Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-02-20 / 14. szám

2

SZAlMÁRI HÍRLAP

Szatmár-Néraeti 1916. február 20.

elfogadja azon rendszert, mely a gyermekeknek családi körben való elhelyezése és nevelése állal oldja meg a kérdést. A további előkészítés s tervezés keretéül megállapítja még, hogy ezen Otthont egy nagyobb telepen 10—12 egyszerű családi házban óhajtja elhelyezni, a hol esetleg egy-egy rokkant, családfő nevelése s gondozása alá 10—12 hadi árva volna adható. Az egész telep egy igazgató felügyelte alatt állana s a gyermekek nyáron a koruknak megfelelő ipari vagy fölmivelési szakoktatásban részesitendők.

Az Otthon költségei kb. 200,000 koronában irányoztatnak elő, a mely összeget e czólra biz. Közgyűlés ezennel megszavazza.

A továbbiakat illetőleg a részletek megtervezésével s előkészítésével a Tanácsot azzal bízza meg biz. Közgyűlés, hogy az elhelyezést illetőleg is adjon megfelelő javaslatot.

Egyben ezen ügyben a tanács támogatására biz. Közgyűlés a polgármester elnöklete alatt bizottságot alakit, melynek tagjaiul a Tanács tagjain kivül megválasztja Dr. Ta- nódi Márton,<Pethő György, Horváth Bertalan, Bodnár György biz. tagokat s Bélteky Lajos telep biz. elnököt.“

A biz. Közgyűlésnek ez a határozata méltónak mondható a város közönségéhez s 1915. dec. 11-én — miután előbb közszemlére tétetett és senki által nem fellebeztetett, jóváhagyás végett a Belügyministeriumhoz terjesztetett fel s erről a határozat másolatával Eötvös K. Lajos is értesített.

Úgy véljük, hogy ennek a közgyűlési határozatnak köszönhető az a szép és kedves költemény, a mely „Hárfás“ írói név alatt Eötvös K. Lajostól —akkor a mikor a kereszténység a Megváltó születésének ünepét ülte, — „Gyermekfalva“ cim- mel egyik helybeli lapunkban megjelent, a mely látnoki szemmel világítja meg a szatmári első hadi árvák otthona jövőjét és a nevelés terén kifejtett missióját, sőt teljes programmot nyújt annak miképen való létesítésére is, a mikor a következőképen ir:

„Sorban tiz húsz családi lak,

Tágas szobán fényes ablak.

Kertes házsor közép terén A Népházat építeném.

Mint iskola vagy kápolna, Gyermekfalva disze volna. S ez lenne a „faluháza“, Mely a „népét“ regulázza.

kenyér. Csak bánni tudjatok vele. Csak akaratát fogjátok meg. Tegyétek pörölyre. Tegyétek izzóvá és verjétek aczéllá. Hősök támadtak belőlük újra, mint a Kinizsi Pálokból.

*

Hát ennyi köze van a legnagyobb magyarnak a mi háborúnkhoz. Hogy amit mi most látunk a csatatereken . . azt Széchenyi már látta az ő szemeivel és ismerte a világháború nélkül.

És köze lesz a legnagyobb magyar szellemének a mai háború után való. dicsőséges békénk megújhodásának idejében is.

Őt kell idéznünk. Az ő szellemét kell különösen most megérteni.

Akinek hatalmas agyában Magyarország lenni kezdett. Lesz. Aki lelki szemeivel látta már a kanyargó Tiszát egyenesen, áldásosán folyni. Partján virágzó magyar falukkal. Buja, gazdag kertekkel, amelyekből a magyar földmives aranyat, ezüstöt fejt. Látta a széthúzódó magyarságot egységes, sziklaerős összetartásban, melyet az ellenség soha össze nem zúzhat.

Hát ennyi és ily köze van Széchenyi szellemének a mi önvédelmi harczunkhoz.

Idézzük is. Nagy szellemet idézünk 1 Be hiányoznál, ha nem idéznénk.

Itt a könyvtár, fürdőhelyek,

Népiroda, szövetkezet,

Orvosszoba, gyülésterem :

Mindegyikben áldás terem“

Szálljon is alá Istennek áldása az első boldog Gyennekfalvára mint hadi árvák otthonára és adja a Gondviselés, hogy a nagy har- czokat végig küzdött csodahősök nemzeti árvái abban mielőbb békés otthont és védelmet találhassanak.

Á kormányzat biztosítani fogja a tavaszi munkálatokat.

Egy kiváló gazda ezzel az üggyel kapcsolatban a közmunka kérdésben interjút lolytatott illetékes egyénekkel, akiktől a következő felvilágosítást nyerte :

— A kormány nem hag3'ja figyelmen kivül a közmunkát, sőt már számításba is vették. Az illetékes minisztérium már talán a közeli napokban ki is adta vagy adja az erre vonatkozó rendeletet. Czélunk ezzel az, hogy a falvakban lévő munkaerők ne tétlenkedjenek, hanem mindenki, aki csak munkabíró ott legyen és vegye ki részét a munkából akár van ráutalva, akár nincs.

— Gondoskodni fog a kormány arról is, hogy ha valamelyik község közmunka ereje nem volna elegendő a földek megművelésére, akkor a szomszédos községekből vigyenek át munkásokat és igát a hiányok pótlására.

— Figyelembe vette a kormány a hadifoglyokat is, akiket szintén fel fog használni a mezőgazdaságnál. Kétségtelen azonban, hogy csakis a közmunka az, mely a súlyos feladatoknak nagyobbik felét megfogja oldani.

Ä tiizifadrágitás áruuzsora.

Maximálni kell a tűzifa árát.

A belügyminisztériumnak az az álláspontja jutott napvilágra, hogy az a termelő, aki akár Budapesten, akár a vidéken többet követel a fájáért, mint amennyit a budapesti egységárak alapul vétele mellett igényelhet, áruuzsorát követ el s az árdrágításról szóló miniszteri rendelet értelmében kihágási utón vonható felelősségre. E tekintetbon tárgyalás folyik a belügyi- és a földmivelésügyi minisztérium között.

A tüzifaellátás kérdése e télen is jelentőségteljes, de fontosabb a jövő évi szükséglet fedezése. Prófétáskodás nélkül előrelátható, hogy jövő ősszel és télen nagy tűzifa- hiány, sőt fainség lesz országszerte.

Ma már nem lehet elérnünk, hogy hiány ne legyen, a legcélszerűbb intézkedések is csak annyi eredményt hozhatnak, hogy a hiányból komolyabb bonyodalmak nem származnak.

A legelső, legsürgősebb intézkedés: a tűzifa árának maximálása, hogy a rendelkezésre álló mennyiségek aránylagosan oszoljanak meg. Emellett minden vidékre olyan árat kell megállapítanunk, amelynél olcsóbban a termelő sem a hatóságnak, sem másnak nem tartozik odaadni. Olcsó díjszabás a vasutakon, elegendő munkaerőről való gondoskodás, fuvarok előállítási meghozhatja azt az eredményt, hogy a tüzifahiány nem lesz elviselhetetlen. A belügyminisztérium ez irányban készíti most rendeletéit.

Nem lesz rövidebb a tanév. Nemrégiben forgalomba került az a hir, hogy a középiskolák tanévét április közepén befejezik és az idén nem tartanak érettségi vizsgálatokat.

Dr Boncz Ödön miniszteri tanácsos a középiskolai osztály vezetője a következőket mondotta ez ügyben :

— A napokban küldtük el a főigazgatóknak Jankovich Béla kultuszminiszter rendeletét, melyben utasítja az állatni iskolák tanárait, bogy mivel az idei husvét április végére esik, husvét után újabb tananyagot ne vegyenek elő, hanem a szokásos évvégi ismétléseket kezdjék meg. Talán ez az utasítás okozta az iskolai év korai bezárásáról forgalomba került híreket, melyeknek nincs egyéb alapjuk.

— Áz sem felel meg a valóságnak, hogy az érettségi vizsgálatok elmaradnak, mert erre az idén semmi ok nincs, hiszen az 1898. évi diákok behívása még egyáltalán nem aktuális. Ha erre vonatkozólag intézkedés történik, akkor természetesen a miniszter is rendelkezni fog.

Országgyűlésünkön

a politikai ellentétek újra szikrát kaptak. Sőt tellobogtak Mi örömöt okozott nekünk s mi megdöbbenést ellenségeinknek az a villámszerűén történt nagy, egységes gondolat, hogy itt Magyarországon mig nem győzünk, nincs politikai párt. Csak egységbe olvadt magyar fej, szív és akarat.

Nagy erő és hatalom, sőt ma már lehet mondani európai tudat, hogy a nemzet kifelé egységesen jelen meg és a politikai pártok félreteszik harczias fegyvereiket. Bevonják a pártharcznak zászlaját.

Gondoljuk meg, hogy százezreknek szemepárjában könny ül s mélyen, lent a szivekben az aggodalomnak és remegésének gyön gyei kergetik egymást. Miért kellenének most a nemzete nagy belső és külső küzdelmeiben az ádáz politikai harczok ? Be kár, hogy mikor fiaink ott a harcztereken egységes erővel, napról napra újabb dicsőséggel küzdenek érettünk: akkor a daliás idők erkölcsi értékét és szépségét a politikai villogással és gyülölséggel a nemzet közhangulatában zavarják meg.

A másik sajnos jelenség, hogy az országgyűlésen mind sűrűbben hangzik fel a panasz, hogy bizonyos elemek nem bánnak úgy a mi katonáinkkal, mint azt az egész Európa Ítélete szerint is megérdemelnék. Más szóval a magyarság megbecsülését nem látjuk, sőt amolyan üldözésről beszélnek.

Hát jól esik hallanunk többszörösen Tisza miniszterelnök beszédeiből, hogy csak egyes esetekről van szó, mely esetek minket óvatosságra intenek.

De főleg jól esik a történelem logikájában azt szemlélni, hogy a mostani világháború teljesen igazolja és erősiti meg a mi nemzeti eszméinknek és igazaiknak jogosultságát. Á háború egész lefolyása, eredménye a harczos magyar nemzetnek okvetlenül állami súlyának elismerését, felemelését hozza meg. Politikai őrültség lenne, ha ezt Ausztria még most sem tanulta volna meg. Hiszen nem csak Ausztriának, de magának Németországnak is első rendű érdeke a politikailag erős Magyarország. Kellene még mást mondanunk ? *

. Nekünk egyébként az a felfogásunk, hogy a kormányzatnak kellett volna és kellene gondoskodni és erélyes kezekkel útját vágni azon — igazán sajnálatos jelenségeknek, melyek a képviselőházban történt felszólalásra okot adtak. Ez a felfogás nyilvánult egyik képviselőnek, Sághy Gyulának beszédében is, a ki ezeket mondotta:

— A bankoknak élelmiszer üzleteivel való foglalkozása és spekulácziója nem csak megengedhetlen, de összeérhetlen is avval a hazafias hivatással, a melyeket a bankoknak teljesiteniök kell. Hibáztatom a kormányt, a mely sem a preventív intézkedéseket, sem utólagos megtorló intézkedéseket nem tett.