Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-07-12 / 55. szám

Megint ott vagyunk, ahol voltunk. Megint csak azokat kérhetjük fel a szervezés munkájára, akik vidékünkön a hadikölcsönök ügyét oly sikeresen előmozdították. Papokat, tanítókat, jegyzőket, a közigazgatás és a társadalmi élet minden vezéreit. És még különösen a tanuló ifjúságot is. Nemcsak az ifjakat, hanem a lányokat is.

Szervezkedjünk ezalatt a jelszó alatt: Ne rázzuk többé a rongyot. Hanem: szedjük a rongyot.

Szedjük a rongyot! Szedjük vidáman. Mert rongyszedés ma már nemes foglalkozás. És mert a rongyszedés hasznára válik hadiárváinknak s hadban ott küzdő hős fiainknak.

Szedjük a rongyot!

Ne szégyeljük, hogy rongyszedők lettünk. Ma már a rongyszedós is munka, háborús munka.

És munka — nemesit.

Szatmár-Németi, 1916 julius 12.

A békepápák. A világtörténelemből tudjuk, hogy több kiváló pápa nagy befolyásával békét teremtett az egymással civakodó keresztény népek között és ezért megkapta a békepápa melléknevet. Ha a Szent Leó (I.) pápa és Attila király közt, mint a történészek állítják, nem történt is meg az a bizonyos találkozás, történeti tény, hogy III. Leó pápa (795—816), akit az Egyház szintén a szentek sorába iktatott, eredményesen közvetített békét Nagy Károly és a vele küzdő német törzsek közt. Ezért a pápa 807-ben fejére tette magának a béke szimbólumát, az úgynevezett örök dicsőség koronáját. Á pápa ezt a béke- szerzést tekintette hosszú pontifikátusa legszebb és legfontosabb tettének, ezért elrendelte, hogy sírján csak erről essék szó. Kívánságát teljesítették is. A Szent-Péter- templomban levő sírján reliefek ábrázolják békemüvét. A többi közt látható, amint Nagy Károlynak a pápa a római császári koronát jutalmul átadja. Valamennyi címeren pedig a pax szó ékeskedik.

Kíméljük a papirost

hangzik minden oldalról, e nehéz, nagy időben. Minden oldalról, a hol csak papirossal dolgoznak, a hol a papiros élettényező.

És ez az intelem nagy szó ott, a hol bőségben voltunk a papirosnak. Hiszen papiros korszakot éltünk. Minisztériumokban, hivatalokban, iskolákban, magánlevelezésekben, csomagolásoknál, hogy a könyvnyomdákat és hírlapirodalmat ne is említsünk.

Sehol a világon — aránylag annyi papirt talán nem fogyasztanak, mint nálunk. Hiába a szóbeli bíráskodásnak behozatala, hiába való az iskolai vizsgálatok állítólagos megkönnyítése: a papír még mindig kellett, kell . . és pedig bőségesen.

Most aztán a kormányzat is megszólalt.

— Kíméljük a papirost. Takarékoskodjunk a papirossal.

Vájjon lesz-e sikere a prevenciónak a takarékosságra való intelemnek ?

Lehet I Csak akarni kellene.

Elsőben meg kellene tanulni röviden fogalmazni. írni. Kevés Írásban sokat, világosan és szabatosan Írni.

Persze ez a mesterség nem is mesterség, de művészet.

Hiszen pl. négy oldalon egy lapszámot megszerkeszteni sokkal nagyobb feladat, mint 8 oldalét.

így van ez más dűlőben, más téren is. A bírónak nehezebb feladata van, ha rövid tömörségben akarja megszerkeszteni az indokolását, mintha szabad tere van oldal- számra írni.

így van ez a többi hivataloknál is. A magyar hivatalos nyelv, körmönfont és még sem érthető. Mentői jobban magyaráz, annál bonyodalmasabb és érthetetlen.

A hosszú hírlapi cikkekből alig tud kibonyolódni az írója, mint az órás, másfél órás beszédből a szónok.

.SZATMÁRI HÍRLAP“

De igy van a levelezéseknél. A levél Írásban az úgynevezett sürgöny stílust kellene használni. Ám itt más jelenségekkel is találkozunk, mely jelenségek mutatják, hol lehetne és kellene leginkább a papirossal takarékoskodni.

Nálunk 5—6 soros levelekre is rettenetes papirost pazarolnak. Konvencionális felfogás, hogy tiszteletlenség valakinek Írni — csak egy oldalos papirosra. így van ez folyamodványoknál, beterjesztéseknél, jelentéseknél és minden ezekhez hasonló Írásoknál. Hát hol van a lényegének konvencióktól való szabadulás . ?

Ismertem gazdag úri embereket, a kik kéjelegve gyűjtötték a papirost a tisztán maradt oldalt fólivet. S szinte kényszeredett lett, a ki neki nem hagyta a küldött papiroson való Írásnak a felét tisztán.

Hát, hogy én is röviden Írjak, csak a mondó vagyok, hogy itt van az idő, mikor szépen, zökkenés nélkül átmehetnénk arra az okos gondolatra, hogy nem a papiros formája, bősége a lényeg az Írásnál lett, legyen az magán vagy hivatalos Írás: hanem maga az Írás. Riporter.

Bagossy Bertalan kinevezése. Á

hivatalos laptól értesülünk arról, hogy Bagossy Bertalan szatmárnémeti kir. kath. főgimnáziumi h. igazgatót a vallás- és közokt. minisztérium előterjesztésére Őfelsége a király rendes igazgatónak nevezte ki. Örömmel tölti el ez a hir szerte a városban, a megyében, de az országban is mindazokat, akik ösmerik a mi Ősi Pázmány Péter alapította gimnáziumunk és ismerik Bagossy Bertalant. Nagy nevű elődök nagy örökébe igen sok elévülhetetlen érdemmel, hatalmas tudással tekintéllyel, rátermettséggel lép Bagossy Bertalan, akiben lapunk szerkesztősége is r^indig a jeles tollú, állandó munkatársát tisztelte. Társadalmunk legelőkelőbbjei méltán siettek már a napokban Bagossy Bertalan meleg üdvözlésére, abból a kitüntetése alkalmából, ami csak az ő tanári és társadalmi működésének az elismerése, jutalma.

Kiküldetés. Á belügyminiszter vármegyén fc.be az aratási munkálatok biztosítására Damokos Andor miniszteri biztost küldte ki.

Megbízás. A vármegyei alispán a fehérgyarmati járás szolgabirói teendők végzésével Neupauer János, nagykárolyi szolga- birót bízta meg.

A katonai temető díszítése. A hazánk védelmében elesett hősök emléke iránti kegyeletből indíttatva a városi taaács elhatározta, hogy a katonai barakkórház temetőjét egyelőre ideiglenes, ha pedig megfelelő anyagi erő fog rendelkezésre állani, hősök emlékéhez méltó díszes kerítéssel veszi körül s ott egy monumentális emlékoszlopot állíttat fel. Úgy az emlékoszlop, mint a kerítés tervezetének elkészítésére a jelenleg szabadságon időző Papp Aurél festőművész, tart. főhadnagyot kérte fel. Az emlékoszlop felállításához és a kerítés elkészítéséhez szükséges összeg előteremtését, a városi pénztár túlterhelt helyzetére való tekintettel a tanács gyűjtés utján szándékszik keresztül vinni. Már most intézkedett a városi tanács a halottak napján szokásos kivilágításhoz szükséges mintegy 15.000 drb. gyertya beszerzése iránt fs.

Házassági hírek. Papp György szatmárnémeti kir törvényszéki aljegyző tegnap kötött házasságot néhai Fényes Elek batizi földbirtokos és neje Hajnal Mária leányával Ilonával. — Ujhelyi-Vitkay Márta, Ujhelyi- Vitkay Sándor ugocsai főszolgabíró és neje Ferentzy Hona leánya és dr. Siménfalvy Árpád Ugocsa vármegye tiszti főügyószse Nagyszőlősön házasságot kötöttek. — Tóth Imre máv. állomásfelvigyázó tegnap esküdött örök hűséget Pethő Juliánnával.

Gyászhir. Fésűs Albert szatmári kir. folyammórnök neje, szül. Szatmáry Erzsébet junius 11-én délben, 31 éves korában hosz- szas szenvedés után meghalt. Temetése holnap csütörtökön délután 4 órakor megy végbe a ref. egyház szertartásai szerint az Erzsébet királyné utca 12. számú gyászháztól.

3

Bagossy Bertalan üdvözlése. Á kath. kaszinó választmánya Bagossy Bertalant, mint a kaszinó egyházi alolnökét főgimnáziumi igazgatóvá történt kinevezése alkalmából kedden délelőtt testületileg üdvözölte. Benkő József kanonok, a kaszinó elnöke tőle megszokott tartalmas, igen szép beszédben jellemezte a középiskola nevelő feladatát, az igazgatói állás fontosságát s meleg szavakban adott kifejezést a kath. társadalom érzelmének s azon őszinte örömnek, melyet e kinevezés keltett. Bagossy igazgató meghatva mondott köszönetét a kiiüntető üdvözlésért.

A kicsinyben árusított szeszesitalok legmagasabb árának megállapítására utasítja egy legújabb kormányrendelet a közigazgatási hatóságokat, utasítva őket arra, hogy az illetékes pénzügyigazgatóság megkeresésére és ezzel egyetértve állapítsák meg a maximális árakat, melyek áthágása kihágást képez és két hónapi elzárással büntethető.

Gazdasági intézői kinevezés. Mik- lósy István hajdudorogi , püspök — velünk közlik — néhai Pásztory Árkád által az egyházmegyének adományozott turvékonyai s a többi mellette levő birtok vezetőjévé, illetve püspöki gazdasági intézővé Aiben Mátyást nevezte ki. Aiben Mátyásban, ki több éven keresztül Dr. Lengyel Alajos ügyvéd lázárii gazdaságát vezette, szorgalmas,' szakképzett ős kiváló intézőt nyert a püspöki uradalom. Aiben az állását az ősz kezdetén foglalja el.

Szerencsétlenség a Kósa-féle Betongyárban. Tegnap délután a Kosa Bertalan- féle betongyárban Szőke Sándor 13 éves munkásfiunak egy nagy betoncső mindkét lábát eltörte. A szerencsétlenül járt rnunkáa- fiut a mentők beszállították a közkórházba. Állapota súlyos. Egyik lábát valószínűleg amputálni kell.

Öngyilkosság vagy szerencsétlenség. Tegnap reggel 8 óra körül a Gözfürész állomás közelében egy 18 év körüli ismeretlen vasúti munkást találtak, ki vórbefagyva feküdt a sinek között. A fiatal munkásnak feje több helyen be volt zúzva, valamint a két karja ős a bal lába össze volt roncsolva. Áz eszméleten kívüli embert a közeli barakk kórházba vitték, majd a vasúti internátusbán levő cs. és kir. tartalékkórházba szállították, hol műtét alá vették. Megmenteni az életnek azonban nem lehetett, mert a nagy vérveszteség folytán a délelőtt folyamán meghalt. A vasúti munkás kiléte, valamint annak kiderítése végett, hogy öngyilkosság vagy szerencsétlenség esete forog-e fent, a rendőrség megindította a nyomozást.

Bajonett a látcsővön. Egyik baka sehogysem tudja megérteni, miért van a látcsövéé fegyveren ba- jonett is Meg is kérdezi hát a káplárját:

— Hát tudod — feleli a káplár — a távcső olyan közel hozza a rászit, hogy a bajonettal mindjárt agyon is lehet szúrni.

Jajj az adósoknak, drágább a végrehajtás ! A kormány elrendelte, hogy a bírósági végrehajtók a háború ideje alatt teljesített hivatalos eljárásaiknál az érvényben levő szabályok szerint járó napdijon és fuvardíjon felül a fél terhére négy korona napi- dijpótlékot és a tengelyen tett utak után, ha ily fuvart tényleg igénybe is vesznek kilométerenként 30 fillér fuvardijpótlókot számíthatnak fel.

A Balaton partján. Két tanár nyaral a Balaton mentén. Az egyik történelmet tanít az iskolában, a másik földismét. Egyszer sétaközben igy szól a történelem tanára:

— Azon gondolkozom, hogy veszek egy kis birtokot a Balaton mentén.

A másik felel: *

— Azt nagyon jól teszed, de el ne felejsd megvenni a birtokhoz a vizjogot is.

— Hát az micsoda ? — kérdezi a másik.

A földisme tanára megmagyarázza :

— Tudod, a földisme előtt kétségtelenül áll hogy a Balaton ki fog száradni. Ha ez megtörténik, akkor a parti birtokosok egész a Balaton közepéig ingyen területet kapnak.

— Hisz az nagyszerű! — Csillant fel a másik szeme. Azután bizalmasan megkérdezte:

— És aztán körülbelül mikorra szárad ki a Balaton ?

A földisme tanára egy darabig gondolkozik, aztán igy válaszol;

— Hát a mi számításunk szerint úgy körülbelül 80—90 ezer esztendő múlva . . .