Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-07-26 / 59. szám

Szatmár-Németi 1916 julius 26. SZATMÁRI HÍRLAP akik a pápa szándékáról és rendelkezéséről tudomást vesznek, julius 30-án közös szent áldozához vezessék ünnepélyesen a gyer­mekeket. Mi a haza ? Ábrányi Emil gyönyörű költeménye jut eszünkbe egy hir kapcsán, melyet a Brassói lapokban olvasunk. Vlád Sándor, végzett középiskolai tanulóról ven szó, aki mintegy másfélévvel ezelőtt a 19 évesek sorozásakor kiszökött Romániába, ahonnan élete utolsó napjaiban, amikor a tüdővész már teljesen úrrá lett beteg testén, mindenáron haza akart jutni, hazájában meg­halni. Nem volt már elóg idő, hogy a bras­sói határrendőr kapitányság felterjesztésére a a Belügyminisztérium • dönthessen a Predeál román részén haldokló, megtért renegát ké­relme fölött. Vlád Sándor tragédiájának ér­zékeny epilógusáról ir a Brassói Lapok pre- deáli tudósítója. Egy nappal a szerencsétlen fiatalember halála előtt, az utolsó órát élő szökevény egy tolószéken egészen a magyar határra tolatta magát és onnan órákig elme­rült a hazai tájék nézésébe. Talán a meg­váltó üzenetet várta . . . Aki ezen földön született, mégis csak magyarnak született. Senki asm menekül Máramaros- ból. Mára maros vármegye főispánja szom­baton a következő megnyugtató táviratot küldötte Szatmárra, dr. Vajay K. polgármes­ternek : — Hadi helyzet egészen megnyugtató, ennek folytán senki sem menekül. Menekü­lők elhelyezéséről gondoskodni szükségtelen. Szombat óta a helyzet nem változott. A szent Ferencrend Kapisstrán sz, Jánosról elnevezett egyik magyaror­szági tartományában julius hó 18 án kezdő­dött meg a szokásos évi nagygyűlés. Négy gyűlésen a tartomány főnök P, Unghvári Antal, a tartományiőr P. Tamás Alajos szat­mári házfőnök és a négy kormánytanácsos vettek részt. A gyűlésen — többek között — a következő személyi áthelyezéseket intézték el. P. Mayer Mareellin szatmári h. házfőnö­köt Szegedre hitszónokká és hitoktatóvá, P. Borsányi Balázs szatmári hitszónok-hitoktatót Kaplonyba helyettes házfőnökkó nevezték ki. P. Mayer Mareellin helyét P. Pesti Manó volt gyöngyösi házfőnök, theologiai tanár; P. Borsányi Balázs helyét pedig P. Mássá Viktor volt pécsi vikárius fogja betölteni. Kitüntetések naplója. Signum laudis. Lakatos Zoltán hadnagy, erdószmórnök, aki már több Ízben kitüntette magát a harctéren, a legutóbbi galíciai csatákban tanúsított vi­tézségéért legfelsőbb elismerést nyert. Vajnay Lajos árkész zászlós, az I. osztályú ezüst vitézségi érem tulajdonosa, a keleti harctéren újabban a II. osztályú ezüst vitézségi érem­mel is ki lett tüntetve. Szatmár várm. törvényhatósága Csaba Adorján főispán elnöklete mellett folyó évi julius hó 22-én rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen az előadókon kívül alig jelent meg 5—6 bizottsági tag. A tárgy- sorozatból mint érdekesebbet megemlítjük, hogy Debrecen sz. kir. város közönségének átirata Debrecenből Budapestre és vissza egy gyorsvonatpár újra forgalomba helyezése tárgyában keresk. m. kir. miniszter úrhoz intézett feliratát, mint időszerűtlent nem tá­mogatja, ellenben felír, hogy több és jobb kocsit bocsássanak rendelkezésre. A vár­megye terülelóre az őrlési vám 8 százalékban állapíttatott meg. Egyébként pedig a mintegy 132 pontból álló tárgysorozat felolvasása után a közgyűlés bezáratott. A hab. Habzik a dühöngő ember. Habo­zik az ingatag, nádszál ember. Habbal dol­gozik a cukrász. A pék is. Meg a borbély. Á háborús idők meghozták, hogy habbal dol­goznak a sörárusok is. De még milyen me­részen dolgoznak. Nem elégszenek meg, hogy a sör ára már egészen a lehetetlenségig fel - habzott, de még a habot is segítségül hívják, hogy a sör konjukturát jó lehabozzák. Akasz­tófa-humor számba menne ez az állapot, (ha drága pénzbe nem kerülne) a hogyan ma a habzó sörös poharakat kezelik. Akarom mon­dani kezeltetik egyes sörárusok. Egyenest mű­vészetet csinálnak abból, hogy mikóp kelljen egy fél pohár sört égést képen a vendég elé vará­zsolni. Valósággal borotválják a vendégeket, a kik megadással kapnak arcukhoz, hogy vájjon nem csalódnak? Borotválkozni jöttek öle a sörösökbe vagy sört inni ? Tréfa — a mi tréfa, de a mi a sör kimérésnél történik, az már sok. Az már csakugyan olyan árdrágító, a miért lakolás kellene, hogy járjon. Hát már olyan gyenge és gyáva ez a mi publi­kumunk, hogy mindezeket tűri. Legfeljebb fé­lénken annyit pislog néha-néha, hogy : kérek egy pohár sört. De nem habot. A hab . . a hab is lám a háborús mesterségek közó tar­tozik. Zaebtömő, borotváló eszközzé^ett. Tisz­telettel: Egy Sör Ivó. Magyar területen nincs orosz. Saj- tóhadiszáilás, jul. 22. A Capul hegyen az orosz támadásokat visszavertük. Ä Prislop- nyeregtöl északra az összes orosz különítmé­nyeket és portyázó csapatokat elűztük. Mint­hogy a Prislop-nyeregtŐl északra az összes ellenséges osztagokat visszavertük, magyar területen nincs egyetlen orosz sem. Hősi halál. Harácsek László hadap- ródot, ki már hónapok óta küzdött az északi fronton, a wolhyniai harcokban egy roham alkalmával haslövés érte, amely kioltotta életét. Az elhunyt ifjú hőst Nagybányán előkelő és nagyszámú rokonság siratja. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági egyesület igazgató választmánya ma, szerdán d. e. 11 [órakor a városháza tanácstermében ülést tart. Frimicia a front mögött. Bárány József pázmáneumi növendékünk f. hó 16-án mutatta be első szent miséjét szülőföldjén a felsővisói szép, uj templomban. A hívek plé­bánosuk vezetésével zászlók alatt kísérték az ujmisést a feldiszitet templomba. Jelen voltak a sz. misén az ujrnisés szülei, a hit­község apraja, nagyja és Visó intelligenciája. Az ujmisés manudoctora Komka Vilmos plé­bános volt. Evangelium után Szabó Lajos királyházai plébános intézett tartalmas és lel­kes sz. beszédet a hívekhez s az ujmiséshez. Mikor sorozzák az öreg népfelke­lőket. A katonai ügyosztály már most kiadta a Szatmár város területén tartózkodó és itteni illetőségű népfelkelésre kötelezettek pótszem­léjére vonatkozó hirdetményt. Eszerint az 1866., 1867., 1868., 1869., 1870., 1871., 1872. 1873., 1874., 1875., 1876. és 1877. években születtek pótszemlójét szeptember 6., 7., 8., 9., 10. és 11. napjain tartják meg. Utazóknak. Máramaroa és Beszterce- naszód vármegyéket a belső hadműveleti te­rülethez osztották be: miért is az oda való utazáshoz külön katonai engedélyre van szükség. Favágó idill (Holy : a favágó-depó. Id5 : az első kánikula nap a hosszú esőzés után jul. 24. Személyek : 8—10 favágó hever a lerakott fűrészgépek mellett) Ur: Egy-két öl fám volna felvágni való. (Mély hallgatás) Kivágja fel? (Hosszabb csend után.) Húsz korona egy öl. Ur: Mi­csoda : 20 korona? Igen. Ha nem tetszik tessék felvágni. Ur: Hiszen maximálva van. (Hosz- szabb nevetés) Vót. Ur: Adok 16 koronát, mert sürgős. (Köpések) Húsz korona. Drága a hagyma. Nincs kenyér. (S a vége?) A fa­vágóknak nem kellett a 16 korona. Ott ma­radtak. A hasukat sütötte a nap. De nem mozdultak. Mert drága a hagyma ós nincs kenyér. Ipar-engedély 1 Mit szólsz ehhez. Fel kell őket tüstént jelenteni — ugy-e? Az élelmiszer drágító — nem pol­gár. Érdekes határozatot hozott Wabechisch Meseritschben a törvényszék. Stonavsky József kereskedőt élelroiszerdrágitásáért 1200 K-ra ítélték és egyúttal a politikai hatóságok a törvényhatósági bizottsági tagságától is meg­fosztották. Élelmiszerdrágitó nem lehet tisz­tességes polgár. Vadászaton. — Gondolja, barátom! A múlt héten három nap alatt 999 nyulat lőttem. — Miért nem mond mindjárt ezeret ? — Miért ?! Egy nyúl kedvéért csak nem ha­zudom ! Az óvodákban nincs szünet. Már békeidőben is az volt az óvónők többségének a vágya, hogy az óvodák egyhavi szünete nyáron ós ne januárban legyen, amikor a beteg vagy fáradt óvónő nem mehet el für­dőhelyre egészségét visszaszerezni. Az is 3. meggondolandó érve az óvónőknek, hogy a kánikulai melegben nincs gyermek az óvo­dákban, aki odavetődik, azt is elnyomja a buzgóság, a gyermek inkább alszik, mint szórakozik vagy tanul. Ez igaz, de az még igazabb, hogy januárban a legkeményebb időjárás hónapjában embertelenség volna a kis gyermekeket az utcára, illetőleg az óvo­dába hajtani. Nyáron az óvoda, főleg ftiluhe- lyeken, a szántóföldeken dolgozó földmives gyermekeinek áldás, akik őrizet alatt vannak, amig szülőik a határban dolgoznak. Éppen ezért a kultuszminiszter az idén sem engedé­lyez a nyárra szünetet az óvodákban, a mi­nap kiadott rendeletében kijelentette, hogy a téli szünetet sem fogja engedélyezni. Oda kell adni a gummiköpenyt is. A kereskedelmi miniszter a minap értesítette a megyét ós a várost, hogy a gummitárgya- kat igénybe veszi. Ezek : a gummitömlők, gummiabroncsok, hulladékok és a gummi- köpenyek. Ez utóbbiak bőrbetétjeire nincs szükség. A gummitárgyakat augusztus 10-ig kell beszolgáltatni a hatóságnak elismervény ellenében. Csak a hadiözvegyek kapnak tra­fikjogot. Amint illetékes helyről jelentik, Teleszky János pénzügyminiszter egy konk­rét esetből kifolyólag kimondotta, hogy jö­vendőben kizárólag elhalt katonák özvegyei kapnak trafikjogot. Egyben a pénzügymi­niszter utasitást fog adni, hogy vendéglők, kávéházak a trafikot a hadiözvegyek trafik­jában tartoznak beszerezni, ha ilyen van az illető helyen. Hírek — Uzsokról. A keletgalioziai harctérről az ágyuk tompa hangja egészen Uzsokig elhalatszik, itt azonban serényen to­vább folyik az újjáépítés munkája. Uzsokon ma 8 lakóház van épitós alatt. Az állami vándorfürész gőzerővel ontja a házakhoz szükséges gerendákat és faanyagot. A mun­kát csak az késlelteti, hogy a házak teljes befejezéséhez, az asztalosmunkához embert nehezen kapnak és 8zért az asztalosmunka jelenleg szünetel is. A takaréktüzhelyek meg­építése és a tégla kitermelése körül is ne­hézségek vannak, ezért most csakis a kőalap­zat és a falak felépítésével foglalkoznak. Az elpusztult uzsoki gyógyfürdő a parkkal együtt még ma is olyan állapotban van, mint köz­vetlenül az orosz invázió után. Éelmerült az a terv, hogy a fürdőt galíciai tulajdonosaitól megvásárolják, rendbehozzák és üzembe he­lyezzék. A mérlegek is húznak bennünket. Egyes városokban meglepő eredményeket produkálnak a „mérlegrazziák“. Mert nem elég, hogy a kereskedésekben hallatlan ár­emelésekkel és szeszélyes árszökkenésekkel dolgoznak, hanem dolgoznak hamis mérlegekkel is. A rendőrség személyzete sok helyen meg­fogyatkozott, a razziák elmaradtak .... a mérleg manipulációk gomba módra terme­lődtek. 15 deka tévedés pl. az még kismiska. Gyakori . . a „mérleg kiszuráe“ „a higannyal való megtöltés“, a mi a mérleget lenyomja. A sulyok is meg voltak preperálva. Vájjon Szatmáron e tekintetben nem kelne el egy-egy mérlegrazzia ? Ki ad most nálunk erre fele­letet? A nyári időszámítás meghosszab­bítása. Ä nyár közepén vagyunk ugyan még csak, de máris felmerült az a kérdés, hogy mi történik a nyári időszámítással, ha megjön az ősz. Berlinben a miniszterek fel­szólították; a hivatalfőnököket, hogy a nyári időszámítás körül tett tapasztalataikról tegye­nek sürgős jelentést, mert minden valószínű­ség szerint a nyári időszámítást a háború egész tartamára meghosszabbítják. Magyar- országon ezideig még nem történt intézkedés, lehetséges azonban, hogy nálunk is a néme­tekéhez hasonlóan fognak intézkedni. Az uj tizkoronás. Az élénk lilaszinü tizkoronások eltűnnek a szemünk elől és átadják helyüket utódaiknak, amelyek már beköszöntőitek ide-oda. Kissé szokatlan az alakja az uj pénznek, ez a legnagyobb ne­vezetessége. A magyar oldal a húsz koronás alapszíneivel hivalkodik, bár valamivel hal­ványabb annál; az osztrák oldal a régi tiz- koronáshoz hasonlatos, annak zöldesbe és halványpirosba játszó alapszíneivel. A leg-

Next

/
Thumbnails
Contents