Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-01-12 / 3. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1915. japuár 12. is oly régen, talán naég a borstörósnél is többet tett; sokat kellett szenvednie tőle. Most elfelejtett mindent. Rokonérzósó- vel kíséri Anglia harczát, sőt a szövetségeseinek aspiráczióit is. Segíti. Mig ellenünk, dicső szövetségesünk a német nemzet iránt is nemcsak barátságtalan, de ellenséges érzelmekkel és magatartással viseltetik. Nem érthetetlen előttünk ez a jelenség. Sőt meg sem lepett. Elkészülhettünk reá. Amerika nyelvben, kultúrában, sőt gondolkozásban is közel rokonságban van Angliával. Szinte belőle van Igyurva. Felejteni is tud azért, hogy súlyosabb, gazdagabb rokonához feltekinthessen. Anglia pedig elég élelmes, hogy ezt a vonzódást a maga hasznára fordítsa, sőt az amerikai lélek tökéletlenségeivel és furfang- jaival úgyszólván csendes társává tegye. Ezt az operácziót Amerika Angliával egyetemben mesterségesen és tudatosan végezték és végzik most is. így elvágták a német kábeleket, Anglia megtöltötte hamis hívekkel az amerikai lelkeket. Németországnak hóditó vágyairól, embertelenül kegyetlen hadviseléséről és főleg a haldoklásig menő veszteségeiről. Nem is kellett Amerikában más arra, hogy ellenséges érzéseket, sőt a legfeketébb gyűlöletet váltson ki ellenünk. Amerikában körülbelül húsz millió német továbbá osztrák és magyar polgár él. Talán épen ugyanannyi írországi és skandináviai származású. Ez nagy tömeg bizonyára. Még sem olyan erős, hatalmas, mint az angolbarát többség. Es el van szigetelve. Ez egy. A másik az, hogy hiába vágtak a németek ösvényt a hazug hírek ellen az igazságnak érdekében: a csak amerikaihoz igen nehezen fór a német felvilágosítás. Az angol nyelvű sajtó bátran folytathatta vad izgatásait és közölhette a leghihetetlenebb hazugságokat. Stoddard angol származású amerikai ember, aki a németeket alaposan ismeri békében és háborúban, azt irta az amerikai sajtóról, hogy ez a sajtó gonosz .irodalmi csalást követett el.“ Ez a sajtó mérgezett kút, melynek vize az amerikai népet őrjön- gővé tette. De az amerikai ellenségre nagy befolyással van Wilson elnök tökéletlen, sőt gonosz lelke is. ő azt hirdette, mikor a világháború megindult, hogy Amerika lesz semleges magatartásával pártatlan álláspontjával a világ- béke őre. Nos — és mikép tartotta meg ezt az ünnepélyes fogadalmat ? A hadiszerek megrendelésének értéke, melyen hadiszereket elleA többi közül pedig az előre nyomuló tüzérség szintén sokat az árokba taszított s igy megtisztítva az utat harsány rikoltozással rohantak lefelé a szerpentines utón. Éppen ideje jött az indulásnak, mert itt már kezdett melegedni. Idetévedt orosz golyók, mint a méhek röpdöstek a menekülők feje fölött. Szép József mint egy 8 szekerével halálra osigázva érkezett meg a legközelebbi faluba. Első dolga volt hadnagyát fölkeresni. Mégis találta egy piszkos lengyel házban. Nagyon szigorúan meghagyta, hogy kótórai pihenés után indulnak vissza a tüzvonal felé. Szép József a pihenésre szánt két óra alatt visszagyalogolt a szerpentines utón, hogy társait felkeresse. Összezúzott szekereken ló és ember hullákon vezetett keresztül útja. Kótórai küzdelmes keresés után társával tért vissza. Hadnagya és társai már indulásra készen várták. A nap most volt felkelőben. Pacsirták daloltak a levegőben. A szekerek dőczögtek fölfelé az utón . . . Előre 1 Előre! Ilyen a trén dolga. A lövészárok katonái talán sokszor irigykedve gondolnak a trén katonára. Ok pedig fáradságot nem ösmerve, tüzön-vizen át sietnek előre, csak előre 1 Richter Mihály. nünk gyártottak, már három milliárd. És mivel teszi ezt a rengeteg szállítást ? A szabadság fogalmának világraszóló szofizmájá- jával. Mert — úgymond — az amerikai polgárnak akaratát sem szabad gátolni. És ha a kongresszus az ellen a szabadság ellen törvényt hozna ő mondana „vótó“-t. Ha az amerikai polgár Angliának gránátot akar szállítani — az az ő szent joga. Nem igy beszélt Wilson 1913-ban, mikor a Mexikóba való hadianyag-szállítást föltétlenül megtiltotta. Most pedig Amerika egy nagy muni- czió-gyárrá változott — ellenünk. Kétséget nem szenved tehát, sok más súlyos okok is arról szólanak, (a kölcsönök, képviseletünk zaklatása, a toborzások ellenünk) hogy az amerikai gyűlölet ellenünk -- Wilson munkája. Jön ugyanis az elnök- választás. Tudja jól, hogy 6 nem számithat a németbarát és angol ellenes szavazókra Tehát vad izgatással, furfanggal, egy magát erkölcsös és vallásosnak hirdető lélek farizeus képmutatásával ellenünk való gyűlöletbe viszi az ántánt — barátait, hogy őket teljes számban megkaphassa azon a czimen, melyszerint Wilson Amerika igaz és nagy embere, aki egyedül képviseli az Unió érdekeit. Nélküle tönkre mennének. Lehetetlen, hogy a történelem, tárgyalván a világháborúnak rugóját és eseményeit: szégyen, bélyeget ne süssön az ilyen erkölcstelen és embertelen magatartásra. A háború hatása a magyar irodalomra. A háború lelke nemcsak az emberiségben lülktet, amely azt keresztülharczolja, de ép úgy hozzátapad, beleszövődik minden körülménybe, mely ez embert, mint a föld legokosabb teremtményét lépten-nyomon kiséri, Ilyen a különféle nemzeteknek az irodalma is és elvitázbatatlan tény, hogy a háború befolyása ép úgy kihat a magyar irodalomra most a jelenben, amint hogy kifog hatni még a jövőben is, hosszú évtizedeken át. Mert az irodalomnak meg van a sajátságos természete, hogy mindig a kor szelleméhez igazodik, a jelenből vesz erőt a jövőre s amilyen jelenben született, vagy fejlődik tevább, ugyanolyan stádiumba fog haladni később, mig egy-egy nagy esemény, egy-egy korszakot alkotó valami, ismét más útra tereli, szellemének uj irányt teremtve. Az irodalom az emberiségnek egyik legnagyobb kincse s ép azért a legnagyobb odaadással kell azt gondozni. Olyan párhuzamba lehetne ezt felállítani, mint a mint a műveltséget nyelvismeretekkel, csak, hogy mig ez a kettő noha látszólag egymáshoz tartozik, megbir egyik a másika nélkül lenni, — addig az irodalom mindig a műveltséggel tart és halad. Ha meg akarjuk tudni valamelyik nemzet műveltségét, úgy ne tanulmányozzuk a népet, az életmódját és viszonyait, hanem nézzük meg irodalmát, mert ebben mindaz benn van, amiből leszűrhetjük a tiszta igazságot. Az irodalom az emberiségnek egyik gondolkozó és érző szerve, mert a legkisebb bénultság legelőször is rajta látszik meg. 0 van az emberiség gondolatvilágával összeforrva, ebből táplálkozik és él s amilyen a táplálók, a gondolat, ugyanolyan az irodalom Is. — Eme fejtegetések közé lehetne állítani a háború hatásait a magyar nemzet irodalmára. Irodalmunk a háború alatt megváltozott s hogy eme változás milyen erejű, nem annyira a jelen, mint a jövő fogja megmutatni. Ma még csak azt tudjuk, hogy irodalmunk más irányban halad, e jövő évtized lesz azonban hivatva megmondani, hogy tulajdonkópen milyen is eme irány. A háború beálltakor irodalmunk a régi iránnyal szakított; minden erejét és gondolatvilágát a háború tudata kötötte le s ez számára egy olyan uj kört jelentett, amelyben szabadon mozoghat, független érdekektől mentve nem törődött azzal az úgynevezett hagyományos „régi múlt*-tál sem, mert a nagy jelenben elfelejtkezett a a régi időkről, holott a régebbi korszaknak témája még ma is kimerithetlen — s egyedül csak a káprázatos „uj“ jövő lebeg előtte. A mai idővel a közszereplésből végbép letűnnek a régi irodalmi termékek, azoknak különböző fajai, sajátságai s főleg témái. A világháború újat hozott számára, aminőről nem álmodott, aminőt nem várt soha. Uj események mennek végbe uj témák keletkeznek belőle. Uj lélek kapcsolódott leikéhez, uj irányban fogja az tova vinni. És uj lesz minden, csak az eredet lesz a régi. Csak ezt fogja őrizni a múltból a magyar nemzet, mert a többit a jellemnek áldozza. — Irodalmunkban nagyon el van terjedve a magyarságnak a török világ alatt átélt események költészete, török népmondák balladák, óposzok, költői elbeszélések stb ... s ez egy csapásra, mind lekerül a pódiumról. Eltünek a Rákóczi kor legendái, el a kurucz-labancz világ hőstettei, sőt a szabadságharcz dicső története se fog előttünk úgy kimagaslani, mint eddig. Mindez megmaradt a múltnak és az emléknek, sárga pergament papiroson. Pedig mennyi sok téma ez, amit irodalmunk évszázadokon keresztül sem birt feldolgozni, de minő és mennyi téma fekszik előtte ma, s hogy ennek feldolgozásához mennyi időre van szüksége: erre a kérdésre ember nem felelhet. Irodalmi nagyjaink megszaporodnak; a régiek közé újak lépnek. És mind gazdag lesz, mind ragyogó, átélt talentumokkal tele az uj napok uj dicsőségére. Ne gondolja azonban valaki, hogy a régiek eltörpülnek. Ezek élni fognak ^továbbra is a nemzet szivében, mert Petőfi csak egy van, kinek lelke örökkön örökké él! A háború szakított a külföld irodalmával is, mert a magyarság azelőtt sok oly irodalmi ágat müveit, amelyet müveinek ellenségeink. Nem hisszük, hogy egyhamar a „Müveit Nyugat“ irodalmát valaki nálunk követni fogja, mert nyugatot — aminthogy igaz is — ma mindenki műveltnek tartja. Minek nekünk a pikáns franczia és a borzalmakban és gyilkosságokban gazdag angol irodalom, amikor nekünk is van sok, sőt kelleténél is több irodalmi termékünk ? — De még a népköltészetnek is más irányt adott a háború. Ebből egy uj irodalmi ág növekedett ki, amelyet, — sokat nem mondunk vele — méltóan nevezhetnénk háborús irodalomnak is. Ez a legerősebb, a legnagyobb a jelenben, mert száz és százezer lélek alkotta s szeretettel műveli ma is. Ennek a lelke halhatatlan, mint magáé az Alkotóé és élete örök, melyet nem homályo- sithat be semmi. Általában véve is ma az egész magyar irodalom a háborúval foglalkozik. Abból merit mesét, arról regél, ahoz fűz mondát s azt állítja fel mindennel szemben. Eltelhetik ezután ismét egy évszázad, sőt talán kettő is, irodalmunkat 'a sok idő sem képes másfelé terelni, mert bárhogy fog táplálkozni, hogy éljen, a lelke mindenkor a mai időkből fog feléje tekinteni. Dinnyés Árpád. Püspök Ur Öméltósága újabb adományai: A háborútól sújtott lengyeleknek . 1000 K A máramarosszigeti kath. körnek . X 8 ▼H A m unkácsi „ 300 . A csapi „ „ 50 „ A szatmári kath. legényegyletnek . 50 . A nagykárolyi „ 100 „ A nagybányai „ 30 „ A felsőbányái „ „ 30 „ A szinórváraljai „ „ 30 „ Az ungvári „ „ 50 „ összesen: 1?40 k Sxabó István prelátus-kanonok ur adományai: Később meghatározandó alapra : . 8000 K Szemináriumi kápolna oltárra . . 1000 K Egyházmegyei sajtóalapra . . . 1000 K összesen: 10000 K Kinevezés. Az O. M. B. igazgatósága a Szatmárnémeti fiókintézetnél Unger Ulltnann Sándort váltóbiróvá nevezte ki. Katonai kinevezés. A király dr. Biró Jenő tart. katonai főorvost, ezredorvossá kinevezte.
