Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-09-13 / 73. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916, szeptember 13. megújhodás életrendszer, élelmorál, egész nemzeti életnek megváltoztatása nélkül... ? Ezek a nagy idők, ezek a nagy vérontások megtanítják a nemzetet, arra, hogy neki vissza kell térnie azon forrásokhoz, azon alapokhoz, azon élet- rendszerhez, amelyen felépült, ezer éven keresztül élt és fejlődött, gond- viselésszerii hivatását teljesítette. Nagy szenvedések viszik vissza ezt a nemzetet ezekhez a forrásokhoz, mint vitték mindig, valahányszor nagy események, csapások, szenvedések felébresztették. a ... Es mi a Gondviselésbe vetett hittel valljuk és hirdetjük, hogy ez a visszatérés megleszen. Csendes.., néma választás,., Városunk országgyűlési képviselőjének választása tegnapi nap folyamán történt meg. Csendes . . . néma választásnak lehet nevezni . . . Hiszen a lelkeket inkább az a gondolat ülte meg: — Minek ez a választás most ? A választó polgároknak egy nagy része a harc- mezőn küzd . . . másik része, az elesett hősök ott pihennek a harctéri sírokban. Csendesen . . nesztelen. Minek nekünk hát ez a szomorú, csendes . . . néma választás ? Dohát a törvény . . . törvény. Ha már egyszer meg koli lenni . . meg kellett lenni . . hát legyen meg. És meg is lett. — Választás van . . . mondotta egyik polgártárs. Olyan néma, furcsa, mintha mind a két pártnak — az orra vére folyna, * Kilenc órakor vetts kezdetét a választás. A szavazatokat két helyen vették ki. A városházán, a hol a választási elnök Veréczy Antal és a róm. kath. püspöki elemi népiskolában, a hol Pethö György teljesítette az elnöki tisztet. Á sorshúzás Duszik Lajos pártjának kedvezett. Ez a párt kezdette volna tehát, amint meg is kezdt8, de szavazhattak a 'Nagy Vince pártbeliek is. Hiszen olyan gyéren történt a szavazók jelentkezése . . . Dél felé azonban a Nagy Vince pártnak „az orrvérzése“ — megszűnt. Szinte kiegyemidőn egyszerre ijjedt arccal visszafordult s attillája zsebéhez kapva keresni kezdte dohány szelencéjét. Fáradozása hasztalan volt a tárca nem volt nála. Futó tüzként terjedt a hir a drága jószág eltűnéséről s a tiszt urak nem helytelen érzékkel a kiszolgáló legénység s cigányokra vetek magukat. Egy két pillanat alatt át lett kutatva minden gyanús egyén, a tárca azonban nem volt sehol. Csodálat, bosszúság szállt az arcokra s a tábornok ur lilába játszó arca egyre vész- jóslóbbá kezdett .lenni, de indulatait mégis fékezve, recsegő hangon csupán arra kérte a megjelenteket, hogy a ki nos tréfának vessenek véget. Szavaira az urak a hölgyek tiszteletteljes tiltakozással válaszoltak. így telt el egy két kínos perc, melynek iszonyú csendjét az ezredesné élesen csengő hangja szakitá meg; „Hölgyeim, mi addig innen el nem távozunk mig egymást át nem kutatjuk, s ugyanerre kérem az urakat is. Bármily rettenetesen hangzottak is e szavak : átkutatni, megvizsgálni egy előkelő társaságot, mint a csapdába került betörőket szokás, de az adott kínos helyzetnek mégis megfelelőnek tetszettek azok. E pillanatban Winkler huszár főhadnagy lépett a kegyelmes ur elé. Feszesen tisztelgett. Majd rövid szakadozott mondatokban nesedett, szeme ragyogni kezdett. A Duszik párt tömegfellépése, omlósé elmaradt. A heteken keresztül való nagy hangnak aránytalanul csokély eredménye volt konstatálható. Óráról órára észre lehetett venni, hogy „a szatmári fin“ vezet. Már; 80—100—150 szavazattal alig fog mrgküzdbetni a Duszik pártja. A döntés már megtörtént. Csak még arról suttogtak, vájjon nincs e a Duszik pártnak tartaléka. Az utolsó órák meglepetése . . . Nincs ! Nem volt. Semmi meglepetés nem történt. Hatkor záróra. Semmi lényegesebb változás. Egy-két szavazat mind a két részről, mit sem változtatott az eredményen. — Hat óra 45 perckor Verécy elnök a városház erkélyére megy. Csendes, humoros hangulatban várta a kevés számú választó közönség, főleg a hegyi választók az eredmény kihirdetését. Kél, mond két zászlót lenget az esti szól (a hegyieké volt), csendesen, bágyadtan hangzik fel egyszer-egyszer a Kossuth-nóta . . . Aztán csend. ígéretem szerint tisztelt választó polgárság kihirdetem a választás eredményét: Leszavazott összesen 999 polgár. (A választóknak k. b. negyed része) Ebből 642 szavazat esett dr. Nagy Vincére; 357 dr. Duszik Lajosra. Ennél fogva dr. Nagy Vincét Szatmár-Németi szab. kir. város törvényesen megválasztott országgyűlési képviselőjének jelentem ki és pedig 285 szótöbbséggel (Éljenzés). Fiatal ember kezébe teszem tehát városunk mandátumát. De olyan embernek kezébe, akihez a legszebb reményeket fűzzük, hogy városunknak mindig becsületet fog szerezni és méltó leszen az ő szülővárosához. Íme, be is mutatom őt. E percben megjelenik Nagy Vince uj orez. gyűlési képviselőnk az erkélyen. (Éljenzés.) Szólani kezd, gyenge fizikumára tekintettel — röviden. És mondhatjuk — okosan. Ő tudja, mi súlyos teher és felelősség van e perctől fogva fiatal vállain. De tanulni akar. És tanulni fog az emberi erőnek megfeszítésével. Azt is tudja, hogy őt mint függetlenségi embert nemcsak függetlenség-párti választók küldik a képviselőházija. Azért nemcsak országos képviselő akar lenni, de a város képviselője is, aki a város szent érdekeit is szivén hordja. Éljenzés. Áz uj képviselő után még Verécy elnök mondott pár szót. Csendes zajtalan volt az egész nap. Semmi sem zavarta meg. Most is csendben térjenek otthonukba a választók és ott élvezzék a választás örömeit. A választásnál igen sok és figyelemreméltó moraemtum merült fel. Ezeket méltatás nélkül hagyni nem lohet. Ezt a méltatást jövő számunkban végzi ?. munkatársunk. tiszti becsületszavára hivatkozással, tiltakozott megmotozága ellen. Szavait az általános méltatlankodás moraja követé. Mert igazok tudatában a társaság minden tagjának bántón fájón esett a megkülönböztetés. A kegyelmes ur ajakán is megfagyott a szó. Kezével távozást intett a főhadnagynak. Báró Yinkler újból mereven tisztelgett s aztán gyorsan távozott. A kínos aktus véget ért, a tárca nem volt sehol. Álmólkodás, elszörnyedés ült az arcokra, hisz immár kétségtelennek tetszett, a megtő- vedt szerencsétlen tiszt szörnyű tette, melyre megtorlásként a becsületügyi eljárás következett. * Néhány nappal a történet után a ke gyelmes ur segédtisztje Báró Vinkler öngyilkosságát jelentette épen, midőn a tiszti szolga az atilla elszakadt béléae közül az eltűnt dohány szelencét kotorázta ki. * Mindenki szemébe könnyeket csaltak az utolsó takarodó bus akkordjai, a frissen hántolt siron az őszi szél ott ringatta az ex tábornok babér koszorújának díszes szalagjait. Szeptosssber Siavi városi közgyűlés. A hétfői városi közgyűlésnek bizony nem volt valami gazdag programja. A szokásos polgármesteri jelentés is csaknem mind olyan tárgyról referált, melyet a sajtó már feltálalt, vagy ismertetett. A főispán is, Csaba Adorján más oldaluan lévén elfoglalva — a gyűlésen dr. Vajay Károly kir. tanácsos polgármester elnökölt. * A polgármesteri jelentés elsőben is az oláh-hadüzenetet fogta szálon. Es pádig meglehetős hazafias felháborodással^ duzzadt, áradozó érzsfraességgel, mintha valami lelkes hírlapi cikknek felolvasását hallgatnék. No de annál helyesebb dolog, hogy a jelentés az oláh hadüzenet tényébe belekapcsolja a mi városunknak helyzet-hangulatát is ernigyen : — Természetesen a mi városunk románajku polgárainak hazafiassága oly minden kétségen kívül álló, hogy különösebb megnyilatkozásokra nincs szükség. A Románia ellen alakuló önkéntes hadseregbe való belépésre remélhetőleg a városi tisztikar és alkalmazottai közül is számos jelentkezés fog történni, a rendelet értelmében a belépéshez az engedélyt pedig a felettes hatóság s igy végeredményben a közgyűlés lesz hivatva megadni. A román hadüzenetről való megemlékezést követi a képviselő választásról szóló polgármesteri nyilatkozat, mely sajnálattal említi, hogy egyhangú közmegállapodás szerint való választás nem sikerült és igy a jelenlegi időkbe nem való politikai küzdelem nem lesz elkerülhető. örvendetes része a jelentésnek a közegészségügyről szóló. Reményen felül jók a közegészségi állapotok, ami valóban Isten oltalmának nevezhető ez ismert köztisztasági viszonyok közt. Amit a jelentés a közólelmezés ügyében mond: abban uj nincs. Százszor letárgyaltuk a zavarokat, fennakadásokat, a közönségnek megkinzását, a mizériákat stb. Az orvoslásokat, a helyzet javítását pedig Ígéret fedi. Majd elválik, milyen értékük van ezen ígéreteknek. A nöegylet népkonyhájáról is megemlékezik a jelentés, mely azt mondja, hogy ezen akciónak támogatása a hatóság elsőrendű feladata. A város halottait is elparentálja a polgármester. így üzentiványi Károly bizottsági tagot és Kiss Imre javadalmi hiv. főnököt. És most következett egy kis vihar, illetőleg felháborodás a kis vasút ellen. A mi lapunk nem rég külön cikkben foglalkozott a kis vasút mizériájával é3 makacs berzenkedéseivel. Most a közgyűlés már mintegy szándékosságot lát a mizériák állandósításában. A h. főkapitány bejelenti, hogy ő már átirt erélyes hangon a forgalmi főnökséghez. De a forgalmi főnökség nem válaszolt. Irt aztán az Üzletvezetősághez, amellyel közölte a forgalmi főnökséghez intézett átiratát. Éz sem válaszolt. Erre irt az igazgatósághoz. Ez sem reagált. Most készül a Vasúti és Hajózási Felügyelőséghez Írni. Közgyűlés délutánján érkezett egy leirat az Üzletvezetőségtől, amelyben azt közük, hogy részben az idő nem alkalmas most változtatásokra, részben nem látják szükségesnek a változtatásokat. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy ha másként nem sikerül a kis vasútnál rendet teremteni, keresse fel ebben az ügyben a minisztert s tőle kérjen orvoslást. Több apró és viliódzó ügy elintézése után a közgyűlést befejezték. A mi feledhetetlen Erzsébet királynénk halálának évfordulója. Szeptember 10-ón volt tizennyolcadik évfordulója annak a szomorú napnak, a melyen elrabolta egy állatember orgyilkos keze a mi nemzetünk jó anyját, Erzsébet királynét. A nemzet e nagy,
