogy a fölös aranyak tárházaiból az irgalmasság szavával, a szervezettség hatalmával levezesse a fölösleget a nyomor üres raktáraihoz. Szatmár hivatalos város fólszázezer koronát költ évente segélyezésekre s látjuk, hogy a hivatalos hidegség nem alkalmas a nyomor istápolására. Egyrészt az érdemtelenek nagy száma, másrészt a teljesen tehetetlenek tartásdijaival való üzérkedés ezt a költséges hivatalos jótékonykodást hatálytalanná teszi. Ez az ötletszerűség jellemzi mindazokat a jótékonysági rendszerünkéi, melyben a társadalom a maga meleg szivével részt nem vesz, ki nem válogatja az igazakat, meg nem bírálja a szükséget, nem ellenőrzi a szegénységgel való visszaélést. Ezt van hivatva tenni a „Karitász.“ A nyomor ezernyi válfaja nem egyforma sulylyal nehezedik minden időben a szenvedőkre. A szenvedés felismerésének művészete, egy magasabb hivatottság kell ahoz, hogy ugyanavval az eszközökkel más időben, más formában nyújtsuk az enyhülést. A rongyokban fagyoskodó szegénység szívesebben vesz el annak idején egy nehány darab fát, mint az iparszerüen nyújtott pónzalamizsnát. Az éhes anya száraz emlőjén nyügölő csecsemőnek tej kell, a tehetetlen aggoknak meleg ruha, a betegeknek egy kis utánajárás, meleg érdeklődés, vigasztaló szó. A jótékonyság ilyen gyakorlására egy hivatalos szervezet nem képes, az egyes emberek érző melegsége elvess a nyomor világának nagy hidegségébe, ennyi hidegséget csak egy nagy társadalom egy begyűjtött melegsége képes enyhíteni. Ezt akarja tenni a Karitász 1 Kicsiny városunk teljesen nélkülözi a szociális és kulturális alkotások áldásdus működését. Mindezek pedig a nyomor és kétségbeesés ellen vértezik fel a szenvedő lelkeket. Ezeknek megteremtését is célul tűzte ki a Karitász 1 Mi azt akarjuk, hogy ennek a városnak életében forduió pont legyen a mi egybefor- radásunk, a mi erőnk növekedésével gyöngüljön a szegénység I Katholikus emberek I Legyetek ott az alakulásnál 1 Ne felejtsük el a Saitóalaoot! A kellő elővigyázat mellett szedett nitro- glycerinre baja javult, gyógyult elannyira, hogy 74 éves korában katonai orvosi segéd- szolgálatra jelentkezhetett. Ez orosz orvosbácsinak eme jelentése sok előrehaladott korú emberbe megnyugvást keltő bizalmat, reményt önt. A társadalmi életet élő ember lépten- nyomon hallhatja, hallja, hogy ez vagy amaz, egyik vagy másik általánosabban ismert vagy vezérszerepet játszó férfi ütőérelmeszesedésben szenved. Az ily hírek hallásakor önkóny- tesen előálló elfogódottság közepette, ha nem is mondja, de rendszerint azt gondnlja mindenki : „Szegény ember, derék ember volt, de most már vége; vagy legalább is mint számottevő tényező többé nem szerepel.“ Pedig hát legtöbbször nem úgy áll a dolog, mert a hétköznapi életben visszaélnek az emberek az ütőérelmeszesedés (arteriosclerosis) kifejezéssel. Az ütéérelmeszesedés a nagy verőerek falazatában való mészsólerakódás, ritka betegség. Téves az a felfogás, hogy az ötvenes vagy hatvanas éveken túl kisebb-nagyobb fokban mindenkinek elraeszesednek az ütőerei. Harvey N. a 152 éves korban elhalt Thomas Parr balzsamozásánál ennek ütőereit teljesen rugalmasaknak találta. Ezzel szemben Meigs 5 hónapos gyermek ereiben is talált mészsólerakódást. Aminthogy nem kőszvénye- sedik el minden idősebb ember, épugy nem kapja meg mindenki az arteriosclerosis! sem. Annyi bizonyos, hogy az ütőérelmeszesedés és a köszvény eredetükre vonatkozólag rokonságban állanak egymással, de nem testvérek. Az ütőérelmeszesedés fogalmába nem szabad beleilleszteni az úgynevezett egyszerű öregkori belsőérhártya megvastagodást (ar- teriofibrosis), amely állapot nem is a nagyütőerekben, hanem az ezen állapotra hajlamos embereknél az ütőerek legvégső ágacskáiban a hajszálérhálózatban lép fel, még pedig annál korábban és annál inkább, mennél dolgosabb, tevékenyebb az illető férfi, mennél többet éjszakázott, mennél több alkoholt fogyasztott. Az arteriofibrotikus állapotban levő ember hajszálvérhálózatának ürtere szűkült. A szűk ürtérben a véráramlás meglassul. A vér sejtes elemei, a vörösvérsejtek csak egyenként, libasorban, a szív részéről igénybevett nagyobb hajtó és tolóerő behatása alatt képesek előre haladni, ezért a fizika törvényei szerint az egész ütőérrendszerben a vérnyomás fokozódik és állandóan fokozott marad. E fokozott vérnyomás következtében az izmokban, a zsigerekben, az agyban kellemetlen teltség érzete támad, anyagcsere zavar keletkezik. Az eddig egészséges, nyugodt ^munkabíró ember a fizikai és szellemi munkavégzés közben kifárad, szórakozott, feledékeny, étvágytalan lesz, elkezd panaszkodni. Miért ? Mert hajszálereinek ürtere meg- szükült. Van egy szer, egy orvosság, a jód, amelynek az a hatása, hogy a vérbe kerülve a
