Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-01-12 / 3. szám
XXV. évfolyam Szatmáp-Németi, 1916. január 12 3. szám. l ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. Félévre — 5 . — . Negyedévre — 2 K 50 f. Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 8 dollár Felelős szerkesztő BODNÁR GÁSPÁR. Laptulajdonos A SZATMÁR- EGYHÁZMEGYE] IRODALMI KÖR. A kiadóbivaialt illető összes küldemények, pénzek, hír detések stb. Or. Bakkay Kálmán kiadóhivatal, főnök czimére Szatmár-Németi Szeminárium küldendők! Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 koron» ----------------- Nyilttér sora 40 fillér. ----------------Me gjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap Fióczák teremnek a háborúnak iszapjában; ezt a termelést már bőségesen tapasztalhattuk. A pióczáknak természetrajzához tartozik pedig, bőgj falánkak, tehetetlenek. Alig bírnak jóllakni. A háborúnak pióczái alig tudják már megszámolni, zsebre gyü- mörni azt a sok keresetet (?), melyet nekik az uj bálvány nagyszi- vüen juttatott. Nem kell már ahhoz fináncz- ész, hogy ismerjük a forrásokat, a testet, a lelket, ahonnan a háború pióczái szijják a nemzet, a társadalom, a gondokba sülyedt embereknek vérét, életkedvét. Felemlitésére, elsorolására is ökölbeszorul a kezünk. De lám még ez a forrás, még ez a vértömeg sem elég nekik. A háború pióczáinak. Most már a harcztéren, a lövészárkokban, a jéghegyeken har- czoló gazdák földjeire, házaira, majorságára vetették sáska tekintetüket. Hiteles adatok, esetek bizonyítják, hogy élelmes ügynökök járnak-kelnek az itthon maradottak közt. És biztatják a hadbavonultak ittbonmaradt családjait, hogy azt a pár hold földjüket bogárhátu kis házukat a szép nagy kertekkel a megpróbáltatás idejében — elkótyavetyéljék. Hiszen olyan alkalmasak a körülmények erre az operaczióra. Milyen olcsók most a házak. Meg a földek is. Ki vesz most ? Csak az, a kinek külön czélja van a vásárlással. Ez a czél pedig már nyilvánvaló. Olcsó pénzen összevásárolni az apróbb birtokokat. A többi magától jő. A tagosítás kieszközlése majd elvégzi a maga munkáját: a nagyobb birtok testté való egyesítését. Milyen fenségesen gyakorlati gondolat és operáczió : Új földbirtokossá vedleni. Bőrkabátot viselni! És dzsentrivé változni! Ugy-e bár ? És amint ismerjük a mi népünket, főleg a mostani időknek hullámzó esélyeivel és könnyen hivé- sével . . . könnyen beugrott volna. Ha még eddig nem tette itt vagy ott. Beugrott volna a rábeszélés gonosz mesterségével, hamis hírekkel, a sok helyen mutatkozó szükségek vis majorjával. Hiszen ha félénk embereknek vásárt ajánlasz, vagy éhező embereknek falatot kínálsz... lemond az minden jussáról. Nagy érdeme a kormányzatnak, hogy idejében rájött a pióczáknak operálására. Hogy fölismerte a veszélyt, melyet az alattomos operá- cziók nagy csendességbe és véka alá rejtve kezdettek meg. Korán rávilágított éber szemével a bűnös igyekezetre. Most már bizton hihetjük, hogy nemcsak ellenőrzi a kormányzat a pióczák vérszopásait, de a közel jövőben intézményesen is szabályozni fogja a háború alatt az ingatlanok forgalmát. Amerika mint tudva van olyan semlegesen viseli magát e világháborúban, hogy az ajka hirdeti a jóakaró közönbösséget, ünnepélyes Ígéretet tett mindjárt a háború elején semlegességének megérzésére : valójában pedig naponként egy millió gránátot gyárt csupa semlegességből, humanitásból, sőt vallásosságból a mi ellenségeinknek megsegítésére. Pedig volt idő, mikor az anglus sok borsot tört Amerikának az orra alá. Nem A Trén. Szerpentines, kanyargós utón zakatolva halad a tréncsapat. A vászonnal borított szekerek mindmegannyi fehér mozgó skatulyák tűnnek fel a távolban. Szép József a kondoktor, ki a czivil- életben jómódú földraives és a falu bírája, mélyen elgondolkozva halad a szekerek után. — Ha csak egy napra mehetnék haza. Elrendeznék ón mindent. Az asszony sir. A földek parlagon maradnak. Pedig megírtam, hogy vegyen két rossz gebét. Ne járjon könyörögni házról-házra. Áz asszony nem mer lovat venni. Hogy is merne. Nem vásárolt, de nem is adott ő el életében soha semmit. Ne busulj Maris 1 megsegít az Isten. — Kondoktor Szép József 1 Siessen előre. A hadnagy ur hivatja, — hangzik a harsány kiáltás a hátulsó szekerekről. Hetven szekeret kell most megelőzni, hogy a hadnagyhoz érjen, mert a csapatparancsnok a szekerek elején lovagolt egy hó- rihorgas lovon. Az ütjük dombnak vezetett fölfelé. Nem könnyű dolog a sietés. Amellett minden kocsiba be kell nézi, hogy nem-e alszik a kocsis és nem esik-e ki valsmi a szekérből. Hadnagyához érve Szép József, tudomásul vette, hogy a domb tetején félórái pihenés lesz. Azt is megtudta, hogy most éjjel 12 óra van. A domb végén egy erdőn kell keresztül menni. Ha abból kijutnak, körülbelül hajnal 2 órakor czólnál lesznek. — Hála Istennek. — Mondogatja magában Szép Józsi. — Ha oda érünk, legalább pihenünk vagy két napig. Három napja egyfolytában halad már a vonatcsapat. Se éjjelük, se nappaluk. Eső, sár hideg szél nem tartja őket vissza. Csak előre. Útjuk sokszor életveszélyesen keskeny. Az országút két szélén 3—4 méteres árok tátong. A szekerek meg vannak rakva meleg pokróczokkal. Ha egy ló összeroskad, bedobják az árokba. Másat fognak helyébe. Csak előre 1 Nem kisebb vágyódással várják a katonák a czél elérését, mint Kolombus emberei a szárazföldet. Az egyik kocsis a pislogó lámpa fényénél megnézi az óráját. Hajnali 2 óra. A sötétség oly nagy, hogy egy lépés távolságra nem lehet az embert fölismerni. A csapat feje megállást parancsolt. Előre nyargalt csapatjátok A szél fuvásába valami kísérteties zugás vegyült bele. A katonák figyelni kezdtek Ügy érezték, mintha lábuk alatt megmozdult volna a föld. A lovak fülüket hegyezték. Lábukkal a földet kaparták. A hadnagy visszaérkezett. A rémület hangján szólott oda Szép Józsefnek, ki gyorsan megfordította az első szekeret s harsány hangon kiáltotta : — Visszafordulni! Gyors ütemben lefelé a dombról. Igen ha lehetne. Az országúton egy pillanat alatt keresztben állott minden szekér. Az elsőt sikerült megfordítani, mert kissé szélesebb volt az ut. De az országút felső része oly keskeny volt s a szekerek pedig oly közel álltak egymáshoz, hogy gyors fordulásról szó sem lehetett. Emellett az izgatottságot nagyban fokozta a nyilsebesen közeledő lovasok szekerések zajongása s az a kísérteties moraj, melyből már mindenki tisztán kivebette a puskák és gépfegyverek ropogását. őrületes a sürgés-forgás. Lázas sietség mindenoldalról. Fület hasító lármázás, rikol- tozás. — Vissza 1 Vissza 1 Gyorsan mozogni! — Mit állanak ott ? Hajts előre ! A helyzet tarthatatlanná válik. A szekerek még mindég keresztbe állják a keskeny utat. A háttérbe több ezer szekér ösz- szetorlódva. Gazdáik kikelve minden emberi érzésükből ordítoznak s lelövéssel fenyegetik a szerencsétlen magakadt fuvarosokat. Ezek pedig meg se mozdulhatnak. Hä csak egy lépést mozdul előre, ló és lovast a biztos halál várja a 4 méteres árokban. E perczben, hogy az orgonaszó teljes legyen, megszólalnak az ágyuk. E közelből jött erős hang úgy megrémítette a lovakat, hogy két lábra állva megvadulván ugrottak belé a négy méteres árokba.
