Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-03-05 / 18. szám

Kitüntetés. Ő felsége a király dr. Papp Mihálynak, a szatmári cs. és kir. 5. gy.-e. tart. főhadnagyának az ellenséggel szemben tanúsított vitézségi magatartásáért a katonai érdemkereszt 3. osztályát adományozta a hadiékitménnyel. Papp Mihály C3ak nem rég a „Signum laudisM is megkapta.

A kisegítő iskola megnyitása. Papp György áll. kisegítő iskolai tanító a hadsereg kötelékéből elbocsáttatván, működését a szatmári Kinizsi-u. áll. elemi iskolában megkezdte.

Emlékeztető. Vasárnap (ma) márcz. 5-én d. u. 5 órakor tartják meg a polgári fiú iskolában elhelyezett cs. és kir. tartalékkórház betegeinek dohány és czigaretta beszerzésére rendezendő konczertet. A műsor igen változatos és magas színvonalú. Beszédet mond Tóth József tanár; a programpontokat teszik: Füredi Sándor hegedűművész játéka; Borsy István ref. gimn- tanár szavalata ; Jónásné Baranyi Ilona úrasszony zongorajátéka, Bariba Kató és Saja Idus urle- ányok éneke; Hajdú Bözsi urleány és Markos Gyula ur dialógja. Belépti dij 2 korona. Külön meghívók nincsenek. A nagy közönség szives pártfogását kérjük a szenvedő, üdülő katonák nevében. (Sajnos ma, épen ezen órákban a kath. papságnak, a hívek ezreinek bensőséges, szép ájtatosságuk van a templomokban. Szerk.)

Levél a harcztérről. Seilvássy Gusztáv dr. szatmári ügyvéd levelet irt szerkesztőnknek, mely bensőséges tanujelót adja, mily patrióta a szatmári fiú még a harcztó- ren is. A levélből közöljük a következő sorokat: 1916/11—22. Az olasz hareztéren vagyok. Vájjon látjuk-e még az otthont, nem láthatjuk ; nem törődünk az esélyekkel, hogy mi lesz velünk ? Hit és bizalom, kötelességérzet tölt el mindnyájunkat, hogy helytállva, a sok megpróbáltatás után megérdemeljük majd a nyugalmat. Ha Isten haza segít bennünket : mi meg fogjuk tudni becsülni az otthont. Nem baj, ha sáros, poros is lesz az utczánk, csak szatmári legyen és még egyszer láthassuk. Kedves Gáspár bátyám, nagyon kérlek, jutass el lapodból egy-egy számot a tuloidaii czimre; mert minden sor, mely hazulról jön, lelkűnkhöz szól. (Lapunkat e számmal megindítottuk az olasz harcztórre is. Szerk)

A hústalan napok szaporítása. Márczius hó 5-én, tehát ma országos állattenyésztési értekezletet tartanak Budapesten. Az értekezlet elő javaslatot terjesztenek a marhahús kimérésének az összes hétköznapokon való korlátozását és esetleg még egy hústalan nap elrendelését illetőleg. Ha az értekezletnek csak ilyen mentő gondolatai vannak, akkor bizony nem sokat remélhetünk tőle. Hagyjunk bókét már annak a hústalan napoknak, melyeket előbb és jobban berendez maga a hús — drágasága minden nagyképü határo- rozatnál.

. Hangverseny. Élvezetes estét rendezett szerdán este a városi színházban a Szat- már vármegyei Lorántffy Zszsánna Egyesület a hadi árvák javára. Előkelő közönség töltötte meg a szinházat, kivéve a karzatot, melyet többször kellett figyelmeztetni a helyes viselkedésre. A szatmári ötösök zenekara volt a középpont, mely köré az egyes számok csoportosultak és amely művészi játékaival ritka műélvezetet szerzett a közönségnek. Külön kiemeljük Hoffmann Ferencz karmestert, aki úgy dirigálásával, mint kiváló hegedüjátékával állandóan lekötötte a közönség figyelmét. Dank Leo tartalékos főhadnagy a szász meingeni udvari színművész és Kiss Miklós helybeli színművész, Dank „Hódolat“ ez. dialógusát adták elő művészi preczizitással és sikerült előkép kíséretében. Dank Leo 3 háborús életképe, szintén zajos tapsokat idézett elő. Mátray Etelka zongorajátéka kiváló technikáról és zenei memóriáról tett tanúságot. Kölcsey Boró Gyóni Gézától két háborús verset szavalt biztos fellépéssel és kedves színezéssel.

Kéményseprők, tűzoltók s a nélkülözhetetlenség. Valahogyan nagyon gyakoriak mostanában városunkban a kémény- tüzek. Szerencsére a tetők vizesek lévén, minden különösebb veszély nélkül elmúlnak. Nem tudom, hogy vájjon a fa drágaság miatt

Szatmár-Németi, 1915. márczius 5.

„SZATMÁRI HÍRLAP“

nagyon elterjedt kőszénnel való fűtés okozza e a gyakori kóménytüzeket, vagy más egyéb is. — Valahogyan nagyon kicsinyek s fiatalok mostanában a kéményseprő segédek, vagy talán még nem is segédek, csak inasok ők, akik eme közbiztonsági szempontból nagyon is fontos hivatást végzik. (Főleg, ha akad kéményseprő mester, akit évek óta nincs szerencsénk láthatni az ellenőrzésben. (Szerk.) Mint mondják, a segédek bevonultak katonának. Ez nem oly mesterség, a- melyre bárki vállalkozik s ahol a behívott segéd könnyű szerrel mással pótolható, mivel e mesterséget csak nagyon kevesen tanulják. — Sokféle címen vannak „nélkülözhet- len“-ek s igy felmentettek, de ezek között nem szerepelnek a kéményseprők és a tűzoltók. Pedig ők mindnyájunk vagyonunk és életünk érdekében igazán nélkülözhetetlenek s mondhatni pótolhatatlanok. J. Z.

Iskolás gyermekek irtják a hernyót. Pár hete vetettük fel az eszmét, hogy a tanulóknak legegészségesebb tornászati módszere: a hernyóirtás. Most a nagyváradi „Tiszántul“-ban olvassuk e czimen a következőket : Éisele Sándor tanító vezetése alatt 70 iskolás fiú irtja a hernyót a velenczei kertekben; tegnap az első szép tavaszi napon 409 gyümölcsfát tisztítottak meg a kártékony rovaroktól; egész héten tovább folytatják ezt a munkát a váradi szőlőhegyeken. A jövő héten pedig már ásni fognak. A 70 fiú két katasztrális hold földet vesz megmunkálás alá s azt veti be különböző hasznos kerti veteménnyel. Eisele derék példáját követni kellene minden tanárnak és tanítónak 1

A 43—50 évesek kiképzése. A bevonulási hirdetmények kifüggesztésével kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a hadügyminiszter utal a bevonulandó legénység kiképzése, nevelése és bánásmódját megállapító megelőző rendeletéire. Különösen emlékezetébe hozza a minisztérium a parancsnokságoknak, hogy a legénységgel minden tekintetben előirásszerüen kell bánni. Szidalmazásokat tűrni nem szabad; ha ilyen esetek mégis előfordulnának, kérlelhetetlen szigorral kell a bűnösöket megfényiteni. A kiképzéssel lehetőség szerint csakis idősebb, nyugodtafcb altiszteket fognak megbízni.

Behozzák a ezukor-jegyeket. A kenyérjegy és lisztjegyek után az élelmiszer- árak maximálása, a gabonarekvirálás, meg a hústalan napok bevezetése után elérkeztünk a ezukorhoz. Ez nem azt jelenti, hogy nincs ezukor. Lisztünk, kenyerünk,'ezukrunk is van elég, de be kell rendezkednünk egy olyan terminusig, melyet földi ember nem ismerhet, óvatosságból az állam veszi kezébe a rólunk való gondoskodást. Szabályozta előbb a termelést, most a czukorkészletek összeírását rendelte el s amikor együtt lesznek az adatok, meg fogja állapítani az egy ember által naponta elfogyasztható ezukor mennyiségét. Ezzel márczius első napjaiban óletbelép a ezukorjegy rendszer.

Követendő jó példa. A háború alatt meglazult erkölcsök s más egyebek megjavítására érdekes s valószínűleg czélravezető rendeletet adott ki Szekszárd város rendőrfőkapitánya. Szigorúan elrendeli a főkapitány, de csak Szekszárdon, hogy a házi cselédek az utczán csak esti 8 óráig tartózkodhatnak. Vasárnap és ünnepnapon, ha erre gazdájuktól külön Írásos engedélyt kapnak, esti 10 óráig nyilvános helyen is megfordulhatnak, ugyancsak Írásos engedély kell ahhoz, hogy a házi cseléd esti 8 óra után az utczára mehessen. Azokat a házi cselédeket, akiket a megállapított időn túl az utczán találnak, a városházára kisérik, közegészségügyi vizsgálat alá veszik és szigorúan megbüntetik.

Fölmentések és szabadságolások kérelmezése. Illetékes helyről kapjuk azt az értesítést, hogy szabadságolások és felmentések iránti kérelmeket igen gyakran egyszerre több helyen is nyújtanak be ; akár- hányan pedig az ilyen kérelmekkel közvetlenül a honvédelmi miniszterhez vagy a kerületi parancsnoksághoz küldik el. Fölvilá- gositásul közöljük, hogy mindennemű szabadság engedélyezése vagy fölmentés iránti kérelem mindenkor a járási főszolgabírónál

3

nyújtandó be, aki azokat a vármegye alispánjához küldi fel s csak innen terjesztetnek föl az illető szakminiszterhez vagy kerületi parancsnoksághoz. Ezt az utat megkerülni nem lehet s minden olyan kérvényt, amely nem ezen az utón jut a miniszterhez, vagy kerületi parancsnoksághoz, elintézetlenül küldik vissza a folyamodókhoz vagy pedig legjobb esetben a járási főszolgabíróhoz küldik vissza véleményezés végett és csak ezután kerül ismét a főispán utján elbírálás alá. Aki tehát nem a rendes utat választja, kérelmének elintézése mindenképen késedelmet szenved. A közönségnek áll tehát érdekében, hogy az előirt szabályokat pontosan betartsa.

A parasztgazda meg a vasúti kocsi. A mai idők krónikájához tartozik az a kis leleplezés is, amit Esztetházy Móricz grófnak köszönhetünk, a ki a minap egy parlamenti beszédében elmondta, hogy a kereskedelmi miniszter, aki szintén látja, hogy sok baj származik a vasúti kocsihiányából, legutóbb azért nem vásárolt nagyobbszámu vasúti kocsit, mert a gyárosok nagyon drágára tartották. Eszterházy azt kérdezte a minisztertől : ha van a kormánynak kivételes hatalma és lehet parasztszekereket rekvirálni, miért nem lehet vasúti kocsit is rekvirálni?! Hát igazán más elbánás alá esik a vaggongyáros, mint a gazda ? !

Ismeri magát. Bement egy inas vásárolni a boltba. Távozása után visszahívja a boltos, izenni akarván véle valamit a mesternek.

Megkönnyebbülten kiált föl az inas :

— Hál’ Istennek! Hogy csak ennyi! Már azt hittem, hogy loptam valamit.

Bőroipők alkonya. Amint halljuk, itt is, ott is, a bőrcipők alkonya immár a küszöbön áll. Pár hét múltán a cipőtalpak fából készülnek s egy tekintélyes cipőkereskedő szerint a tavaszra már csak a cipők gomblyukai lesznek bőrrel szegve, a többi részét fából, posztóból, bársonyból és selyemből fogják gyártani. A fatalp német találmány s ép oly hajlékony, mint a bőrtalp. Első látásra meg sem lehet különböztetni a bőrtől. Különféle vegyi utón kószitve faháncsából, vékony kéregből, rostogból összeszőve állítják elő a jövő cipők talpát, mely nemcsak oly tartós lesz, mint az edigi mübőrtalp, de vízhatlanabb is s ami a fő: sokkalta olcsóbb. Mig ma egy pár valamire való bőrczipő ára 50 —100 korona, addig egy ugyanilyen minőségű fatalpu posztóczipő ára 15—30 korona lesz.

Maximált árak régen. Egy szegvári vendégfogadós megállapított árai 100 év előtt: Egy portió leves bármely féle legyen 2 kr. Tehénhus a hozzávalóval együtt 4 kr. Egy portiő bármely néven nevezendő Tzuspéis 5 kr. detto be tsinált ide értvén a bőti eleséget is 8 kr. detto Tésztás étel 8 kr. detto Rastélyo3 petsenye, a vagy vese-petsenye 4 kr. detto Sertés hús 9 kr. Egy fertál Tsibe pecsenye 8 kr. Egy portió pujka, vagy borjú hús petsenye 12 kr. Micsoda jó világ volt az ?

A magyar és orosz katona bele.

Sokféle jelenség szól a mellett, hogy az orosz katona többet eszik. Gazdáink és munkaadó polgártársaink majd mindegyike erősen állítja, hogy a nekik kiutalt orosz hadifoglyok rettenetes nagyétkű emberek. A legnagyobb falánksággal pusztítják a jó magyar föld termékeit s ha kielégítik őket, elvégzik dolgukat becsületes igyekezettel. Ez a köztudatba átment megállapítás, a hivatalos fórumokra is eljutott s egy törvényhatóság közgyűlésén élénk derültség mellett, de a legkomolyabb formában került szóba az orosz hadifogoly katona bele. Arról volt szó, hogy a mező- gazdasági munkások számára megállapított 400 gramm liszt kevés, mert — s ezzel érvelt a szónok nem elég ez a magyarnak sem, akinek pedig csak 7 méter bele van; annál kevésbbé elég az orosz munkásnak, akinek 9 méter hosszú a bele.

Az otthon készített cigaretta árusítás tilos. A pénzügyminiszter szigorú rendeletet adott ki, amelyben figyelmezteti a kávésokat és vendéglősöket, hogy 100 koronától 1000 koronáig terjedhető büntetéssel sújtja őket, ha otthon készített cigarettát árusitanak. Ezenfelül elvonja tőlük az ital- mérési engedélyt.