Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-03-29 / 25. szám
Szatmár-Németi, 1915. márczius 29. „SZATMÁRI HÍRLAP lomában közös szentáldozásra buzdítják a híveket. Ezt a közös szentáldozást a püspöki kar egyrészt hálaadásból rendezi, azért, hogy tavaly éppen májusban reánk nézve szerencsés fordulat következett be a világháborúban, másrészt könyörgésül, hogy a Mindenható ezúttal újabb győzelmekre vezesse csapatainkat. Katonai kitüntetés. Nagy Ferencz őrvezető az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül az erre felhatalmazott parancsnokságtól az 1-ső osztályú ezüst vitózségi érmet, Tuncsik Gyula tartalékos zászlós pedig a bronz vitézségi érmet kapta. A kitüntetett hősök 12-es honvédek. Adományok a Vörös Keresztnek a vasúti állomásnál levő intézményére. Ezt az áldásos intézményt, az üditőt csak úgy tarthatta fenn az egyesület a múlt évben, hogy a falu szive megmozdult, és a városi közönség is melegen érdeklődött az intézmények iránt. Az egyesületnek 16 ezer korona kész kiadása volt. És talán a jelen évben még több lesz. Ezt a súlyos terhet csak úgy fogja megbirni a helyi Vöröskereszt, ha a földbirtokosok, lelkészek, községi elöljárók, főként a tanítók az uj termés letakaritása után a tallózást újra pártfogásukba veszik, és igy az egyesület tevékenységét újra biztosítják. A múlt évi adományokért a közgyűlés az illetőknek köszönetét szavazott, külön kiemelvén: Dr. Schönpflug Jenőné úrnő ha- vanta való gyűjtését a helybeli kereskedők között. Dr. Domahidy Pál főszolgabírót a szatmári, de különösen a fehérgyarmati járás területén Jékey Sándornó úrnő elnöklete alatt megalakult fiók Vörös Kereszt Egyesület hathatós támogatását, mely tervszerű actiójával több waggon élelmiszert juttatott a vasúti iiditő állomás konyhájának. Szintén köszönetét mondott az egylet azon testületeknek is, melyek jótékony hangversenyeket, összejöveteleket rendeztek a Vörös Kereszt javára. Mándy Bertalan m. á. v. helyettes üzletvezetőnek amellett, hogy a közgyűlés köszönetét fejezi ki a március 25-iki orgonahangverseny rendezéséért, egyúttal a tagok kötelességévé teszi, hogy annak sikere érdekében minden lehetőt kövessenek el. Hel- vey Bertalan ezredes köszönetét mondott levélben az egyesület elnöknőjéhez a meleg, kötött holmikért, melyeknek a muszka tél mellett még máreziusban is nagy hasznát veszik. A fehérgyarmati fiók pedig a tombola estélyükre küldött ajándéktárgyért fejezte ki hálás köszönetét. Fronton küzdő katonáink hangszerekért esengenek. Pihenő óráiban, a lövész árkokban lelkűk üdülni kiván s a mi idejük nyugodt, legalább is olykor-olykor — a zene nemesitő, bátorító és lelkesítő hangjaival szeretik betölteni. De bár vágyuk erős, hiányzanak eszközeik e nemes vágynak kielégítésére. A hadsegélyző hivatal a nagy közönséghez fordul ós kéri, küldjenek a mi har- czosainknak gondüző hangszereket. Szájharmonikát, húzós harmonikákat, okarinákat, hegedűket, réz és fafuvolákat, tárogatókat, cziterákat, grammofonokat lehető nagy számban. (Hadsegélyző Hivatal átvételi különin- tézménye VI. Váczi-utcza 38.) készséggel elküldi a frontokra. Gyermekek — az igazat. — Nem szégyeled kis leányom, hogy bekented az arczodat meggyel ? Nézz csak a tükörbe, milyen csúnya vagy. A kis leány a tükörhöz megy. — Furcsa, hát olyan piros most az én arczom is, mint a Juliska nénié. Mikor pirositőval festi be az arczát. A postahivatal köréből. A számos- völgyi vasút részvénytársaság nagybánya- zsibói vonalának nagynyiresi vasútállomásán működő postahivatalt a folyó évi április hó 1-én Nagynyires elnevezéssel a hasonnevű községbe helyezem be. Ezen postahivatal postai összeköttetését a Nagynyiresről a nagynyiresi pályaudvarra és naponkint kétszer közlekedő gyalog-küldöncz postajárat utján a Nagybánya és Zsibó között mindkét irányban közlekedő 416. számú kalauzpostával fogja nyerni. Van a magyarnak esze! Bemegy a trafikba egy falusi atyafi és igy szól : — Tessen adni egy sorsjegyet. — Milyen sorsjegyet akar venni kigyeimet ? — Milyet ? Hát olyat, a mékkel körülbelül két ezer koronát nyerhetek. — Hm, feleli a trafikus — adok én kigyelmed- nek olyat, amelyikkel 100,000-et is nyerhet. — Nekem csak két ezer kell. — No jól van, hát itt van. Ezzel nyer két ezer koronát. — De biztosan! — Biztosan. — No akkor, trafikus ur, adjon nékem biztosítékot. — Milyen biztosítékot kiván ? — Fizessen ki trafikus ur előre 1000 koronát. — Hm, még van kigyelmednek esze. — Hát hiszen annyi csak van a magyar embernek is, mint a trafikus urnák. . . . Azzal ott hagyta az atyafi a sorsjegyet és tovább állott. A helybeli állami iskolák hazafias akcziója. A szatmári áll. iskolák igazgatósága elhatározta, hogy a háború okozta nagy drágaság és beállott munkahiány mutatkozó bajok ellensúlyozása czéljából nagyobb parlagon heverő földterületet művelés alá vesz konyhakerti zöldségek termesztése czéljából. E földterületet az iskolás gyermekekkel müvelteti meg, de nemcsak az iskolás gyermekekkel, hanem azoknak a segítségé vei is, akik szabad idővel rendelkeznek és készek az állami iskolák eme hazafias és közgazdaságilag is fontos akczióban az áll. iskolák tantestületét. Felhívjuk és kérjük a szülőket, hogy az elemi iskola III. IV. V. és VI. osztályaiba járó fiú vagy leánytanuló gyermekeiket a fentebb említett hazafias czél elérése végett a tanítótestület rendelkezésére bocsássák. A gyermekek testi erejüket felülmúló munkát nem fognak végezni, minden tanuló a földterület megmunkálásában szellemi és testi erejének mórt inkább szórakoztató oktató és egyúttal anyagi hasznot nyújtó munkakört kap, mely sem iskolai tanulási előhaiadását, sem egészségét egyáltalán nem veszélyezteti, de nem is érinti. A földterület terményei a munkálásban résztvevő tanulóké lesznek, akik a terményeket természetbe kapják majd ki, vagy annak pénzbeli értékét kapják; ha pedig esetleg valaki a tanulók közül az őt illető részről lemond, annak ellenértékét a hadiárvák javára adjuk. Végül felkérjük azon katonai szolgálatot nem teljesítő, szabadidővel rendelkező és e fenti nemeslelkü akczióban részt venni óhajtó egyéneket, fiatal munkabíró lakosokat, kik az iskolás gyermekek és tanitók e kerti munkálkodásában segítséget óhajtanak nyújtani, hogy bármely állami iskola igazgatóságánál jelentkezzenek, ahol további intézkedéseket, illetőleg szives útbaigazítást kapnak. A tanítótestület e munkájához a város társadalma és a szülők szives támogatását kéri. Szatmár-Németi, 1916. rnárcz. 27. Az áll. iskolák igazgatósága. Manipulácziók a szállítási igazolványokkal. Csak nem fogy ki az igazságszolgáltatás — a szállítási igazolványoknak manipulácziókból. Újabban ismét ilyen ügygyei foglalkozott törvényszékünk. A terheltek : Blum Béla, Weinstein Benjámin fakereskedők, Weinberger Abrahám terménykereskedő, hodaszi lakosok. Azzal vádolják, hogy a mátészalkai főszolgabiróságtól kiadott szállítási igazolványokat meghamisították. Hogy bejelentett eredeti czóljaiktól eltérve, a maguk javára használhassák fel: radíroztak, más czimeket Írtak. Szóval önkényüleg manipuláltak. A nyomozásban és felderítésben a budapesti rendőrség kiküldöttjei is részt- vettek és a megszerzett adatok alapján terhelteket le is tartóztatták. A szatmári törvényszék vádtanácsa Blumot és Weinbergert 5000—5000 korona óvadék mellett — szabadlábra helyezte. Az eljárás tovább folyik. Vitézségi érmek megváltása. Érdekes s valószínűleg a kitüntetést nyert hősök körében helyesléssel fog találkozni az a reform, amit az illetékes katonai tényezők terveznek. Az eddig havijárulókként a kiutalt összegeket megváltanak, még pedig a nagy arany vitézségi érem után az eddigi 30 K 3 havi járulék helyett egy összegben egyszer s mindenkorra 4000 K-t, a nagy ezüst vitézségi érem után az eddigi havi 15 K helyett 2200 K-t, a kis ezüst vitézségi érem után az eddigi havi 7.50 K helyett 1300 K-t fizetnének. Ugyanily módon tervezik a megváltást az özvegyek, árvák és rokkantak havijárulékainál is. A három királyok. Három királyok indultak el most is a világháború tüzes csillagzata közt — megváltót keresni. De a megváltót nem találták meg, Albert Petár és Nikita, mint megtalálták: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Vidék. Nagykároly. Palczer Ernő halála mély részvétet keltett a nagykárolyi társadalomban valláskülönbség nélkül. A tisztelet és szeretet veszi körül az ő alakját s a nagykárolyi lapok kiváló melegséggel, sőt lelkesedéssel Írtak az ő mnnkás életéről. „Nagy értékű, tartalmas csendesben munkálkodó élet után békés halállal tért meg lelke Istenéhez — irja az „Északkeleti Újság“ róla méltán elmondhatjuk, hogy nem volt ismerősei közt senki sem, aki a legteljesebb becsülést és tiszteletet ne tanúsította volna azon férfi iránt, aki azt senkitől sem várta és senkinél sem kereste. 1842. évben született Kolozsváron., 1863-ban helyezték a fiatal piaristát első Ízben Nagykárolyba, 9 éven át volt itt segédlelkész s tanár. 1878-ban őt bízták meg a plébánia vezetésével. 1883- ban gimnázium igazgatójává is kinevezték, de nagy elfoglaltsága miatt felmentését kérte. Nagy népszerűsége volt a városban és vármegyében. A megyés püspök szentszéki ülnöknek nevezte ki, nagykároly polgársága pedig a város képviselőtestületébe választotta. 1892-ben Őfelsége a koronás aranyérdem kereszttel jutalmazta. Rengeteg társulatnak, egyesületnek volt tagja és vezető szelleme. 1914 ben betegség támadja meg a fürge, eleven vasembert, amelynek következtében 25 éven át viselt plébánia hivataláról lemondott s csendes nyugalomba tért. Betegsége végre megtörte életét. Temetése a város óriási részvétével történt meg. A sírnál Yetzák Ede mondott a hitközség nevében szép és tartalmas beszédet. — A csanálosí jegyzőt, mint lapunk is hozta annak idejében, sikkasztás büntetében a m. k. Kúria bűnösnek mondotta ki és 6 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre ítélte. A falu békéjét állandóan zavaró jegyzőnek mániája volt a feljelentgetés. Rónai plébános és több csanálosí polgár többször részesültek ebben a megtiszteltetésben. Legutóbb pl. a plébánost és több csanálosí lakost a budapesti törvényszéknél panaszolta be. A feljelentetteket a kir. törvényszék jogerősen mentette fel, mert belátta, hogy mindaz, ami a csanálosí körjegyzőtől Írva volt — igaz. Igazolta a m. kir. Kúria is. A csanálosiak most már megszabadultak a békebontó jegyzőtől. Az uj jegyzőválasztás közelebb lesz. — A gabona- osempésEÓs ügyében, amelyről lapunkban már említést tettünk s melynek felderítésében a helybeli főszolgabírónak nagy érdeme volt, újabb letartóztatások történtek. A még folyó vizsgálat során, melyet Berzeviezy határrendőrségi fogalmazó vezet, megállapítást nyert, hogy annak szálai Galieziába vezettek, ahol azok a tettesek is kézre kerültek, akik részére a hamis igazolványok felhasználásával a szállítás történt. Eddig 7 embert tartóztattak le, de a még folyó vizsgálat és nyomozások eredményekép újabb letartóztatások várhatók. — Nagymajtény. A szerkesztő felhívására Írhatom, hogy határunk jogos és szép reményeket nyújt a jövendőre. Az őszi vetések elég bőségesek és jók. A tavaszi vetések folynak, a munka kitartó és a mi népünk felfogta gazdasági harczunk nagy értelmét. (Reiter) Megadta neki. Egy falusi ember a városba járva, a gyógyszertár élőt haladt el. Kiváncsi lévén, megállott a gyógyszertár előtt s a nyitott ajtón nagy szemekkel bámult be. A gyógyszerész haragos lévén, rámordult: — Mit bámul ! — Csak körülnéztem, hogy mi van itt eladó ? — Ökröket árulunk jöjjön . . . — ügy látom, jól megy az üzlet vág közbe a falusi ember, — mert már csak egymaga maradt.
