Szatmári Hírlap, 1917. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1917-03-01 / 9. szám

Szatmár-Némeíi, 1917. március 1.

„szatmár hírlap

3

Bagossy Bertalan úgy a maga, mint újonnan választott tiszttársai nevében köszönetét mondott a közgyűlés megnyilatkozott bizalmáért. Benkő Gáspár indítványára a kilépő tisztikarnak, elsősorban Bodnár Gáspár volt elnöknek jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak.

Miután ínég a legközelebbi választmányi ülés idejét március 14-érc (d. u. 6 órakor a kir. Icath. főgimnázium tanácskozó termében) tűzték ki, az új tisztikar üdvözlésével, a leg- bizakodóbb hangulatban ért véget a közgyűlés.

A „polgári köavólamény“ a szélsőséges internationale szabadkőmives újságja — a Világ — szerint a leghatározottabban követeli, hogy az anyakönyvi lapon egyáltalában ne szerepeljen senkinek a vallása. Hogy nem a közvélemény kívánsága ez, hanem bizonyos ismert rétegek aggódó félelme fázik az eljövendő béke ama kimutatásától: hány bujkáló, hány conjuncturás hadseregszállitó, hány árugyűjtő, katonaszabaditó, hirtelen meggazdagodott űzér, hány itt ragadt „meneküli“ van ama gólem-fajból, micsoda absolut százalékát szolgáltatják szintén ugyanezek a büntetési statisztikának, a mi aztán fölnyitná az ország igazi közvéleményének szemét, és a föltóttelen leszámolás, a megérdemelt felelősségre-vonás követelése is elkövetkezik — ez természetes és szükséges követelménye az igazságosságnak. A megbízhatatlan. visszaélő elemek, keli, hogy retorsió- val találkozzanak és szigorú korlátok határai közé szorittássanak. — a másik, a mi szintén keil, hogy fölnyissa a magyarság szemét a „Világ“ eme faji követelésére az, hogy az elhatalmasodott faji sajtó uralmát is lefázzuk, mert kihívó arrogantiával ez a megvett, destruktiv sajtó ma már az ország közvéleményének meri nevezni magát. — Nagyon jó ut ez az elbizakodottság útja a mi meg- ébresztésünkre.

latsn-tiestaletek sorrsndjo nagyböjt második vasárnapjára.

1. A székesegyházban:

D e, 7 órakor énekss íz. mies predikáoióvíl (Sepsy Márton.)

D. a. V4Ö „ az iskolások sz. miséje.

D. ®. 9 „ káptalani nagy mise prédikációval (Uhl Károly.) utána vecsemye.

D. ». 11 órakor csendes sz. miss.

D. u. 3 „ Prédikáció (P. Faludi S. J.)

D. u. 5 „ litánia.

2. A Ferencrendiek templomában:

D. e. Vj7 érakor csendes sz. mise

D. e. 8 „ a tanuló ifjúság miséje.

D. e. 9 » Prédikáció (Tamás Alajos)

D. e. VslO „ Nagymise.

D. u. 5 , Szentbeízéd (P. Mássá Viktor)

utána keresztüli ájtatosság.

3. A kálvárián:

D. o. 6 és Vs7 órakor csendes se. mise.

D. e. Vs« órakor sz. mise szomségkitétellel

D. u. S órakor sz. beszéd (P. Bo'ta Krná) áldással.

4. Az Irsik-árvaháx templomában.

D. e. Vi8 órakor sz. mise.

Esküvő. Feltorjai Petheö Károly tart. honvédhuszárfőhadnagy f. hó 17- ón tartotta esküvőjét gulácsi Oulácsy Margittal Fehér- gyarmaton. Tanuk voltak: Jármy Béla dr. országgyűlési képviselő és Muhy Zsigmond dr. orvos.

A szatmári Jótékony Nőegylet választmánya, az évi rendes közgyűlést március 5-én délután 2 órára tűzte ki a városháza nagytanácstermóbe, a következő tárgy- sorozattal : 1. Titkári jelentés. 2. Pénztárnoki jelentés ás pánztárnoknak a felmentvény megadása. 3. Folyó évi költségvetés megál- lapitása. 4. Jelentés a hadikonyháról. 5. Tiszt- ujitás.

A színház és a mozi bezárása nálunk is bekövetkezett a szénhiány miatt. Siralom- házzá lesz városunk ? Úgy hisszük, hogy nem. A kifogások a bezárás ellen nagyou

kicsinyesek. A frontról jövő katona örül, hogy sokáig nélkülözött, családi fészkébe repülhet; a városi társadalom nagy része, amelynek elsősorban kellene intelligenciája róván a művészet, nem járhat színházba az anyagi eszközök híján. A szakért«1ammel megállapított viztartáiyfütós szüksége is elesik, ha a benne levő vizet kiengedjük. Színházat és mozit ma igen vegyes, háromnegyedró- szében uj, felszínre vetett közönség látogatja, amely a háborús konjunktúra révén eddig sohasem volt oly anyagi helyzetben, mint most. A haza érdekében legyen a város ezeknek is egy két hétre siralomház A színtársulat tagjainak megélhetése az egyedüli alapos kifogás. Mi azonban egy színészben mindig látunk annyi kvalifikációt, amely őt képessé teszi más munkára is! Nem lehetne nekik a városban oly foglalkozást adni, hogy keserves kenyerüket arra az időre megkereshessék ? Az iskolákat most már másodízben bezárták két hónapra, lévén a vakáció négy hónap. Micsoda kuiturveaxteség ez a színház óe a mozinak egy-két hétre való bezárásával szemben! Es csodálatos, akkor nem hangzottak el semmiféla kifogások. ,

Sssatségimidáa. Az Oltáregyesület havi szokásos szentségimádása vasárnap, március 4 én lesz az apáozák templomában. Reggel 6 órakor szenieógkitótel, 8 órakor közös ezsníáldozás a szentmise alatt, amelyet Hámon Róbert pápai kamarás, p. irodaigazgató mutat be; d. u. 5 órakor szent- beifzédet mond Varjas Endre q. e. igazgató, utána litánia szentsógbatótellel.

Bírósági kínevesések. A király Szu- hányi Andor szatmárnémetii törvényszéki bírót a zsibói járásbírósághoz a VII. fizetési osztályba sorozott járásbiróvá, Szabó István székelyudvarhelyi ügyészt a szatmárnémeti törvényszékhez birővá, Szegedy László szatmárnémeti törvényszéki jegyzőt a kisvárdai járásbírósághoz albiróvá kinevezte. — Az I igazságügymioiszter ifj. dr. Papolczy Gyula, szatmári járásbirósági jegyzőt a IX. fizetési osztályba előléptette.

Besséljünk magyarul! Az ungmegyei közművelődési egyesület feihivása kapcsán szóvátettük legutóbb azt a szinmagyar városunkban nagyon gyakori és épen ezért kétszeresen boszantó furcsaságot, hogy utcáinkon, különösen vásári napokon az idegen beszédnek bábeli egyvolegje hasogatja lépten nyomon az érzékeny magyar füleket. A íor- tissimót ebben a bántó koncertben az oláh meg a zsidó beszéd viszi Az előbbi a román hadüzenet óta, mintha csendesebb és ritkább lenne (oláh honfitársaink jó részéről kiderült, hegy tudnak ők magyarul beszélni, ha akarnak). Annál hangosabb és egyre gyakoribba zsidó zargou, amely dallamosságával betölti egész városunkat. A zsidó felirásu cégtáblák ezzel harmonikus párhuzamban szaporodnak, a talmudiskolákbói pedig dobhártyát repesz- tően süvít ki a tincséé nebulók zsargon (nem héber, mert ezt még értenék.) beszédje. — Ha tiltakozunk az oláh, tót, sváb beszéd indokolatlan használata ellen, hagsulyozoítan kell ezt tennünk a zsidó beszédnek ilyen aggasztó térfoglalása ellen. A zsidóság régóta, de főleg a háború alatt & magyar államnak annyi jóságát, türelmét és elnézését vette már igénybe, hogy a legkisebb ellenszolgáltatás, amit ezért elvárhatunk, hogy nemzeti nyelvünket tegye magáévá. Csodálkozunk egyébként, hogy a bennszülött és magyarrá vált szatmári zsidóság nem emeli fel tiltakozását a fennt kifogásolt anomáliák ellen. Hiszen ezek a jelenségek mindjárt az első pillanatban leplezetlen nyíltsággal tárják fel ország-világ előtt (igy pl. a német katonák előtt is) tarosunknak roppant mérvű elzsidósodását. Az pedig, tessék elhinni, nem válik hasznára a zsidóságnak, ha az 6 honfoglaiásszerű sokasodásuk ilyen nyilvánvalóan dokumentálva van.

As értűkmeghatárosó bisottság tagjai. A vagyonadóról szóló 1916. évi XXXII. t.-c. 26. § a alapján Szatmár-Németi sz ib. kir. város területére nézve az 1917—19. évekre alakítandó értékmeghatározó bizottság tagjaivá vármegyénk főispánja Unger István, Fogarassy Sándor, Nagy József és Versényi Tibor tagokat; Szatmárvármegye területére pedig Gábor Sándor, Tichy Gyula, Berger

Ármin, dr. Jékel László, Rőth Károly, dr. Nagy Sándor, dr. Adler Adolf, Brunner Károly és Miskolczy Sándor tagokat jelölte ki.

A Szatmári Általános Ipartestület

vasárnap délután tartotta meg évi rendes közgyűlését az Iparos Otthonban. Az elöljáróság jelentése szerint az ipartestület tagjai közül 400-nál többen hadbavonultak s ezen hadbavonult iparosok közül Lauf József szobafestő, ifj. Nyisztor János szabó, ifj. Sinai Lajos csizmadia, Pollák Herman szabó és Nyisztor Demeter szabóiparosok hősi halált haltak. Jelentés után megválasztották az elől- járósági tagokat ás öt számvizsgálót. A munkaképtelenné vált szegénysorsu iparosok segélyezésére Bölönyi László ipartestületi elnök 10ÓQ K-ás alapítványt tett.

Áss esti mise. Már a békében többször felmerült a szentmise idejének — különösen nagy városokban — a délutáni időre áthelyezésének kérdése. Hogy az egyház a vasárnap és ünnepnapok egészének megszen- telésemiatt e kérdésre elutasító választ adott, természetes. A vasárnap és ünnep egész teljességében legyen az Istené és a hétköznapokon semmi táplálékot nem kapó léleké. Ez álláspontján még a háború zűrzavarában sem változtatott. A müncheni érsek ugyanis, mint a porosz hadsereg tábori prépostja, a szentszékhez azzal a kéréssel fordult, engedje meg, hogy a tábori lelkészek bizonyos körülmények között délután is mondhassanak szentmisét és szükség esetén napjában háromszor is misézhessenek. A Szentszék sem az esti misét, sem a trináoiót nem engedte meg. Ellenben megadta az engedelmet, hogy a tábori lelkészek szükség esetén déli 12 óra után délután egy óráig misézhetnek, esetleg kétszer is ha kell.

Duszik Lajos távozása. Duszik Lajos szatmár evangélikus lelkész, akit tudvalevőleg Miskolcra választottak meg, vasárnap búcsúzott el szatmári híveitől, ugyanaznap este pedig társasvacsora keretében Szatmár társadalmától, amelynek kedvelt és becsült tagja volt.

Papi reoolleotio lesz március 7-ón este hat orakor a házi kápolnában, melyre a főtisztelendő papságot tisztelettel meghívja. Szatmár, Béta Ernő S. J. házfőnök.

Adomány as árvahásnak. A Szatmári Kereskedelmi és Iparbank múlt évi nyereségének felosztása közben a jótékonyságról sem .feledkezett meg és többsk között az „Irsik Árvaház“-nak 50 koronát adományozott. A szegény árvák imáikba foglalják jóltevőik nevét, a háborús idők súlyát érző intézeti vezetőség pedig ezúton fejezi ki a szives adományért hálás köszönetét.

Kitüntetés. Oswald Pált, a csász. és kir. 5. gyezrednek ezüst vitézaógi éremmel kitüntetett zászlósát, aki a múlt évben tette le az érettségi vizsgálatot a szatmári kir. főgimnáziumban, Őfelsége hadnaggyá léptette elő.

Föltámadtak a katonák. A megszállott Lengyelország területén egy csodálatos légköri tüneménynek voltak tanúi a lakosok, amelyről egy ujságtudósitő a következőket írja: a novoradomszki kerület Rad- zibovice községében voltam vasárnap, amikor egy lengyel fiú futott hozzánk a falu végéről:

— Jöjjenek nézzék: a katonák feltámadtak.

Az egész község, velünk együtt, kifutott a falu végére, ahol csakugyan hihetetlen látvány tárult elénk. Hatalmas orosz lövószárkot láttunk minden jellegzetes részletével, leshelyeivel, széles előópitmónyeivel. Benne rajzott a katonatömeg, lovasság, gyalogság, tüzérség, gépfegyverosztag s végezték napi tevékenységüket. Hátrább az erődítések belső lövészárkaiban, polgári munkások dolgoztak a sáncokon. Képzelhető az úgyis babonás, műveletlen tömeg megdöbbenése a soha nem látott csodán. Rögtön fellármázták a községet és a környéket és precesszióval járták be az egész vidéket. Sőt a hivatalos apparátust is értesítették, amely azután megállapította a csodáról, hogy a délibábnak egy szokatlan fajtája volt, amely méreteivel és élességével szinte páratla a magan nemében. A legközelebbi lövészárok ugyanis hatszáe kilométerre van Radzihovice községtől, ahol a tünemény megjelent.