Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-10-01 / 78. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1916. október 1 SZÍNHÁZ. Kissházy Sári újonnan szerződtetett éne­kesnő f. hó 26-án mutatkozott be Strausz Oszkár Varázskeringőjének „Heléna* szere­pében. Debüjére a színház nagy és előkelő közönséggel telt meg. Általában elmondhat­juk, hogy közönségünk a nehéz idők dacára a művészet iránt való igaz érdeklődésének szép tanujelét adta. Sajnálattal vagyunk kénytelenek ezzel szemben kijelenteni, hogy viszont a színház nem mindenkor felel meg a hozzáfűzött jogos követelmények és vára­kozásoknak. Kiasházy Sáriról szólva, kényte­lenek vagyunk kijelenteni, hogy a mi ked­ves Bállá Mariskáuk, Dénes Ella vagy Lukács Sárink örökébe benne sem látunk méltó utódot. Áz a szerepkör, melyre Kissházy Sári vállalkozott, művészi értelemben vett legma­gasabb ének virtuozitást kíván; már pedig, azt hiszem nem csalódunk, ha kijelentjük, hogy az uj primadonna legalább is még jelenleg ezzel a qualitással nem rendelkezik. Tőle, mint koloratur primadonnától a dallam frázisok mellék zöngékkel való felékesítését s a dallam színezését vártuk volna s helyette színtelen, mondhatni nyers, iskolázatlan han­gokat hallottunk. Á kádenciáknál sehol sem tapasztal­tunk hosszabb megállást. Á harmóniai zön gókre alkalmazott futama, trillája oly gyenge erőltetett volt, hogy ónektudását a legjobb akarattal sem tudjuk megfelelőnek tartani. Játékában is bizonyos tartózkodó félénkséget árult el, úgy hogy igazán nem tudjuk egy kezdő, vagy eddig rosszul iskolázott színész­nőt lálunk-e benne. Az előadásról nagy általánosságban csak jót mondhatunk. Kiss Cecil bájos s temperamentumos játékával, Szalma elegáns alakításával Heltay a tőle megszokott kedves komikumával köztetszést arattak. Nem hall­gathatjuk azonban el a karnak különösen a férfi karnak már több Ízben kifogásolt, szinte bántó viselkedését. Énekelni is alig éne­kel közülök a legtöbb, azonkívül oly végte­len tájékozatlansággal mozognak, a legtöbb szőr a mozgás helyét és idejét sem tudva játszanak, hogy igazán jó lenne már, ha erre is gondot fordítana a darab rendezője. Elvégre a közönség drága pénzért egy kis műélvezetet is várhat a színháztól, nem pedig bántó dilettántizmust. D ... y * nA Oyurkovics leányokHerceg Ferenc népszerű életképe sokkal ismeretesebb, mint­sem annak tartalmát adni kellene. A csü­törtök esti előadásnál — színpadunkon — már sokkal sikerültebb alakításban élveztük e színmüvet, bár most is derült hangulatban tartották az elég, szép számú közönséget színművészeink. Általánosan jegyezzük meg, hogy színészeink előadásában mindig jobban sé jobban erősbbödik a szavak és egész mon­datok elhadarása és érthetetlenséget okozó elharapása. Nagy kár. Itt-ott ellapult az előadás élénksége. Qyurkovicsné alakja sokkal jelentősebb ez életképben mint ahogyan ez a jelentőség érvényesült Bene Emma játéká­ban. Radványi ezredes (Dózsa Jenő) jól ját­szott, de arra kell törekednie, hogy alakítá­sába, előadásába újságot, uj plasztikai vona­tokat vigyen. Ne legyen olyan, mint fenyő. Télen-nyáron egyforma. A Gyurkovics leá­nyok közt már szerepénél fogva is, nagy si­kere volt Bányai Irénnek. A többiek is igye­keztek a sikert előmozdítani. A férfi szerep­lők közt is voltak értékesebb alakítások. Főleg (Sándorffi—Szalai, Horkay—Szalma) érdemelnek külön felemlitést. A közönség különben igen érdekes színházi estét kapott. TANÁCSADÓ. A hagyma megőrzése télen. A hagyma jó áttelelésének előfeltétele, hogy az a teljesen érett állapotban takarittassék be. A hagymát száraz, napos időben száraz ta­lajra kiterítjük, vagy pedig az összekötött szálnál fogva felfüggesztjük (ez utóórésre igen alkalmas), gyakran meg kell forgatni, meg kell tiszlitani és kiválogatni, Kisebb mennyiségeket hálókba lehet tenni és aztán fagymentes, de nem tulmeleg helyre aggatjuk, a hely azonban okvetlenül száraz legyen. Burgonyás palacsinta. (Háborús re- oept) IV2 kg. burgonyát hajason meg kell főzni, azután meghámozni, megtörni, Vs kg. liszttel összegyúrni 1 tojást beletéve. Mikor jól meg van gyúrva, akkor a tésztát fél cm. vastagra, palacsinta alakra kinyújtjuk. Zsir ehez a tésztához nem kell, csak a palacsinta sütőt kenjük be kevés zsírral gyengéden. Burgonyás palacsinta sütésére vo­natkozó háborús receptünk kiegészítéséül hozzuk, hogy ha a tésztát keménynek talál­juk, akkor egy kis tejet kell hozzáadni és osak azután sütni, a tej kellemesen megpu- hitja. A tojást is lehet konzerválni. Semmi különösebb titka nincs a tojáskonzerválásnak. A háziasszony vesz akármelyik drogériában egy kilogramm úgynevezett vizüveget, azt beletölti tiz liter vízbe és feloldja. Most már akár uborkásüvegben, akár más nagyobb edényben sorba rakja a tojást és leönti a vizüveges oldattal úgy, hogy a viz a tojást egészen ellepje. As edényt azután vászonru­hával leköti és elteszi sötét, hűvös helyre. Az igy konzervált tojás egy évig megmarad és nemcsak a főzés céljára jó, hanem mint tea tojás külön is frissen élvezhető. Buda­pesten a háztartások több millió tojást kon­zerváltak igy az idén. Magyarázat a zsirtalan és hústalan naphoz. A közönség körében a hús és zsirfogyasztás korlátozá­sáról szóló rendelet több pontját félreértették. Illetékes helyen tehát szükségesnek tartották ehhez a következő magyarázatot adni : A magánháztartásokban a hústalan napokon is szabad mindenféle húsételt készíteni és elfo- gyasztaai. Szabad a zsirtalan hétfői napon is zsírt használni. A szigorítás csak az élel­miszer kereskedésekre és vendéglőkre, kifő­zőhelyekre vonatkozik. Azonban a zsirtalan napon a vendéglőkben is szabad mindenféle húsételt kiszolgálni, csak ezeknek elkészíté­séhez tilos a zsírnak, vajnak, olajnak hasz­nálata. Tehát szabad húslevest, tyuklevest főzni, szabad mindenféle konzervet, füstölt húst, sonkát, huspástétomot, kolbászt kiszol­gálni. Szabad például karmonádlit sütni, amely a saját zsírjában sülve is igen ízletes. Hústalan nappá az uj rendelet kedd helyett szerdát tette. Ez annyit jelent, hogy kedd nem hústalan nap. Valamennyi vendéglőben szabad a hústalan napokon olyan ételeket kiszolgálni, amelyek egy személyre számított adagban legfeljebb 50 gram húst, vagy hus- nemüt tartalmaznak. Tehát burgonyapörköl­tet 50 gram hússal, főzeléket 50 gram fel­téttel, sonkás tésztát stb. Mindebből azt látjuk, hogy a legújabb szigorítás mellett is bőséges étlapot lehet a szigorított napokon összeállítani. Kritika. Dr. R V. Köszönettel vettük a „Kri­tika" c. füzet tisztelet példányát. Kiadtuk ismertetésre. — Helyben. Olvastuk és aláírjuk. A háborús idők­ben is szüksége* életfeltétel a szórakozás. Hiszen a fronton is, rettenetes küzdelmek, vérözönök között is áldoznak a müvőezatnek. A művészet vigasztal, érő­éit, nemesit, fenntart, felemel. De a művészét . . és nem a malackodás. Egy nagy ember mondotta, hogy a malackodás nem művészet, hanem a művészet ellensége. A művészet belekapcsolódik ugyanis ami har­cunkba, segítője, őrangyala lesz. A brutális szenzualiz- mus ellensége a mi ügyünknek és megrontója a lélek energiájának és kitartásának így van ez uram és nem máskép. — Elöflaeíö. Hát hiszen a nyilvános­ság látja, tudja, ki ül a színházban — az operett® előadások alatt a szerkesztőség képviseletében. Nincs mit titkolni: Domby Zoltán kir. ügyész, neve* zene­művész ás jeles Író. Hogy ki ir (? .) (I.) alatt — még ennek kijelentésére Dines felhatalmazásunk. Csak a kir ügyészség kényszerithetne reá. — Valakinek. Müveit, képzett ember nem találhat ellentétet a Ce. dr. közlőit vezércikke (Meddig tart a háború?) és az angolból fordított (Ne feceegjetek annyit a békéről) cimü közlemény után való következtetés között. Hi. szén ez a cikk ^ C*-ás dr. vezércikkének megerősi- tője, melyet mint tudjuk, maga Cs. dr, is aláirt. 8 ha mégis ellentétet talál: annak oka a felületei olvasás. — Vidéki. Bor közvetítéssel nem foglalkozunk. Tes­sék a hirdetési rovatot felhasználni. Ott a kiadóhiva­tal e célra helyet ad. — Gyűjtő. A vadgesztenye győjtésére vonatkozó minden levelezést tessék intézni Budapest V. kér. Mária Valória utc* 15. szám a mű­ködő „vadgesztenye főgyüjtőhely“ címére. Nem ok­vetlen szükséges a zsák. Kosarak, lepedők, kendők is megteszik a szolgálatot. Kilogramonként 6 fillért fizetnek. — Sznháxlátogató. Mi megirtuk a magun­két a későn járók és székeket csapdosó közönségre vonatkozólag. Ez a cikk tehát felesleges. Nyomatott a PAunány-sajtóbaa SiatmAron, Iskola-köi I. as. Mindenféle iskolai nyomtatványok kaphatók a Pázmdny-sajtó könyvnyom­dában. Szatmár-Németi, iskola-utca 5. A Szatmári Bazárban a» összes játék-, dlsxmü-, emlék és rövid­áru csikkeket helyszűke miatt a nagy nyári vásár idény alkalmából niélyenleszállitottáron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére Mniáj István KAZINCZY- UTCA 10. könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3. se — (Színház mellett.) — RIEGER OTTÓ cs. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-read tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fenáilás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. WfST villamos gépekkel berendezve. Kedvező fizetési feltételek mellett kiv*16 légnyomás, csőrendszer szerint (pneuma:ikus) tartós és nemeshangu orgonákat szélűt. Orgonajavitésokat és orgonahangelásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartástmérsékelt árban elvállal. Nyomatott a Pázmány-sajtóbaD Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: Bzatmáregyházmegyei Irodalmi Kör. — Fslelős szerkesztő : Bodnár Gáspár.

Next

/
Thumbnails
Contents