Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-07-12 / 55. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP' Szatmár-Németi 1916. julius 12. Régi magyar szólások eredete. Sok-sok régi magyar szólásokat használunk s anélkül beszéljük keverjük előadásainkba, hogy tudnók eredetét. Pedig elsőben müveit embernek öntudatosságra kell törekednie. Másrészt csak akkor merítünk valódi élvezettel a forrásukból, ha tudjuk, hogy milyen eredete van és honnan táplálja a maga örök frisességót. Égy néhány ilyen régi magyar szólás eredetét nem lesz érdektelen olvasni. Pl. itt vannak ezek a szólások : Egy gyékényen árulnak. — egy véleményen vannak, egy a szándékuk, megférnek egymással, rendszerint azzal a mellék értelemmel : rosszban pajtások, cimborák. — A vásáros életből vett szólás. Kirakó-vásáskor a holmit nem a puszta földre teszik, hanem gyékényre, ponyvára; ha már most ketten üzlettársak, természetesen egymást segítik, mert egy gyékényen, egy ponyván árulnak. Kirántották alóla a ponyvát. = tönkre tették; átvitt értelemben: meghalt. — A csaló, vagy rossz holmit áruló kereskedőt azzal büntették, hogy gyékényét kirántva, portékáját a földre, a sárba szórták ; az anyagi kárnál mindenesetre nagyobb volt az erkölcsi, mert ezzel a büntetéssel az illető meg volt bélyegezve: innen kaphatta a szólás átvitt értelemben a „meghalt“ jelentést. Ugyanígy keletkezett az európai bankrót szó; a csaló, fizetni nem tudó pénzváltóknak asztalát összetörték, jeléül annak, hogy üzletüket nem szabad folytatniok (olasz banco rotto). Káptalan a feje = mindentudó. Azokból a régi időkből való szólás ez, mikor a káptalanok voltak a „hiteles helyek“, azaz fontos okiratok őrzői. Szerződéseket, végrendeleleket, számadásokat, szövetségleveleket, nemesi ar- málisokat, stb-nem nagyon tartottak otthon, hol nemcsak a változó hadiszerencse könnyű prédáivá is lehettek, hanem nem illetékes ember kezébe is kerülhettek; ezért éltették a káptalani archívumokba, mint ma pl. a közjegyzőnél, ott biztonságban voltak az iratok. Ha valakinek szüksége volt valamilyen fontos adatra, elment a káptalanba, ott megkapta. A káptalan mindent tudott. Ezért fakadunk ki még ma is, ha sok kérdezős- ködéssel bosszantanak: „Nem káptalan a fejem, hogy mindent tudjak !“ Szint vall = őszintén nyilatkozik véleményéről, pártállásáról. — Németből került szólás. Kétféleképen magyarázzák. Némelyek szerint a kártyajátékból való, hol a színekről tudni meg, kik játszanak együtt. Mások szerint még a lovagi világ maradványa, mi: kor a bajvívó daliák tollbokrétájuk, vagy páncélukra kötött szalagok színével fejezték ki pártállásukat, vagy pedig hódolatukat a hölgy iráüt,;akinek színeivel porondra szálltak. Fenn az ernyő nincsen kas = a világ előtt sokat mutat, pompásan él, pedig nincsen miből. — Az ernyős vásári szekérről vett kép. Ernyőt csak akkor kell tenni a szekérre, ha a szekérkas teli van portékával, amelyet meg kell óvni naptól esőtől. Aki fölrakja az ernyőt, holott nincs a szekérde- rékban semmi, még kas sem, az port akar hinteni a világ szemébe: nagy módot mutat, pedig vagyona nincsen. A szólás Szigligeti hires darabjának címe. TANÁCSADÓ. A baromfiak tojásszorulása. Tojásszorulásban akkor szenvednek a baromfiak, ha a tojást nem bírják kitojni. A baj nem is olyan ritka. Az aprójószágnak ilyenkor kínja van, görcsök bányák, a tojás nem esik ki, noha a végbelek mélyen kidudorodnak. Ilyenkor a rögtöni segítség a fontos. A vergődő állatnak főzzünk szénamurvát s a baromfi hátulját ennek gőze felé tartsuk. Ha ez többszöri ismételgetés után sem használ, dacára annak hogy több Ízben tartottuk egy-egy negyedóráig a szénamurva gőze felé az állatot, akkor próbáljuk meg, hogy valamivel a tojás hóját kitúrjuk. Vigyázni kell azonban e műveletnél, hogy a tojó végbelét meg ne sértsük. Ha minden kiséretünk hasztalan s ha a tojó végbelének a kisebb erek beszakadoztak, öljük le az állatot, mert azon már senki és semmisem segit. A szénamurva gőze azonban a legtöbb esetben segit. Az nem baj, ha a vergődő állat végbele is kifordul-» fődolog az, hogy a kilógó végbelek olajjal bekenve helyezzük vissza, nehogy ebbe pusztuljon bele, az állat. A ludak és a kacsáknál az eset súlyosabb alakban fordul elő s iparkodásunk sokszor kárba vész. Legjobb, ha olyankor a fejsze nyelét megmentjük s az ilyen állatot levágjuk Pillanatnyi felvételek. Péküzletben. Napszámosasszony: Van fehér kenyér ? — Pók: most csak barnával szolgálhatok. — Napszámosasszony szó nélkül távozik. — Hivatalnok: Kérek 2 kiló barnakenyeret. (A háború megfordította a helyzetet.) Ellesett beszélgetés. Csizmadia az inasához: Szomjas vagyok, hozz csak hamar egy fél liter bort. Feleség: De mire való az, drága most a bor, azért egy koronát kidobni. Csizmadia : Soh se törődj vele, nem az én zsebem bánja, az első pár talp, amit délután felverek, egy koronával drágább lesz. Két vélemény, melyek egymásról egymásnak szólnak. I. Városi nő kocsin keresztülhad egy falun s egyik udvarban ing s alsószoknyában dolgozó nőt jullant meg s róla vele lévő férjének azt mondja : Hogy nem szégyeli magát az az asszony igy dolgozni, kint a karjai, kint a melle, micsoda szemérmetlenség. II. Jó falusi paraszt ember halad végig a korzón egy cimborájával, kinek a mai divatu kivágott és áttetsző ruhákról igy nyilatkozik : Minek veszik ezek a tüllt magukra, hisz az nem fedi be sem a kilátszó bőrüket sem az alsószoknyát, ha melegük van s mutogatni akarják magukat, járnánának akkor egy alsó- szoknyában s egy ingben, hisz az a ruha ami felül van, ruha is meg nem is. J. Z. Kénes vasas hévviz források. Viz hőfoka 42 C. C.súz, köszvény ; minden formája a ichiás és női betegségek ellen, 1913-ban 6200 beteg hagyta el gyógyultan és javultan a páratlanul hatásos Püspökfürdő gyógyforrásait. Nagyszabású nyári uszoda 26 C forrásvízzel és úszás tanítással. 400 holdas park és fenyveserdő,"gondozott séta utak, társalgó, olvasóterem, könyvtár, napi lapok, folyóiratok rendelkezésre állanak. Az egész fürdő újonnan átalakítva, villanyvilágítás az egész telepen és az összes vendégszobákban. Posta, interurban telefon. Sebesült katonatisztek és katonák ár- kedvezményben részesülnek. Fürdőismertetőt küld az igazgatóság. KOMZSIK ALAJOS a fürdő bérlője. A Szatmári Bazárban az összes játék-, diszmű-, emlék és rövidáru czikkeket helyszűke miatt a közeledő nagy njári vásár idény alkalmából mélyen leszáritott áron Háborús-apróságok. Az emberveszteség tőke értéke. A mai közgazdászok tudvalévőén a nemzeti vagyon fölbecsülésénói integráns szerepet tulajdonítanak annak az értéknek, amelyet az állampolgárok munkaereje az adott viszonyok közt jelent. Ez természetes, mert a holt gazdasági kincseket élő és ható tényezőkké a munka formálja át. A londoni Economis legutóbbi számában számítást közöl a hadviselő államokat halottak és sebesültek révén ért veszteség tőkeértékéről, azonban nem a gazdasági érték, hanem a katonai beruházás alapul vételével. E szerint az egyes államok háborús kiadásaiból a küzdő hadseregek költségegységét a következőképen állapítja meg: Angliáé fejenként 600 font, Franciaországé 500 font, Oroszországé 295 font, Olaszországé, Belgiumé és Szerbiáé 350—350 font, Németországé 450 font, Ausztria-Magyaror- szágó 400 font, Törökországé és Bulgáriáé 275 font. Ennyi tőkeértéket jelent az Economist szerint egy-egy elvesztett küzdő egysége. A számítás tendenciózus, mert oda konkludál, hogy az ántántot csak 765 millió font veszteség érte, a központi hatalmak 820 millió font veszteségével szemben, amiből a kettős monarchiára az angol statisztika igazmondása szerint 385 millió font jutna. Nyomatott a Pázmáfly-sajtóban Szatraáron, Iskola-köz 3. sz. bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére„ ílatnlczkv István KÁZINCZT-UTCZA 10. ÍOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki ennek ellensége, önmagának meg jó barátja, az rendelni fog Ízlése szerint czipöt Walek János czipész mesternél. Szalmái*, Széchenyi-n. 7. KIKGER OTTÓ cs. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-öir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. SKST villamos gépekkel berendezve. HSai Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem*-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------: plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre száüit. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. van berendezve. ORGONA-GYÁR Nyomatott a Pázmány-sajtőban Szatmár-Németi 19l6. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Rodnár Gáspár.
