Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-07-16 / 56. szám
Szatmár-Németi, 1916. julius 16. SZATMÁRI HÍRLAP' 3 örosE hadsereg' Erdély ellen. Erdély biztonságának kérdése a besztercei és máramarosi magyar határokat érintő kirlibaba—jakobényi harcok első híradásai után merült fel. A vonal északnyugati kiindulása a térkép szerint a magyar határtól alig pár kilométerre van és Kirlibaba községet csak egy hid választja el a magyar földtől, mely hid az Aranyos-Besztercén vezet keresztül Lajosfalva magyar községbe. A harcok azonban nem itt folynak, hanem Kirlibabától keleti irányban, a Kirlibabát övező hegyeken túl, a hegyek lejtőin. S állásaink annyira biztonságosak, hogy a vezetőség teljesen bízik benne, hogy az oroszoknak, bármit és bármennyiszer ismétlik is véres és minden áldozatrakósz vállalkozásaikat, nem fog sikerülni ez állásokat tőlünk elhóditaniok. Odébb lefelé, a Szamos völgyétől északkeletre. Kosma fölött, a Moldova vízválasztójánál és a Szkakanesztic-hegynél folyik nagy küzdelem. Ez a hegy fontos pontja ennek a harcvonalnak, uralkodik az egész vidék fölött. Az oroszok arcéltámadással és megkerüléssel próbálták e hegyet hatalmukba keríteni, hogy ezáltal megingassák az egész itteni frontszakaszt és benyomulhassanak lent Dorna- Watrára, fent pedig Lajosfalván keresztül részint a Szamos völgyébe, részint az Ara- nyos-Beszterce völgyébe. Mondják, hogy az oroszok itt külön hadsereget formáltak, melynek célja volna a magyar földre való betörés, Erdély felé való behatolás, hogy ezzel Romániával való szándékaik mellett demonstráljanak és demoralizálják az északkeleti vármegyék lakosságát. Ha igaz volna is ennek a külön hadseregnek a hire, akkor sincs ok aggodalomra, mert amint a máramarosi és besztercei hivatalos körök kijelentették minden intézkedés megtörtént az orosz kísérletek visszautasítására. Á kirlibaba—jakobéni-i védőkapu parancsnokának csapatai példátlan hősiességgel verték vissza eddig is az oroszok hatszoros túlerővel támadó rohamoszlopait is, illetékes helyen felhívják a figyelmet, hogy az egész nagy küzdelemnek a Pripjet mocsaraktól le Jakobányig legnagyobb jelentősége a Zlota— Lipa—Dnyeszter összemlés vidékétől kelet- délkelet felé van, a gróf Bothmer operációinál. Miniszteri köszönet. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a Szatmár- vármegyei Takarékpénztárnak a Szatmárnémeti városi felső kereskedelmi iskola szükségleteire évenként 200 korona részlettel fizetendőleg tett alapítványáért köszönetét nyilvánította. Kelemen Samut meglopták. Debrecenből jelentik: A debreceni rendőrség tegnap letartóztatta Markovics Teofil szerb internáltat, aki az Arany Bika szállónak volt éjjeli portása. Markovics aki már hosszabb idő óta tartózkodik Debrecenben, előzőén más üzletben is volt alkalmazva, ahova először könyörületből vették föl. Innen azonban egyszerre szó nélkül eltávozott s belépett az Arany Bika szállóhoz, ahol miután nyolc nyelven beszól, alkalmazták is s éjjeli portásnak tették. Mindezideig nem merült fel panasz ellene. Tegnap reggel azonban rájöttek, hogy a tulajdonosok bizalmával visszaélt. Az Arany Bika szállóban ugyanis tegnapelőtt megszállott Kelemen Samu dr. országgyűlési képviselő, aki 1000 koronát helyezett el a szálló irodájában, ahol azt Markovics Teofil, az éjszakai portás az erre rendelt Wertheim-szekrénybe helyezte el. Reggelre azonban, amikor Kelemen Samu dr. pénzét magához akarta venni, kiderült, hogy az 1000 korona eltűnt. Azonnal jelentést tettek a rendőrségnek, ahonnan detektívek siettek a helyszínére s rövid nyomozás után letartóztatták Markovics Teofilt, akinek szobájában az éjjeli szekrény márvány lapja alatt a hiányzó ezer koronát megtalálták. A motozás során megtalálták a kulcsot is, amellyel Markovics a szekrényt kinyitotta. A kulcs be volt varrva Markovics kabátja szárnyába. Markovicsnál nagymennyiségű drága * férfi fehérneműt is találtak, ami annál feltűnőbb, mert az internált szerb ide teljesen lerongyolva érkezett. Markovicsot a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte. Gyászhir. Mint részvéttel értesülünk, dr. Vetzák Edéné szül. Lengyel Elza úrnő Nagykárolyban, életének 32. évében hosszas szenvedés után tegnap meghalt. Az elhalt úrnő halála mély gyászba borította a város és megyeszerte nagy tiszteletben álló Lengyel és Vetzák családokat. Dr. Vetzák Edéné néhai Lengyel Endre volt tekintélyes szatmári kereskedő és neje Korbuly Nina gyermeke volt, ki ezelőtt 11 évvel ment férjhez. Házasságából, mely mindvégig igazán boldog volt, öt gyermek született. Áz elhunytat a nagy kiterjedésű családján kívül gyászolják következő testvérei: Zygadlovics Gusz- távné szül. Lengyel Olga cs. és kir. ezredes neje, továbbá dr. Lengyel Alajos szatmári és dr. Lengyel Endre budapesti tekintélyes ügyvédek. Az elhunytat Nagykárolyban holnap délután helyezik örök nyugvóhelyre. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvár- megye törvényhatósága Nagykárolyban, a vármegyei székház nagy termében f. hó 22-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. ítéletidő Biharmegyében. Nagyváradról jelentik : Biharmegyében emberemlékezés óta nem volt olyan borzalmas vihar, mint szerdán délelőtt. Tiz percig tartó vihar után Nagyvárad úgy nézett ki, mintha földrengés érte volna, Az utcán kitört fák, cse- rópdarabok, ablaküveg, telefondrótok hevertek szanaszójjel. Huszonkét dekás jégdarabok hullottak. Amikor a vihar kitört, a színházban épen próba volt. A színészek sikoltozva menekültek az öltözőbe, amelynek tetőzete beszakadt. Az utcákon sebesültek futkostak. A vihar kocsikat elragadott. A sebesültek száma jelentékeny, a kár óriási. Az O. M. B. leszállította a késedelmi kamatot. Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa a moratórium következtében a lejárat napján fizetetlenül maradt váltók után eddigi 6 százalék hátralékos (késedelmi) kamatot f. év julius- 1-től kezdődő érvénnyel 5 százalékra szállította le. Hősi halál. Balog Imre 12. honvéd- gyalogezredbeli katona arról értesít bennünket, hogy egyik bajtársa, Hicsár Endre volt szatmári pincér, a bronz vitózségi érem tulajdonosa, julius 6-án hősi halált halt. Meghalt egy közlegény. Eltemették annak rendje éa módja szerint, az őt megillető katonai diszszel és a kapitány azzal, hogy a sirján rövid beszédet mondott. A beszéd igy hangzott : — Ez egy derék és tisztességes ember volt- Ez egy jó katona volt. A följebbvalóit tisztelte, a reglamát tiszteletben tartotta, soha nem volt ellene kifogás. Miért is vette el Isten tőlünk épen őt? Az ember fájó szívvel áll meg az Istoni végzés előtt és azt kérdezi, miért épen ezt a derék és kiváló katonát ragadta el tőlünk a halál és miért nem azt a disznót ott a második sorban, balról másodikat, aki nem tartotta érdemesnek a bajtársa temetésén a gombját fényesre pucolni. Az anyai szív. Legnagyobb riporter mégis csak az élet. Nincs az a szemfüles, ötletes regényíró, aki különb, meghatóbb színekkel, élénkebb ecsettel tudna dolgozni, mint ez a nagy riporter, amelynek most ugyancsak alkalma van regényanyagot, rikató történeteket termelni. A véres, borzalmas történetek között is feljegyzésre és megörökítésre méltó Páva János botpaládi illetőségű 5. gyalogezredbeli katonának és szegény édesanyjának megható esete. Páva János a kezén és lábán súlyos sérüléseket kapott az orosz harctéren. Sebeivel Bécsbe került a kórházba, ahol az orvosok közölték vele, hogy sérült kezét és lábát amputálni kell. Páva János nem egyezett nyomban bele az operációba, hanem arra kérte az orvos urakat : várjanak kezének-lábának levágásával, amig megérkezik Botpaládról az édesanyja. Jött is a levél Béesből Botpaládra, hogy: Jöjjék ides anyám a császár városába, ott fekszik a fia Reservespitályba. — Felpakkolt hát ides anyám és remegő szívvel felült a vasútra. De a súlyos sebek üszkösödni kezdtek közben. Áz orvos urak nem várhatták mig Pávánó asszonyom megteszi a nehéz, szomorú utat Botpaládtól Bécsig, Páva Jánosnak az élete függött az operációtól: levágták a kezét, levágták a lábát, hogy megmentsék az életét. Mire Pávánó asszonyom megérkezett, keze lába nélkül feküdt szerelmetes fia a kórházi ágyon. Pávánénak fia ágya mellett meghasadt a zsive. A botpaládi anyát julius 9 én temették el Bécsben. Újoncok vizsgalatján. Őrnagy: Mondd csak fiam, tudsz Írni ? — Újonc : Igenis, tudok ! — Őrnagy : Hát olvasni ? — Újonc: Azt is tudok !j — Őrnagy : Hát számolni ? — Azt is tudok! — Őrnagy : Mond csak fiam, mi vagy te civil életben ? — Egyetemi magántanár! Fia után az apa. Szomöru hirt hozott a táviró Ksinek Jaraszlauné szatmári asszonynak. A budapesti Auguszta korház igazgatósága röviden tudatta vele, hogy férje hősi halált halt. Csak pár héttel ezelőtt kapott értesítést 18 éves fia haláláról, ki az északi harctéren ellenséges golyótól találva hősi halált halt. Ksninek Jaroszlau több éven át volt Szatmár lakója és itten Horváth és Dingkreve szobafestő iparosoknál működött mint üzemvezető. A múlt év decemberében sorozták be, mint 44 éves népfelkelőt és beosztották a cs. és kir. 32. számú gyalogezredbe. Az olasz fronton harcolt s innen sebesülve került az Auguszta kórházba, ahol belehalt sebébe. Apa és fiú. — Te fickó! hogy mersz te 6 filléres cigarettákat szivni! Én — a te apád — csak 3 filléreseket szívok! — Kérlek papa ! ha nekem öt gyermekem volna én egyáltalán nem szivaroznék. Elgázolta a szekér. Tóth András 58 éves munkást tegnap reggel Zemler Sámuel fuvaros szekere elgázolta. A szerencsétlenül járt embernek a kerekek az egyik lábát bokában eltörték. A mentők beszállították a közkórházba. TANÁCSADÓ. A nyerstej ivása. Valóságos merényletet követ el a saját egészsége ellen, aki manapság nyersen élvezi a tejet. Igen sok udvaron elterjedt már az állatállományban a tehenek közt a tüdővész és jóllehet az kezdetben nem erősen ragadós, mindazáltal sohasem tudja a közönséges halandó, hogy mikor válik a tej örökös nyomorúság forrásává, okosabban cselekszik a nép, ha egyáltalán sohasem iszik vagy eszik forralatlan tejet. Igazán könnyelműség az Istent kisérteni, mikor a tűz mindenütt ég, és igy a tejnek felforralása, az egészség biztosítása, úgyszólván semmibe sem kerül. A perocid éppen mint a rézgálio, szintén alkalmas a peronoszpóra ellen, de gyengébb hatású, ezért mig a rózgálicol- datból 1—2 százalékos elég, a perocidból 3—5 százalékosat kell készíteni és hogy a szőllő levelét ne marja, ugyannyi szalonná» oltott meszet, vagy egy harmad annyi oltatlan meszet kell adni. A perocid hideg vízben oldódik jól. A lemért mennyiséget vászonzacskóba tesszük és belelógatjuk a vízbe, igy egy-másfól nap alatt a zacskóból kioldódik. Vagy pedig apránként szórjuk a vizb3 folytonos kavarás mellett. A szükséges meszet külön oldjuk fel és az igy nyert mósztejet öntjük a perocidoldatba. Ha például 100 liter 5 százalékos oldatot akarunk késziteni, 5 kilogramm perocidot 80 liter vízben oldunk fel, 5 kilogramm szalonnás (vagy 18A kilógramm oltatlan) meszet 20 liter vízben oldunk fel és ha a két oldat kész, amint mondtuk, össze kell tölteni és keverni. Mindig a perocidoldatba kell a mésztejet önteni és nem megfordítva.
