Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-02-23 / 15. szám
2 SZAlMÁRI HÍRLAP Szatmár-Nérneti 1916 február 23. hogy hát hiszen ez magától értetendő. Erről beszélni sem kell. Nem baj, sok-sok ilyen „magától érteten- dő“-t értem már én el. Adja Isten, hogy itt, ez intézetnél végre rámondhassak, hát csakugyan jól megértettük egymást. Örülünk rajta, hogy a hadi-árvák ügyét és evvel kapcsolatosan a hadi-gyermekek Házának kérdését most már társadalmunk minden rétegében mint lelkűnkhöz, szivünkhöz, de főleg nagy nemzeti kötelességünkhöz nőtt kérdést tekintik. Éppen most jut nyilvánosságra a Budapesti Tudósitó révén, hogy a hadi-árvák létszáma deczember 31-ikén 36.379 volt. Árról, hogy hol vannak elhelyezve a hadi-árvák, a következő adatok nyújtanak felvilágosítást : édesanyjánál 94.10°/o, kirendelt gyámjánál 2.55°/6, egyéb hozzátartozójánál 2.44°/0, jótékony családnál 0.10°/0 örökbefogadónál 0.03%, állami gyermekmen- helyben 0.57°/0, jótékony egyesületnél 0.19°/0, saját vagyonuk terhén vagy harcztéren levők 0.02°/0. A mi a hadiárvák elhelyezésének hullámzását illeti, legérdekesebb az az adat, hogy az édesanyánál való elhelyezés számaránya folytonos és állandó emelkedésben van. A 36 379 főnyi létszámban nincsenek befoglalva azok a hadi-árvák, a kikről még nem lehetett hivatalosan megállapítani, de nagy a valószínűség, hogy atyáik hősi halált haltak. Ezeknek a hadi-árváknak összeírása is folyamatban van. A mi kötelességünk lesz most teljes pontossággal összeállítani — egyszer már közöltünk egy adatot — mennyi Szatmár városa és környéke "hadi árváinak száma. A miniszteri rendelet értelmében a közigazgatási hatóságoknak kötelességük kutatva is utána járni a hadi-árvák hollétének megálla- pithatására. Hisszük is, hogy hatóságunk e tekintetben minden lehel őt el fog követni. Fájdalom, hogy e létszám még nagymértékben emelkedni fog. A rokkantak hetven százaléka magyar. Báró Korányi Sándor egyetemi tanár az orvosi továbbképző tanfolyamon nagyér- dekü előadást tartott a tuberkulózisnak a háborúhoz való vonatkozásairól, amelyben kimutatta, hogy a háború tüdő, szívbajos rokkantjai közül hetven százalék magyar. A statisztika azt mutatja, hogy az összes betegségek a m. gyár fajt támadják legjobban, amiből le lehet vezetni a dedukciót, azt, hogy a magyar fajban van a legtöbb katonának való alkalmas ember. megyének minden olyan kérdése iránt, mely az életet teszi, a kultúrát hordozza és amely a fejlődésnek útját jelöli. A kálmándi kis plébánia lakban nemcsak a múlt élt.„Az a tisztes kor, melyen a miénk felépült. Élt az eleven jelen is. Minden vigasztalásával, aggodalmával és reménységével. Az egyház és nemzet. Szocziális vívódások és törekvések. Irodalom, költészet s mindaz, ami igazi műveltségnek nevezhető. A kálmádni parochus nem ment a politikai piaczra, hogy a hordó tetejére állva dekla- máljon. Nem ragadott tollat, hogy háborgó lelkének eszméit vérrel Írja le. De összegyűjtött filléreivel részt vett a kath. sajtó küzdelmeiben, csöndes, zajtalan leikével ott volt mindenütt, ahol áldozni tudhatott. Azok a jótékoy alapítványok, melyeket élete alkonya felé időnkint tett . . . átmennek majd a szocziális és szellemi élet levegőjébe, hogy éltessék azokat az eszméket, melyeket ő nem csak ismert, érzett, lelkesedett érettük de — az eszmék cselkedetekből élvén — tett is. Azonkívül tehát, hogy ő templomának hitközségének papja volt: eleven, élő ténye . zőjévé lett annak az újjászületést munkáló mozgalomnak is, mely a társadalom minden rétegébe, szervébe, intézményeibe friss vért és megtisztul szellemet törekszik bevinni. * A vadháizasságok ellen való küzdelem mindenkor, de főleg most valóságos nemzeti érdek. Nem csak hitbéli, hitéleti, hanem hazafias kötelességek közé tartozik, hogy a családi tűzhelyek megerősítésére, tisztaságára, a gyermek jövendőjére nézve egyház és kormányzat minden lehetőt megtegyen. A háború ezt a kötelességet is, mint sok mást élesebben, érezhetőbben kiemelte.- Mint jeleztük mi is annak idején, a kormányzat már régebben rendeletet adott ki, hogy a közigazgatási közegek minden befolyásukkal oda hassanak, melyszerint a vadházasságokban élők lépjenek törvényes frigyre és gyermekeiket törvényesítsék. A kormányzat rendeletének, rendelete szellemének Szat már szab. kir. város anyakönyv, illetve gyámhivatala dicséretes buzgósággal meg is felelt. A háború alatt 116 esetben sikerült városunkban a vadházasságban élő egyéneket arra birni, hogy a törvényes formák szerint való frigyre lépjenek. Nem kevesebb a siker a gyermekek törvényesitésénél: 79 családnál 237 gyermek nyert törvényes nevet. Nincsenek biztos adataink, de hisszük, hogy a 116 törvényes házasságra való lépésnél legtöbben hitbéli kötelességeiknek is eleget tettek. Azok kik a nép közt élnek vagy hivataluknál fogva a közönségnek ügyes-bajos dolgaikkal foglalkoznak, a kik a gyermekek jövőjével az egyház és nemzet legszentebb érdekei szempontjából törődnek is : azok legjobban tudják : mit jelentenek ezek a számok. Akadhatnak, a kik azt mondják — gondolkozásukat kis területen tudván hordozni — hogy hiszen ezeket az eredményeket a hadi-segély csinálta. Nem baj. Megéri azt a hadi-segélyt. Hiszen a kormányzat rendeletének is van ilyen in- tencziója. Hadd menjen az a katona rendezett családi viszonyokkal a csatatérre. Hadd maradjanak árvái itt, mint apjuknak törvényes gyermekei. De a nyert tapasztalatok, az öröm és megnyugvás, mely oly sok szívbe és családba beköltözött, a gyermekekre rá- mosolygó jövendő . . . nem fogja fel ezeket a sikereket pénztári főkönyv szerint. A vármegye mint oenzor. A hadiállapotokra való tekintettel a külföldi leveleket és csomagokat bizonyos cenzúra alá helyezte a kormány. A cenzúrát azonban mindeddig elhanpagolták. Most a katonai parancsnokság megkereste a törvényhatóságokat, hogy a ceuzurát léptesse életbe. A rendelet értelmében a vármegye területéről minden külföldre címzett levelet, vagy csomagot a vármegye fog cenzurárni, Ha azonban erre nem volna elegendő eszköze, akkor a cenzúrát a katonaságra kell bízni. A magyar papnak, a magyar léleknek megtestesült alakja. Komolyság lakott széles piros, egészséges arczán, de pillanat alatt elömlött rajta az a derű, az a fény, mely a nyugodt lelkek tulajdona. Amely léleknek mélyén ott csobog az a forrás, melyből a kedély származik. A derű, a játszi a mindig eleven élet és metafor a beszéd, fakad. Nyolczvanon túllévő életében is, meglehetősen nehéz fizikuma mellett . . mozgékony, eleven és örök ifjúnak látszott. Szavai édesek, de nem émelygősek. Vendégszeretete szives és őszinte. Ha igaz, hogy a szívnek alkalmakra van szüksége, hogy érzelmeinek szabad folyást engedjen, akkor Imre bácsira, mint e tétel korona bizonyítójára méltán lehet hivatkozni. Szinte két kézzel ragadta az alkalmat, hogy ünnepeket tarthasson, ülhessen, ügy hiszem, hogy az ő aranymiséje bearanyozta templomát, hitközségét, házát és mindenkit, akit szeretőiével átölelhetett. Hát még ha most közelgő márc. 25 gyémántmiséjét elérhette volnál Igazán a gyémánt ragyogása ömlött volna szét Kálmánd szép községén. A jó Isten máskép határozott. Legyen az ő szent akarata. A koporsó, melyet hívei, paptársai körülállotta„k, egy gazdag életet, élettartalmat takart. És a sirt, melyet a késő nemzedék fel-felkeres: imádság és emlékezet fogja őrizni. A. szivar száz éves. Száz éves a szivar. A dohányzásból a bagózáson keresztül fejlődött a szivarozás, amelynek a legkiválóbb uralkodók és államférfiak hívei voltak. Első helyen áll ezek közt Ferencz József királyunk, aki a legerősebb dohányosok egyike volt. Külön virgina szivarokat készítettek az ő részére, amig orvosi tanácsra gyönge havanna minőségre kellett áttérnie. A polgári és katonai körökben elpusz- tithatlan népszerüségü „vergóniá“-val hadseregünknek Olaszországban állomásozó ezredei ismerkedik meg 64 évvel ezelőtt. Akkor 4 fillér volt az ára. Az első dohányos egyházfők közül IX. Pius pápát s az osztrák földön született X. Pius pápát említjük. Elődje a lángeszű XiII. Leó pápa alig dohányozott. X. Pius pápa az egyszerűbb, de erős szivarmennyiségeket részesítette előnyben. IX. Pius pápa oly annyira szenvedélyes szivarozó volt egy időben, hogy a szivart még nyilvános kihallgatások során sem tette le s mindenkor bocsánatot kért illusztrisabb tisztelőitől a dohányzásért. Szenvedélyes szivaros Konstantin görög király s kizárólag külföldi havannákat fogyaszt. Erős szivarozók voltak Bismarck, Gambetta, Cavoin, Deák Ferencz, Liszt Ferencz, Baross Gábor. IX. Pius pápával történt meg egy nyilvános kihallgatáson, hogy a kihallgatásra jelentkező egyik urat maga a pápa kínálta meg egy szivarral. A megkínált diplomata szabadkozott, hogy ő nem dohányos, köszöni, de az egyetlen bűnös hajlam, amely nincs meg benne. IX. Pius mosolyogva igy szólt erre : — Ha a dohányzás bűnös hajlam volna, ön már régen behódolt volna annak. Királyunk imája emlékgyiirük. Az Országos Hadsegélyező Bizottság jelvény osztálya ezen elnevezéssel művészi kivitelű dombornyomásu ezüst gyűrűket hozott forgalomba, megörökítve azt a megkapó képet, mely szeretett uralkodónkat imádkozás közben ábrázolja. E szép kivitelű és történelmi évszámokkal ellátott gyűrűk örök emlékei maradnak a most dúló népek csatáinak és felette alkalmasok arra, hogy azokat — mindnyájan megszerezzük és viseljük. Olyan ak- czió ez, mely az egyének legnemesebb és legtisztább emberi érzéséhez fordul: a haza- szeretet s a jótékonyság szelleméhez. Ebben az akczióban tehát bizalommal számíthat a bizottság a magyar társadalom és közélet minden tagjának készséges támogatására. A gyűrűk ára 2 korona és minden nagyságban kaphatók. A pénz előzetes beküldése mellett a gyűrűket bérmentve küldi a Bizottság testületé stb. utólagos elszámnlásra is átvehetnek bármely mennyiséget. Rendelésnél, vagy pénzküldésnél ügyelni kell a következő pontos czimre : Országos Hadsegélyző Bizottság Jelvényosztálya Budapest, Képviselőház. A vármegye február 24-én, holnap tartja tavaszi rendes közgyűlését 217 tárgy- gyal. Ez alkalommal fogják bemutatni a legtöbb adót fizetők névjegyzékét is és intézkednek a megüresedett bizottsági tagságok betöltése iránt. Gyűlést megelőzően, 23-án d. u. 3 és fél órakor állandó választmány volt. Eljegyzés. Watton Lajos kir. kereskedelmi tanácsosnak a Népbank Részvénytársaság igazgatójának leányát Lujzát eljegyezte dr. Tyápay Ede kir. albiró Máramarosszi- getről. Halálozások. Góbi Mária állami tanítónő 41 éves korában, hosszas betegeskedés után f. hó 20 án elhunyt. Az elhunyt tanítónő jeles képzettségű tanítónő volt, a kit azonban sorvasztó betegsége folyton üldözött,
