Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-03-08 / 19. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916. m-árczius 8. SZINHHÁZ. Már többször kifejezést, adtunk azon észrevételünknek, hogy Kiss Árpád idei társulata nem tud mindenben a nehéz történeti idők kifejezője lenni s a közönség lelki világához férkőzni. Mindjárt az évad elején piros szinlapos darabokkal kísérletezett s régi műsorok java termékei helyett, múló értékű újdonságokkal kedveskedett. Később voltak sikerült szinmü és operette felújításai s most hogy az évad nagy részét már háta mögött tudja, ismét a kezdet hibáiban tévelyeg. Az Ártatlan Zsuzsi és a Csogagyermek egy fél hétnek műsorán, mindennek mondható, csak nem komoly szórakoztatásra irányuló törekvésnek. A tagok az utolsó farsang tiszteletére (nem is tudtuk volna különben, hogy Carneval herczeg megfordult közöttünk) fejükre tették a bohócz csörgő sipkáját s a „csak felnőtteknek“ dobszava mellett nem éppen épületes módon elméskedtek. Nem is tudnánk miről beszámolót Írni, ha nem lett volna műsoron a Nebántsvirág, a Tatárjárás (ifjúsági előadás !) s vasárnap este a tragikus véget ért Vidor Pál népszínműve, az Ingyenélők, amelyben Nyáray, Gulyás, Haller Irma és Kiss Mariska jeleskedtek. Műsor: Szerda: Császárné. Csütörtök: Sasfiók, Kiss Miklós jutalomjátéka. Péntek : Ártatlan Zsuzsi. Szombat: Onagysága ruhája. (Premier.) KERTÉSZET. Hagymavetés. Á nagyban való hagymavetésnél a direkt szabadba való vetés szokásos. Szélesen szórva vetjük vagy pedig 15 cm. távolságú sorokba. Lehet a kézi ve- tőgéppel is vetni. A vetés legkésőbb márczi- usban történik, kikelésig nedvesen kell tartartani. A tulsürün kelt palántákat ritkítani kell 6—8 cm.-re. A magot csak könnyedén kell gereblyével „bekapálni“. A talajt a vetés előtt le is szokták hengerelni és úgyszintén a vetés után is. A további mivelés a rendes kapálás, tisztántartás. Lehet a magot melegágyba vetni és a fiatal palántákat azután a szabadba állandó helyükre kiültetni. Ily módon igen nagy hagymát lehet kapni. Márczi- usban félig langyos ágyba vagy lapos ládi- kákba (a kertészek trigliknek nevezik)' vetjük és olyan helyre állítjuk, ahol védve vannak és elegendő levegőt kapnak. Áprilisban 25—30 cm. fő-és sortávolságra vetjük, úgy hogy éppen csak a gyökere kerüljön a földbe. Ezutáu jól megöntözzük. Többszőr megkapáljuk és a gyomtól tisztán tartjuk. A kapálásnál arra ügyeljünk, hogy a földet ne a hagymára rá, hanem attól elkapáljuk. Hogy szép, hagymákat kapjunk, többször kell a nyár folyamán kapálni és gyomlálni. egészségügy Magyar betegség. A frontról visszatérő tüdőbajos katonáknak több mint kétharmadrésze magyar. Akármilyen szomorúan hangzik is ez a megállapítás : annál inkább erkölcsi kötelessége a magyar társadalomnak, hogy szemtől- szembe nézzen a magyarságnak ezzel a veszedelmével, amely már béke időben is tul- erős volt, de most a háborúban a golyónál félelmetesebb ellenségünkké vált. Fájdalom, Magyarország szinte klasszikus hazája a tüdőbetegeknek és ha őszinték akarunk lenni, ennek nem is egy, hanem száz oka van. Kezdve attól, hogy utcáink szennyesek, hogy az emberek minden tilalom ellenére is köpködnek, hogy minden étteremben ebéd alatt is szabad a dohányzás és hogy az emberek órák hosszat ülnek füstös és mocskos kávéházakban összezsúfolva, — egészen a serdületlen ifjúság erkölcsi neveléséig, úgyszólván minden, de minden intézményünk és szokásunk csak arra való, hogy a tüdővésznek minél termékenyebb talajt biztosítson. Közegészség, köztisztaság és közerkölcs — ennek a háromnak az elhanyagolása szabadította ránk a tüdővészt olyan mértékben, hogy csak úgy mint a gyermekhalandóság terén, talán Oroszországot kivéve, egész Európában mi vezetünk. Angliában teljességgel lehetetlen is, ami nálunk, fájdalom, szinte szokás, hogy fiatal emberek abban a korban, amikor a szervezet a legkényesebb és leginkább kímélendő, éjjel-nappal kávéházban lopják az idejüket, biliárd és kártya mellett, szivarral a szájukban. Olyan levegőben, amelyet késsel lehet vágni. A szabadgondolkodó nevelés, amely már a gyermekben is a felnőttet akarja látni és tisztelni, odavitte a mai fiatal generáció je- lelentékeny részét, hogy a legnagyobb percentet szolgáltatja a tüdőbetegek osztályához. Tisztában kell lennünk azzal, hogy e baj nálunk annyira elhatalmoskodott, hogy itt már csak gyökeres reformok segíthetnek. Azt a könnyelműséget, nembánomságot, amely nálunk a legfontosabb erkölcsi és társadalmi kérdések körül tapasztalható, tetterős és tevékeny erkölcsi és társadalmi visszahatásnak kell követnie, mert máskülönben nem fogjuk kiheverni a háborút és főkép annak elkerülhetetlen következményeit. Igazi megoldást csak a megelőzésben látunk s az a felfogásunk, hogy a tüdőbaj elleni küzdelmet elsősorban az erkölcsi téren kell felvennünk. Egészségesebb és erkölcsösebb elveket kell az uj nemzedék szivébe ültetnünk s akkor a tüdejüket sem fogják úgy megtámadni a bacillusok. Közerkölcs, közegészség, köztisztaság — ezek a leghat- hatósabb eszközök a tüdöbaj termelése ellen. Nem szabad megengednünk, hogy az a gyilkos, pusztító kór tovább terjedjen a magyar nemzetben, amelyre a háború után a nagy megújhodás feladatai várnak. Nincs vesztegetni való időnk, az orvosi statisztika számai olyan hangosan beszélnek, mint a trombiták. De hát nálunk nem az történik, aminek történie kellene. Háborús-apróságok. Remegni fog Buda és Becs , . . Újvidékről jelentik : Érdekes okmány került katonáink birtokába a megszállott Szerbiában : Péter királynak egy 19Í5 május hó 10-én kelt hadseregparancsa, amelynek minden sorából nagyhangú bizakodás csendül ki. A hadseregparancs hü fordításban igy szól: Dicső vitézek! A megérdemelt pihenő után, melyet a tavalyi babérkoszoruzta győzelmeitek révén vívtatok ki magatoknak, látni óhajtom, készek vagy tok-e a nagy fölszabadító munkára és üdvözölni akarlak titeket. A tegnapi szemlén meggyőződtem róla, hogy készek vagytok sasok módjára repülni a harcz- mezőre, hogy meg se álljatok és meg se pihenjetek addig, amig el nem jutottatok Budára a királyi és Bécsbe a császári udvarig. Látom, hogy erősek vagytok, mint az oroszlánok és rettenetesek, mint a sárkányok. Remegni fog tőletek Buda és Bécs, mint ahogy remegett Sztambul és Szófia. Teljes megelégedéssel és erős bizalommal üdvözöllek titeket, Szerbia harczra kész sólymai. Felkészülve várjátok a pillanatot, amikor harczaba szállhattok e kiáltással : .Isten nevében előre !" Nagyböjt! gondolatok. Hitbuzgalmi lapba való. Kertészet. A papirnak csak egyik oldalára kell Írni, különben a szedésnél akadályokat okoz. Hogy pedig a papírban mégis takarékosak legyünk, tessék rövidebben Írni. Főleg, mig a „papir-központ“ határokat szab. Őrszem. Utszéli pletykákat nem szedünk fel. Főleg mikor, ha helyt kell állni, a nyakunkba szakad a felelősség. Munkatárs. Sajnos, biztosat nem mondhatunk. Nem is merünk kérni ünnepi számunkba czikkeket. A kormány legújabb rendeletéből (a papir dolgában) egyáltalán ki nem vehető : mi fog történni a lapok húsvéti számával. Hiába való munkára pedig senkit fel nem kérhetünk. Vidéki. Egy kis átfutó változása volt. Hála Istennek, ma már dolgozik és viszi az ügyeket. Nem tartottuk szükségesnek erről a lapban való híradást. Egy olvasó. A diplomaták, amióta a világon vannak, keztyüs kézzel dolgoznak. Talán azért, mert sokszor piszkos dolgokhoz kell nyulniok. Jós. Sokban igaza van és a logika utján következtet. Szegény Lajos király is kérdezte, mikor a morajló hang füléhez jutott: „Hogyan? Hisz — ez lázadás!“ „Sire, — felelte Liancourt —ez már nem lázadás. Ez forradalom." A köztársaság ellen való szervezkedés valójában erősödik abban a szerencsétlen országban. Harcztér. U. J. Örülünk, hogy lapunkat rendesen kapja és hogy „mindig örömmel várja, mert van miért várni, csupa élvezet!" Isten ótalmát és segitségét ! Nyomatott a Pázmáay-sajtóban Szatmáriul, Iskola-köz 3. sz. ÍOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipö. Aki ennek ellensége, önmagának meg jó barátja, az rendelni fog Ízlése szerint czipöt Walek János czipész mesternél. Szaímár, Széchenyi-u. 7. könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3. sz, — (Szinház mellett.) — az összes játék-, diszmii-, emlék és rövidáru czikkeket helyszűke miatt a közeledő nagy farsangi vásár idény alkalmából mélyen leszáritott áron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére„ ilatniczky István KAZINCZY- U TCZA 10. ORGOAAOTÁR fÖlT villamos gépeikkel berendezve. “H3ä Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszg szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. RIEGER OTTÓ cs. és kir. udvari Bzállitó. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja ée a Ferencz Józeef-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtőban Szatmár-Németi 19IS. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.
