Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-07-30 / 60. szám
4 „SZATMÁRI HÍRLAP“ Ssatmár-Németi 1916. julius 30. „szürke„ hőseinkre. Almagándal baritonnak szól, de mezzoszoprán is előadhatja. Kísérete obiigát zongora és harmonium játék együtt és „ad ibitum“ (vagyis nem kötelező) vonós négyes. Jótékonysági háborús műsoroknak alkalmas zeneszám. Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk. Ára 3 (három) korona. (P.) Fogva-cogva. Tojás Dani megtalálkozik egy nagybányai ismerősével. (A karját megragadva) — Ugy-e menekült 1 — Nem én kérem. — Hát nincsenek benn Bányán a muszkák ? (Verejtéket törülve.) — Nincs egy fiányi sem. — Ön tagadja 1 — Nincs mit tagadni, uram. Nincs nálunk. Nem kapunk mi még muszka foglyot sem. — Ön tagadja, mert fél a cenzúrától. Fél, hogy lezárják. — Kikérem magamnak . . . ! — Milyen hatalma van a cenzúrának. Tagadnia kell szegény menekülteknek. Olcsó ebéd Miskolcon. Miskolcról írják : A városi közélelmezési vállalat ebédet árusít, amelynek mindössze 80 fillér az ára. Az ebédet a Verbőcy utcai helyiségben mérik, ahonnan az ételt mindenki tartozik elvinni. Áz első nap főzeléket és zöldsóglevest adtak sertéshússal. Ezzel kapcsolatosan gondoljunk-e Szstmárra ? Hiszen nekünk még kenyerünk sincs. Pedig megfizetnék sokan, mikor főleg egy falathoz sem bírnak jutni. Még mindig! A szatmári rendőrségnek, mint büntető bíróságnak, még mindig dolga akad az árdrágítókkal. A múlt héten következő árdrágítókat Ítélte el; Boka Mik- lósnót (Vetés), Teterán Jánosnét (Apa), özv. Maiyisán, Lászlón ét (Felsőszivágy,) Nagy Jánosnál, (Óvári), Májer Izsáknét, Szalay Imré- nét, Szőke Jánosnét, Schwartz Mózesnét, Kovács Mihálynét és Nagy Zsigmondnét (Szatmárnémeti). A kis Bözaike. Megérkezik a nagynéni. A kis Bözsike eléje fut és újságolja neki, hogy mit mondott a papa. — Nos mit mondott, kedves kis Bözsikém ? — Hát azt mondta, hogy ő uem tudja miért, de ma borzasztó sok szerencsétlenség érte, még csak az volna hátra, hogy a nagynéni is jöjjön hozzánk ! A müméz. Most forgalomba kerülnek olyan üvegek, amelyeken „müméz“ jelzés van. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy büntetlenséget nem biztosit az, ha akármilyen feltűnően Írják ki a „müméz“ nevet, mert ezzel a szóval, hogy „méz“ csak a méh által készített termés hozható forgalomba. A „müméz“ eladóját helytelen elnevezésért büntetni kell, esetleg közegészségügyi kihágásért felelősségre vonni. Ilyen árunak olyan nevet kell adni, amelyben egyáltalában nem szerepel a méz szó, mert a méz szót nem természetes árura használni nem szabad. Eladásra szalicillal semmit sem szabad konzerválni, mert a törvény ezt kifogásolja. A büntetlen előélet — nem enyhítő körülmény. A kir. Kúria legutóbb egy megvesztegetéssel vádolt vidéki jegyző bűnügyében kimondotta, hogy a közhivatalnok vádlottnál a büntetés kiszabásakor a büntetlen előítélet, mint a közszolgálat előfeltétele, enyhítő körülményül nem szolgálhat. Megdrágul a posta. Á magyar posta igazgatósága megegyezett az osztrák posta igazgatóságával, hogy a postai dijakat felemelik. Hasonló intézkedések lépnek életbe Németországban is. Hogy a díjemelés egyöntetű legyen, már tárgyalásokat folytattak a német posta intézőivel. Áz uj tarifa szerint levelek továbbítása 15 fillérbe fog kerülni. Felemelik a levelező lap árát is, de egyelőre még nem állapodtak meg benne, hogy nyolc vagy tíz fillérre emeljék. Táviratoknál a dij szavankint 2 fillérrel emelkedik, nyomtatványok továbbításának dija 50 kilogramig 3 fillér, a csomagszállitás dija pedig 5 kilogrammig 80 fillér lesz, azontúl öt kilogrammonkint emelkedő egységes díjszabást léptetnek életbe. A magasabb dijak október elsejétől kötelezők. Orvosi vizsgán. — Mondja csak — kérdi a tanár az orvoBjelöltet — mit tonna ön akkor, ha most itt hirtelen egyik társa elájulna és öntudatlan állapotban idehoznák magához? Hogyan keltené eszméletre? — Kérem tanár ur, a füléhez hajolnék ős be- lesugnám : „Te, itt a péuzeslevélherdó !'• Húsfogyasztás fejenként az 1840— 1915. években. A mai nehéz időkben, a hústalan napok korában igen tanulságos annak megállapítása, bogy a húsfogyasztás nem volt mindig olyan nagy, mint a legutóbbi években és tisztán látható, hogy régen sokkal kevesebb hússal beérték az emberek. Statisztikai adatokból kitűnik, hogy a krimi háború idején 1855 14.9 kg., 1870 ben a német-francia háborúk idején 22.6 kg. volt a fejenként való húsfogyasztás, amely ettől az időtől kezdve állandóan emelkedik. A húsfogyasztás 1911-ben volt a legnagyobb : 49'7 kg., kb. háromszor annyi, mint 1855-ben. Háborús-apróságok. Mi oka a drágaságnak? Az Ung- ból olvassuk: Egy helybeli kereskedés kirakatában vászoncipő disziik. Folyó évi junius 3-án tették ki. Megkérdeztük az árát. Felelet: 14 korona. Nem vettük meg. A cipőcske állt, állt, irult, pirult, fakó lett, poros lett, mig végre folyó évi julius hó 3-án egy nyomtatott karton lap került rája: ára 16 K 50 f. A bámulattól hanyatt estünk. Mi oka lehet a hirtelen drágulásnak ? Mi idézhette elő ennek a poros vászonnak egy hónapi sütké- rezés utáD 2 K 50 filléres értékemelkedését ? Nem tudjuk megmondani. A kereskedő sem. Valaki azonban felvilágosított bennünket: — Ha az ur megvette volna junius 3-án 14 koronáért, akkor, akkor julius 3-ára lejárt volna a sarkáról egy pár flekket. Annak a felverése ma 2 K. 50 fillérbe kerül . . . hát ez az . . . Egyszerűen fel van magának számitva . . . Most hát kiváncsiak vagyunk, hogy aug. 3-án hány korona értékemelkedést fog mutatni a vagyont érő vászoncipő . . , Gránát mentes. Uj csapatok érkeznek a harctérre. Persze, mint mindent, ami idegen és újszerű, nehezen szokja meg az ember, de lassan mégis úgy érzi magát az öreg katona a lövészárokban, mintha állandóan földbe ásott lakása lett volna. Csak az ágyu- dörgés és a gránát okoz egy kis riadalmat különösen kezdetben. Azonban a fiatalabbak, akik régebben tartózkodnak a fedezékben, kioktatják az öregeket: — Ne félj komám, tégy úgy mint ón, ki már kilenc hónapja tartózkodók itt, oszt kutya bajom, csak érteni kell a módját. — Ugyan öcsém, mondja meg, hogy csinálja. — Nagyon egyszerű. Annyi az egész, hogy nem szabad a golyónak eliba állni, oszt kész . . . könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3. sz — (Színház mellett.) — SlEEESSZTil Gazda. Abból, bőgj a kormány nem ad hiva- vatalos jelentést a tcrményeredmányről, nőm kell azt következtetni, mintha az idei eredmény csapásos ős lesújtó volna. A kormány hallgatásának más, hadügyi oka van. Ez természetes. Az idei termés (átlag) nem oly rossz ám, mint azt sokan előre fejükbe vették. Sőt szakértők írják, hogy az idei eredmény kedvezőbb, mint az előző két évé. Nem szabad pl. Szatmár- megyóről általánosítani. Az egész országban átlag átvéve jó, közepes a termés. így pl. Dnnániuneni és Dunántúli vármegyékbeu igen jó a termés. Az Alföldön az árvizek következtében csak közepes. De minőségben elsőrendű, úgy, hogy a bácskai, alföldi, bánáti búza minősége kiegyenlíti azt a hiányt, melyet a kisebb mennyiség okoz. Horvátországban sokkal jobb a termés, mint a múlt évben volt. Természetes azonban, hogy takarékosságra most is égető szükség lesz. Ami a termés árának újabb maximálását illeti, el kell ismerni, hogy igazságtalan a gazda mai terhével szemben. Hiszen, fillérekről van sző a múltkori és mostani maximálást illetőleg. S hogy pl. miért épen a tészta-liszt legdrágább, megérthetetlen. A Hadi Termény fogja a tejfölt leszedni ás nem a gazdák. — „A hűtlen.“ Az ön hősnője a fálvilági hölgyek természetrajzához tartozik. Ilyen hősnőknek mi nem engedünk szereplést. — I.ateiner. Volt egy idő hazánkban, mikor az emberek oly könnyen adták nevüket kezesként a váltókra, mint általán a szivarjukról a tüzet. Meg is égette ezer ős ezer embernek kezét ez a könnyelmű kezesség. — Fiiilozophus. Valahol olvastam, bizony már nem signálhatom, hol: hogy a lélek hármas. Van egy durva lelkünk, mely a hasban, egy érző, indulatos lelkünk, mely a kebelben és egy értelmes, mely a fejben lakik. Boldogságunk rendszerint attól függ, hogy melyik lelket engedjük uralomra. A harmónia — a legáldásosabb. Nyomatott a PázmáBy-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. IO DOOO lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki ennek ellensége, önmagának meg jő barátja, az rendelni fog ízlése szerint czipöt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Szécheuyi-u. 7. Fan szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy 12 év óta fenálló czipészűzletemet áthelyeztem Tabajdy György gyógyszerész ur házába, Kossuth Lajos-utcza 13. szám alá ; ahol a mai kor igényeinek megfelelően a legmodernebb férfi és női czipöt készítek. Jó ízlés, szolid árak. Javításokat gyorsan és pontosan eszközlök. Maradtam teljes tisztelettel Szentpéíery Ferencz czipészmester Kossuth Lajos-utcza 13. szám. Elsőrendű czipőfelsőrész készítő műkelylyel kibővítve. ORGONA GYÁR P2§r villamos gépekkel berendezve. Kedvezd fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangn orgonákat szállít. Orgonajavltásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarban tartást mérsékelt árban elvállal. RIEGER OTTÓ ős. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferenoz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és péosi kiállításén több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgenamü 80 változatú és villanyeröre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-eajtőban Szatmár-Némsti 1916. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Peleié* szerkesztő : Bodnár Gáspár.
