Szatmári Hírlap, 1917. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1917-03-01 / 9. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németj 1917. márciusi 1. hetetlenek ; ós a mint a mi kía anyagi világunkban is kihasznált földrétegeket csúsztat el és hoz felszínre uj televónyt — ha kell, a tengerfenékről, — viharral dolgozik, ha fertőzött a levegő, vizeket áraszt aszú síkságokra: — ilyen időnkint ismétlődő jelenség az emberiség életében is a rémes pusztítással viharzó, d© a jövő tisztultabb életét megteremtő kataklizma. Babylon levegője már csak fertőző miazmákat termelt — hát a föld rétegei temették el; a császári Róma epikureusai már erjedő hullává tették a nagy birodalmat — hát szétmáilott; Bizáucz aljas servilizmusa bemocskolt, minden emberi erényt — hát Kelet orkánja szertefujta. De mikor néznék a háborús évszámok negyedikében: mi az, a mit megölt a rosszból es a világháború é# helyette azt látjuk, hogy nőttön nő az uzsora, csalás, önzés, becstelen meggazdagodás, az érzéki élűivé- gyáe, a kánként járó művészet, irodalom, színpad bűzlő Holttangere, a szükséggel és nyomorral üzérkedő pénzvágy, s prostitutio és a vérbaj förtelmes kelevénye; és mind hangosabbnak halljuk a pusztán anyagiakban való nélkülözés miatt az önző elégüietlenség kifakadésait: a csüggedés eíborulásával már elkésettnek gondoljuk a világégést, mert mintha e korszak emberiségében már nem volna semmi kiégetni való urany. Nem igv van. Még hatalmas rétegek vannak a mi nemzettestünkben is, a melyek Sokrates módjára azért boldogok, mert látják, mily sokra nincs szükségük, a mit a világ hiúságának vásárén kapkod a tömeg. Nincs szükségük éjszakai mulatók élvezeteire, rikító csillogása ékszerre, izgató kártyajáték szenvedelmeire, a mozi vásznára, a ponyvairodalom Gélemére, a hetenkint változó divat ízléstelenségeire, lélektelen jourok tüntetéseire, nem ejti meg őket a gyáralapiíás, parcellázás, bankrészvények láza. Értelmi tartalmasságuk függetleníti sok anyagitól, a mi időt rabol, ideget pusztít, önzővé tesz. Ezek a rétegek most a meggazdagodás szennyes tülekedésében, kell, hogy jobban feltűnjenek, mint a béke csöndességében, a mikor észrevétlen jelentéktelenségben dolgoztak a nsmzet ideális javainak gyarapításán. Tisztviselőinkre, a bírói, tanári karokra gondolunk, a nemzet ez igazán értékes intelligenciájára. Mennyi belső értéket, milyan csodálatos erőt, az áldozatosság és hősiesség, az önzetlen magukról megfeledkezés mennyi tiszteletreméltó erényét kell meglátnunk bennök ! Terheit a háborús anyagi válságnak ők érzik legjobban, » náluk igazán meglevő családi otthon meghittsége, ha felhős is ege, együvé kapcsolja őket most is, ceelédtelenüi, házi munkákat maguk s családtagjaik végezve törik nemes némasággal, jajt nem hangoztatva és nem is érezve a sok önmegiagadást és végzik megszaporodott munkatöbbletét állásuknak. Tisztes, sokat nélkülöző szegénységükből csak egyetlen kéréssel léptek ki most a háború harmadik évében : a köz megterhelése nélkül jövedelmük növelésére a bírák engedőimet kértek nVeliókfoglalkozás vállalására. Nemes gondolkozáeu réteg ez, a legértékesebb nemzettestüukben. Pénzvágy meg nem ejti, áldozni tud, nélkülöz önzetlenségében, megvesztegetés nem fór hozzá, erkölcsi alapjáról le nem száll. Valóban hősies a vi selkedése. Ilyenné kell átváltoznunk. Értelmi, erkölcsi javak vágya kell belénk, hogy erősek, tiszták, becsületes jellemüek lehessünk a nélkülözésekben, a melyek várnak ránk az eljövendő béke nagy munkát követelő korszakában. (7.) Lord Róbert Cecil blokádminiszter egy újság tudósitójával folytatott beszélgetésben kijelentette, hogy Anglia a barbár és kalóz németekkel szemben a semlegesek minden kívánságait mindenben teljesiti. Ugyanez a blokádminiszter, ugyanabban a beszélgetésben kijelenti azt is, hogy oly semleges hajók, amelyek megkísérlik, bogy a blokádot Németországnak szánt, vagy onnan érkező árukkal áttörik, kiteszik magukat annak, hogy egy koboemányi bíróság lefoglalja őket. Ha pedig a semleges hajók nem önkéntesen keresnek fal egy angol kikötőt az átkutatás megajtése végett, akkor nem panaszkodhatnak majd, hogy ellenséges kereskedelemmel való foglalkozás gyanújába esnek. B kijelentésben három érdekes dolog van : «) Hogy a német barbár kalóz, amikor ugyanezt teszi, amit Anglia; de azért az angol müveit angol marad, b) Milyen furcsa kívánságaik vannak a semlegeseknek ; bizonyára ők körték a koboemányi bíróságot! e) Milyen vastalapzatu logikája van ennek a blokádminiszlernek: minden kívánságodat teljesítem, de — megöllek! h Egyházmegye] Irodalmi Kör közgyűlése. A jövőbeli tevókeöységét illetőleg a legszebb reményekre jogosítanak azok a benyomások, amelyeket az Irodalmi'-Kör tegnapi közgyűlésén szereztünk. Á vidéki tagok részvéteiét ugyan sajnálattal nélkülöztük, de jól tudjuk, hogy ezt nem az érdeklődés hiányának, hanem a rossz közlekedésnek a számlájára kell Írnunk. Annál több lelkesedést, dolgozni akarást árultak el a városi tagok. Minden szó, amely munkára szólított, a tevékenység ujrafelvételér sürgette, zajos helyeslésre talált. Kinn ült az arcokon a ko moly elhatározás, hogy az ideiglenes tospedós után lüktető életet akarunk belevinni az Irodalmi Körb«. Kedvező kilátást nyújt erre nézve az új elnök személye is, aki nemcsak programmjában, hanem egész egyéniségében is mint a tetterős munka embere áll előttünk. A közgyűlés lefolyásáról az alábbiakban adjuk a technikai okokbol rövidre fogott beszámolót. Bagossy Bertalan egyházi alelnök nyitotta meg a közgyűlést és raélyenszántő előadásban tárta fel sima kérdéseket és feladatokat, amelyek a háború után az Irodalmi Kör munkásságát várják. A nagyszabású elnöki megnyitót, amelyet dr. Jordán Károiy apátkanonok indítványává jegyzőkönyvbe foglaltatott a közgyűlés, jövő számunkban közölni fogjuk. Benkő Gáspár titkári jelentésében az elmúlt 3 óv történetéről adott szemléltető képet. Pintér József pénztáros pedig ugyancsak az elmúlt három évről terjesztette elő számadását. A pénztári számadás átvizsgálá- i sára dr. Kováts Gyulát és dr. Lahocsinszky S Bélát küldötte ki a közgyűlés. A „Szatmári | Hirlap“ szerkesztőségében beállott változást ; abban az ismert formában, ahogy azt a vá- í íasztmány annak idején megoldotta, helyee- j lőleg tudomásul vették. Az Irodalmi Kör eddigi elnöke, Bodnár Gáspár s vele az egész tisztikar lemondott tisztségéről. A legutóbbi választmányi ülésen kiküldött jelölő bizottság nevében dr. Kováts Gyula az elnöki székre Ratlcovsski Pál tb. kanonok főigazgatót ajánlja a közgyűlésnek. Általános éljenzés hagyta helyben a jelölő bizottság javaslatát s az igv megválasztott új elnököt háromtagú, küldöttség hívta meg a közgyűlésre. Ratkovszki elnök a következő beszéddel foglalta el székét: Melyen tisztelt Közgyűlés ! A jelölő bizottság azon megtisztelő fel- hivása, hogy fogadjam el az irodalmi kör elnök-jelöltsógét, illetőleg elnökké választásom esetére fogadjam el az elnökséget, any- nyira váratlanul s a választást megelőzőleg oly rövid idővel előbb ért, hogy a kérdésnek magammal való tárgyalására alig maradt néhány órai időm. Sok ok szólott amellett, hogy a megtisztelő ajánlatra köszönettel tagadó választ adjak. Ezen okok egyike, mely nagy suly- lyal esett a mérlegbe, az irodalmi kör tagjai előtt is ismeretes. Ismeretes ugyanis, hogy engem, ki az irodalmi kör működését a kör megalakulása óta ismerem, nem elégített ki a kör működése s ezt szóban is, írásban is kifejezésre juttattam oly alkalmakkor, midőn vélemény nyilvánításra közvetve vagy közvetlenül feíhivíak. Ilyen előzmények után elíenmondásnak látszhatik a kör élére való állásom. Másik tiltó okul állott elém önkritikám uzon Ítélete, hegy nekem olyan irodalmi működésem, rneüy megokolhatná agy irodalmi társaság élére való állíítaíáeomat, nincs s nem valószínű, hogy & jövőben szerezhetek érdemeket. Merült fel lelkem előtt még több tiltó ok is, melyek felsorolásának meghallgatásával n.:>m akarom az igen tisztelt kör tagjait terhelni. A döntést természetesen megelőzték a megfontolás stádiumában a tiltó okok mellett az indító vagy parancsoló okok is. Ezek sem kis számmal jelentkeztek. Elsőül állott elém, hogy a kath. öntudat felébredésének időszakában, köteles minden jóravaló kath. ember kivenni a munkából a neki kiosztott részt; köteles szívvel lélekkel azon működni, hogy a kath. újjászületés nagy körben terjedjen, mélyre hasson $ minél nagyobb eredménnyel járjon. Elém állott, hogy ebben a nagy, nemes inunkéban az óriási rész a toll embereinek jut s rgegvssztegetően befolyásolta elhatározásomat a* a gondolat, hogy az ily nemes munkában fáradó?,ók élére "halyeztAés nem ktcsinyelhető megbecsülést foglal magában s hogy az igy kínálkozó munkaalkalom elől személyi okokból kitérni nem szabad. Elém állott az a gondolat i*, hogy talán sikerült annak a nagy gondolatnak, mely ezelőtt 25 évvet az irodalmi körben működők lelkében megfogant s aztán szóbelileg igy nyert kifejezést: „létesítsünk sajtót*, hogy mondom iaisn sikerülni fog valóban megteremtenünk a sajtót. Mert van ugyan sajtónk, de annak ma nincs gazdája; a lelkes aiapiiőfc kihaltak, vagy lemondtak jogaikról s igy ma úgyszólván senki sem törődik a sajtóval. Hej pedig uraim, be nagy hatalom a sajtó s be fontos az, hogy sok, nagyon sok jó olvasmányt s lehetőleg olcsón jutassunk az olvasni szerelő nép kezébe. Be fontos az, hogy az igazi kath. felfogást hirdatő művek, lapuk, füzetek, társadalmunknak minél szélesebb Köreiben terjedjenek el. Mikor idáig értem megfontolásommal, el volt döntve a kérdés. Határoztam s pedig úgy, bogy, ha csakugyan a társulat élére állítanak a tagok, meghajlom határozatuk előtt. Ezen elhatározásomnak megfelelően, köszönettel elfogadóul az elnöki tisztséget. A dolog természete szerint az következnék most, hogy • részlete« programmot adjak a jövőben való munkáról. Részletes program- mot azonban tekintsttal a rendelkezésemre állott rövid időre, nem adhatok. Annyit azonban jelezni óhajtok, hogy a kör jövőben való működése nagyobb vonásokban lelkem előtt áll s e nagyobb vonások pontokba foglalva a következők : 1. Tevékeny munkásság a kör belső életében. 2. Minél gyakoribb érintkezés a kath. közönséggel előadások ós felolvasások utján. 3. Hírlapunk népszerűvé tétele és terjesztése. 4. Kath. szellemű, a népnek való olvasmányok készítése és olcsó áron való terjesztése. 5. Sajtónk végleges megteremtése. Nem kis, nem könnyen megoldható feladatok ezek. De egy társaság, melynek keblében annyi becses munkaerő vau összehalmozódva, mint abban az irodalmi körben, lelkesedéssel, kitartással legyőzheti a nehézségeket s nagyokat alkothat. Uraim! eddig azt a munkaköri, mely részemre ki volt jelölve, mindig teljes erőmmel, önzetlenül, jó kedvvel, a muuka iránt való szeretettel igyekeztem betölteni. így óhajtok az öuök által részemre kijelölt munkában is részt venni. Igyekezzünk vállat összevetve kath. hitéletünk, meggyőződésünk megerősítésén, mélyítésén, terjesztésén munkálkodni. Bizalmukat megköszönve Isten áldását kérem munkálkodásunkra.'’ A jelölő bizottság előterjesztése alapján egyhangúlag megválasztotta a közgyűlés egyh. alelnöküek Bagossy Bertalant, világi alelnökinek dr. Lengyel Alajos ügyvédet, titkárnak Rónai János főgimn. tanárt, pénztárosnak dr. Lahocsinszky BóJát, — azonkívül 18 helybeli és 12 vidéki választmányi tagot, akiknek névsorát jövő számunkban fogjuk közölni.
