Szatmári Hírlap, 1917. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1917-02-22 / 8. szám

4 .SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1917. február 22. *ebb-nagyobb kellemetlenkedésekkel értetjük meg Tele, hogy Magyarországon mindenkinek tudnia kell magyarul. A szöllősgazdák figyelmébe. A föld- miveléeügyi miniszter a szőllösgazdák ren­delkezésére hajlandó rézgálicot boosátani, azonban kívánja, hogy minden szőlősgazda pontosan és lelkiismeretesen jelentse be szől­őjének nagyságát katasztrális holdakban. Egy-egy katasztrális holdra 15 kg. rézgálicot számit a miniszter, kg-ként 4 K 20 f árban. A bejelentéseket sürgősen meg kell tenni a járásokban a főszolgabiráknál, városokban pedig a polgármesternél. Miért nincs elég dohány? A do­hányzó városi embernek, már eddig is szeget ütött a fejébe, hogyan van az, hogy a leg­nagyobb dohányínség idején is, amikor a főtrafik előtt már vérre ment a tülekedés a vásárlók között s még igy sem tudtak sem­miféle dohányárut kapni, — jól értesült ma­gánosok mindig tudtak „jó lelkű emberektől“ szivart is, cigarettát is, dohányt is szerezni — két, háromszoros áron. Nem azt a közis­mert tényt akarjuk ezzel felfedezni, hogy az uzsora a dohányárukra íb rávetette magát, ha­nem inkább arra a rejtélyre akarunk rámu­tatni, kogy egyesek ilyen kéz alatt jól gyü- mölcsöztethető készletekre tudnak szert tenni, mig másoknak semmi sem jut —r a trafikok­ból. Régóta sejtettük, hogy itt nem a ter­melésben, hanem az elosztásban van a hiba. És mikor most Tömöry Kálmán miniszteri tanácsosnak, a pénzügyminisztérium dohány- ügyi osztályvezetőjének nyilatkozatát olvas­suk, hogy a dohánytermelés és gyártás foly­tonossága biztositva van, csak az eladás körül vannak rendellenességek, akkor csak megerő­södünk abban a gyanúnkban, hogy eme rend ellenessógek nem harapózhattak el a tőzsdó- sek közreműködése nélkül. Meg vagyunk győződve, hogy a pénzügyigazgatóság és rendőrség erélyes beavatkozása sokat javít­hatna a mostani helyzeten. De azért nem igen várunk javulást. Főorvosi helyettesítés. Nagybánya város tanácsa az elhalt Herezinger főor­vos helyettesitósóre az éppen otthon időző s muszkafogságból hazatért Szentmiklósy Ödön drt kérte fel, aki a kórház és a jár­vány kórhá* kezelését még a hó 15 ón átvette. Egy időben a városi tanács lépéseket tett az iránt is, hogy Lakatos Mihály dr. városi tiszti orvost mentsék fel a katonai szolgálat alól s ugyancsak lépéseket tett aziránt is, hogy a fölmentós hivatalos elintézéséig táv­iraton bizonytalan időre szabadságolják. Áz elmúlt napokban mozgalmas volt a színház, Sarkadi Aladár szerdán a Zsuzsi kis «mony-ban (opsrotte, Martos P. és Bróiy M.- tól, zenéje a Kálmán Imréé) alakította a ri­porter szerepét igazi pesti temperamentummal. A librettó soványsága hajmeresztő ostobasá­gokkal és alacsonyan járó kiszólások k i van pótolva. A zene lármás, kifejezósnélküli, sok­szor csak cirkuszi nívón járó. Csütörtökön a vendégművész kabaréban búcsúzott; az egyes számok között színtár­sulatunk kiváló tagjai működtek közre. Ju­hász Margit Kerner Jenő karmester egyik dalát adta zenekari kísérettel, igaz melegség­gel és szenvedéllyel. Dózsa Jenő hatalmasan szavalt, Völcsey Rózsi, Bányay Irén tréfás szavalattal hangolták a közönséget jókedvre; Halmos Miéi és Jakabbffy Dezső egy egy énekszámban kevésbbó jeleskedtek, különö­sen az utóbbi énekelt rosszul. Annál többet nyújtott Sarkady Aladár. Kabaréprogrammjá- nak legjobb száma volt a pénzét számláló uzsorás éneke és a hires Reinhardt társulat tagjainak imitáoiója. Sajnos, hogy a hallgató közönség igen kevés műir.lésről tett tanúsá­got folyton zavarva a programra sima lefo­lyását. Hiába, nagyközönségünk esztétikai Ízlése alaposan megsoványodott a tingli-tangli operettlevegőtől. Csodáljuk, hogy olyan intelligens mu­zsikus, mint Kerner Jenő, hogyan tud leülni egy olyan «ongorához, amely legalább száz­esztendős és hangolót talán életében sem lá­tott. Minek a közönséget zenei kinpadra húzni. Szombaton és hétfőn Gábor Andor vig- játéka a Szép asszony volt műsoron. A darab a házasság felbonthatóságára van alapozva és pedig a priori, igy a cselekvény vontatott, nehezen előrefutó; de a hiányt pótolja a di­alóg szellemessége és a sokszor mélyen járó gondolatok. Dózsa Jenő vitte a legnagyobb szerepet megtelelő elmélyedéssel és tudással, csupán arcjátéka nem felel meg mindig a helyzeteknek ; sokszor igazán kirívó és nem természetes. Völcsey Rózsi igazi eleganciával játszott, Bányai Irén a naivát szokott ked­vességével alakította; Galgóczy Lajos kieme­lendő természetességével tűnt ki. Kedden koronázó ünnepség volt a szín­házban. — A 65.-ik gyalogezred zenekara Kéler Rákóczi nyitányát játszotta pompás összjátékban, utána Rektorik Erzsiké kisasz- szony szavalta Bodnár Gáspár Koronázzák a magyar királyt cimü költeményét. A szavalat nem ment minden zökkenés nélkül; a költe­mény tulterjedelme és kevés logikai áttekint­hetősége még alapos súgás mellett is óriási munkát ad a női memóriának. Abol a sza­való biztos talajt érzett, ott ugyancsak érvé­nyesült deklamáló tehetsége. Az ünnepi beszédet Csomay Győző, ke­reskedelmi iskolai tanár mondotta. A beszéd maga hatalmas alkotás különösen a rajta végigvonuló nemzeti erő és lelkesedés miatt; előadása valóban felemelő, a nemzeti érzést sokszor lobogtató volt; a közönség kitörő tapssal honorálta a szónokot. Befejezésül Mascagni kétfelvonásos ope­rája, a Parasztbecsület került színre Bendiner Heddy vendégmüvésznő fellépésével, aki Santuzza szerepét énekelte. A művésznő igazi tudással énekelt és alakított. Hatalmas hangja kiválóan dominált az erős karének mellett; a közönség hálás lehet érte, hogy szives közreműködésével operát hallgathatott a szatmári tszinházban. Galgóczy Lajos, Szalma Sándor Juhász Margit és Asbóth Lili úgy beleillettek énekeikkel a szerepekbe, mintha máskor is énekeltek volna operákban, külö­nösen Galgóczy lágy tenorja vált ki disting- vált finomsággal. Kerner karmester ugyan­csak elemében volt, hogy egyszer komoly, kifejező, klasszikus zenét dirigálhatott. A műkedvelőkkel megerősített kar szokatlan ze­nei gyönyörűséget szerzett. Általában az egész est az igazi művészet jegyében folyt le a színpadon, de nem a közönség sok tagjában. Ismételjük, mikor jutnak egyesek a kö­zönségből a műveltség arra a fokára, hogy hangos diskurálással ne zavarják mások zenei élvezetét ? Csak Szatmáron történhetik meg, hogy még operaelőadás alatt is vígan folyik a tere-fere és egyesek mászkálása. Minek jönnek az ilyenek a színházba ? (S. F.) „Türelmetlen.“ Kétségtelen, hogy az az ügy csak vétkes indiszkréció utján kerül­hetett a nyilvánosság elé. Miután azonban most már nem titok többé, mi is hozzászól­hatunk. A hitoktatónak joga van oláh nyel­ven tanítani hittanra azokat az oláh tanítvá­nyait, akik ezt kívánják. Erre világos mi­niszteri rendelkezés van. De az bizonyos, hogy a mi Szatmári viszonyaink között, főleg pedig Románia gyalázatos orvtámadása és erdélyi garázdálkodása után, ezzel a joggal élni, enyhén szólva, oktalanság, és tapintat­lanság, amely méltán kihívja a hazafias kö­zönség felháborodását. Ha pedig az a hit­oktató figyelmeztetés után is ragaszkodnék ezen odiózus jog gyakorlásához és ha, amint ön állítja, nem csinál titkot tanítványai előtt abból, hogy neki kedvére van, ha olábul kíván­ják tanulni a hittant, akkor annak a hitoktató­nak hazafias érzéséről minden „hűségnyilatko- zat“*llenére, nagyon furcsa véleményt kellene alkotnunk. Csodálkozunk egyébként, hogy épen Demján Titusz tssz ilyen provokáló lé­péseket, akinek hitoktatói állása a szatmári középiskolákban nagyon ingatag alapon nyug­szik. Szatmár ugyanis a hajdudorogi egyház­megyéhez tartozik, Demján pedig a szamos- ujvári egyházmegye papja. Mindenki előtt érthetetlen, hogy a kevésszámú gör. kath. tanulónak miért kell a természetes hajdu­dorogi egyházmegyei hitoktatón kivül még egy Bzamosujvári hitoktatót is óliitani. Azt hisszük, Demjánra nézve nagyon kellemet­len következményekkel járna, ha az illetékes körök ezt a kérdést feszegetnék. Ez a körül­mény is hozzájárulhatna ahhoz, hegy ő visszatartsa a hazafias magyar érzés minden féle ingerlésétől. Hirdetmény. Mivel a nyirbaktai gazdaságban a dohánytermelés tovább nein lesz folytatva, a dohánypajták ISM?. évi március hó 8«án árverés utján el fognak adatni egyenkint. , Balogh György 4 báró Podmaniozky Gáza megbízottja. sNMB Felhívás. A Barlafalui keresztény fogyasz­tási szövetkezet esetleges hitelezőit a ke­reskedelmi törvény 202, 205., 207., 208, és 253. §§ alapján felhívjuk, hogy követeléseiket ezen hirdetmény harmadszori megjelenésétől számított 6 hónap alatt a felszámoló bizott­ságnál, Barlafaluban jelentsék be. Kelt Barlafalu, 1917. január 31. A barlafalui keresztény fogyasztási szövetkezet felszámoló bizottsága. Nyomdász tanuló Magános nő, ki a háztartás min­den ágában jártas, plébániára ajánl- koxik. Bővebb felvilágosítást a kiadó- hivatal nyújt. fizetéssel felvétetik Pázmány-sajtó könyvnyomdában. ORGONA GYÁR iZST villamos gépekkel berendezve. HÖ8 Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló légnyomás, esőrendezer ezerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangoláaokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. HIEGOSH OTTÓ cs. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója a Szent-8ir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kltüntutve. Gyáram 89 évi fenáilás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Páiminy-aajtóban Szatmár-Némati 1817. — Kiadó: Szatmiragyháamagyai irodalmi Kör. — Satrkaaatósért faltló»: dr. Uhl Károly

Next

/
Thumbnails
Contents