Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-02-20 / 14. szám

Szatmár-Németi, 1915. február 20. Lapunk zárta­kor vettük a hirt, hogy Soltész Imre c. kanonok, kálmándi aranymisés plébános, február hó 17-én csü­törtökön este 8 órakor életének 83, áldozó­papságának 60-ik, kálmándi plebánosi mű­ködésének 38-ik évében a szentségekkel megerősítve az Urban csendesen eiszende- riilt. Temetése, melyet Hehelein Károly pre- látus kanonok végzett, szombaton délelőtt 9 órakor ment végbe 1 a kerületi papság és a hívek nagy részvéte mellett. A plébá­niát ideiglenesen Tőkés György s. lelkész fogja adminisztrálni. Nyugodjék békében. Hamis hir. Büszkén, daczosan, ma­gyar katonához méltóan indultak a minapá­ban katonáink — a „mars" vonaton király­háza felé ... a harcztőrre. Mi is szemünk­ben büszke könnyel, ajkunkon „Isten vezes­sen, védjen“-nel kísértük őket s lelkünk so­káig velük maradt. S íme a másnap reggel már hamis hir futott végig városunkban, hogy Királyházán vagy Hosszumezőn össze­ütközés történt; nagy szerencsétlenség, sebe­sülés és halál . . A fantáziának, a hir nö­vekvő urának azonban szerencsésen, gyorsan elvágta útját, az igazság; mert kisült, hogy a szerencsétlenségből egy szó sem igaz. Csak a gépnek kerekei csuszamlottak meg s vitéz katonáink számba sem vehető késéssel tovább indulhattak. A kormány köszöneté a fémado­mányokért. A miniszterelnök Csaba Ador­ján főispánhoz meleghangú átíratott intézett, melyben köszönetét fejezi ki. A központi helyi bizottságoknak, lelkészeknek, tanítók nak, jegyzőknek, tanulóknak, egyszóval mind­azoknak, a kik a fémgyűjtés sikerét elő­mozdították. Kéri a főispáftt, hogy közölje ezen átiratot mindazokkal, a kiket illet. Nem lesz rövidebb a tanév czimü híradásunk már ki volt szedve, mikor most köztudomásra jutott Jankovich kultuszmi­niszternek nyilatkozata. A két nyilatkozat tartalma természetesen ugyanaz; legfeljebb avval bővül, hogy a miniszter a tanévnek, illetőleg az érettséginek egyes vidékeken ko­rábban megtörténhetése előtt nem zárkózik el. De a döntést magának tartja fenn. Merker Márton dr. kitüntetése. Ő felsége legkegyelmesebben elrendelte Merker Márton dr. kir. kath. főgirnn. tanár, a 12. honv. gyalog, ezred népfőlkelő főhadnagyá­nak az ellenséggel szemben tanúsítót vitéz magatartásáért a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adássék. A kirláyi kitüntetéssel együtt járó signum laudis érmet és az elismerő ok­mányt a kitüntetett főhadnagy a közel na­pokban fogja megkapni. A kir. kath. főgim­názium hős tanárának harctéri kitüntetéséhez őszintén gratulálunk. Katonai előléptetések. Ő felsége a király Papp Aurél szatmári kir. kath. főgimn. tanár, népfölkelő hadnagyot, ki jelenleg az olasz harcztóren teljesít szolgálatot, főhad­naggyá léptette elő; dr. Szalag Jenőt pedig, a cs. és kir. 65 gy. ezred főorvosát ezredor- vossá nevezte ki. Signum laudis. Újabban dr. Kovács Jenő 5. gyalogezredbeli főhadnagy és Zsür- ger Imre 5. gy-e. hadnagy nyerték el ő fel­ségének, a királynak legkegyelmesebb rende­letére — a dicsérő elismerést az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért. A legöregebb magyar pap. Matu- sik Nép. János, a dévai állami főreáliskola 1883 óta nyugalmazott igazgatója, e hó vé­gén tölti be teljes lelki és testi erőben száz­egyedik életévét. Á nagy kort ért piairista- tanár az ország legöregebb papja. 1834. év szeptember 13-án öltözött be és így 82 éve piarista s 78 óve felszentelt áldozópap. Hol leltek eddig a finánczok rejtett gabonát ? A vidéken : Künn a szérűn, szalma közt; padlásokon a széna közt, a kertben a kocsan kóró alatt, ágyakban, is­tállókban, vermekbe ásva, pinczékbeD, csű­rökben és a többi. Jó lesz tehát . . . meg­gondolni, hogy a gabonát, élelmiszert kutató rendelet nem írott malaszt . . . mint sok más papiroson maradt rendelet.-SZATMÁRI HÍRLAP“ Pillanatnyi felvételek a szatmári piaczon. Hála Istennek olcsóbb a tojás; a czitrom is. Már tegnap a tojást 9 fillérért kinálták. A czitromot meg javába 10 fillérért. Útközben beszélnek emigyen a háziasszonyok. A kofasorhoz érnek : — Hogy — hogy a tojás ? — instálom 14 fillér. — Hiszen már tegnap 9 fillér volt. — A törvény, törvény, a maxi, maxi. ■— Ez a czitrom? — Az is 14 fillér . . . Instálom tegnap megjelnt a hatósági$maxi. Minket büntetnek, ha be nem tartjuk. Mi a legnehezebb ? — No barátom, azt mondjátok meg nekem, hogy mi a legnehezebb a vi­lágon ? — A gazdagság! — Ah, egy osztály sorjáték — és meg van. — Tisztességes embernek miniszteri szék . . . — Nehéz, de nem a legnehezebb . . . — Hát mi a fészkes fiilemile ? — Legnehezebb kibékíteni az ok nélkül duz­zogó asszonyt. Halálozások. Özv. Binder Jánosné, szül. Friedl Vilma életének 72. évében, a betegek szentségével ellátva az Urban el­hunyt. Naggsomkuton gr. Teleki Tibor Tamás okleveles pilóta 25 éves korában meghalt. A fiatal pilótának halála szüleit, gr. Teleki Sándort és nejét súlyos veszteség érte. A Szatmár Németi Ipartestület köz­gyűlésének jelentését vettük. A küzdelemben, mellyel hosszú óvek vajúdása után ezt az Ipartestületet végre is megalakítani lehetett lapunk szerkesztője is kivette részét. Most, hogy az Ipartestület első három éves ciklusa zárul le, örömmel konstatáljuk, hogy az Ipar­testület gondteljes megpróbáltatások közt is egészben és jól megfelelt hivatásának és ne­héz kötelességének. A jelentés, amelyet az Ipartestület kiadott és a közgyűlésnek közép­pontja lesz gazdag és széleskörű. A testület tagjainak száma (1915. decz. végén) 1041. Hadbavonuit 403 iparos. Elvégeztek 1159 ügydarabot. Iparát megszüntette 92 iparos. Be­szegődött :205 tanuló, felszabadult: 204 tanuló. Panasz volt 68. A jelentésnek többi része is igen széleskörű és tevékeny munkásságról tesz bizonyságot. (A) Vasúti szolgálatért. Kerekes László magy. áll. vasúti mozdonyfelvigyázónak a vasúti hadi forgalomnál tanúsított kiváló szolgálatainak elismeréséül Őfelsége a király a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi szallagon legkegyelmesebben adományozta, melyet a kihintettnek Burgel Jenő, a Máv. debreceni üzletvezetőségónek vontatási osztá­lyának főnöke ünnepélyes beszéd kíséreté­ben adott át a helybeli állomáson. Be kell jelenteni a czukorkészletet is. A m. kir. minisztérium rendeletet adott ki, melynek értelmében be kell jelenteni, a czukorkészletet is és pedig legkésőbb febr. 29-ig. Természetesen elsősorban mindennemű czukor-üzlettel foglalkozóknak. Magánosok, a kik az üzleti §-usok alá nem esnek „ameng- ngiben czukorkészletük az egg métermázsát meg­haladja.“ Mit irt egy szerkesztő szabójának ? A Bzabó-mester beküldi egy szerkesztőnek a számlát újévre. A szerkesztő egy borítékba teszi s a következő szerkesztői üzenet kíséretében küldi vissza : — Az újév alkalmából beküldött kéziratának nem vehettem hasznát s azért tisztelettel rendelkezé­sére bocsájtom. A vas huszfilléresek. A vasból vert uj huszfiléresek forgalombahozását már a legközelebbi napokban megkezdik. A papir kétkoronások ezüstpénzzel való kicserélése már folyik. Az uj pénzeken már nem lesz a kétfejű sas, hanem az uj kis címer. Ugyan­csak uj veretű tizfilléresek, valamint két és egyfilléresek is forgalomba kerülnek a leg- bözelebbi időben. Megnyílt az interurban forgalom. A szatmár-németi I. sz posta és távirdahi- vatal főnöksége a következőket közli : A posta és távirdavezérigazgatóság megengedte hogy Hajdu-szabolcs és Sztmár vármegye terüle­térül Bndapesttel s viszont a központok elő­fizetői interurban távbeszélgetéseket válthas­3 sanak, ha az áramköröknek magasabb rangú beszélgetésekkel való lefoglaltsága azt meg­engedi. Szatmárnémeti távbeszélő előfizetői Hajdu-és Szabolcs vármegye távbeszélő elő­fizetőivel szintén folytathatnak interurban távbeszélgetéseket, kiknek távbeszélgetéseik fedezetére biztosítékuk van letéve. A nyilvá­nos távbeszélő állomásokról egyelőre még nem bonyolítható le távbeszélgetés“ Szat­márnémeti I. 1916. II. 16-án. Virád. A helyheli bolgár pékek közül Kons- tantinovics Demeter és két társa nem vonul be a bolgár harcztórre, mert a budapesti bolgár konzul igazolta, hogy Konstanti- novics macedón bolgár, nem hadköteles és igy bevonulni nem tartozik. Mennyi a rokkantak száma ? Tisza Istvánnak a képviselőházban — egy inter­pelláció kapcsán tett nyilatkozata szerint az eddig konstatált rokkantak száma: huszon- kilenczezer. A papucs. — Hogy örülhetsz annyira ennek borzasztó zivatarnak? — Ilyenkor meg se mukkan a feleségem; ez az egyetlen, amitől fél. Régi bankjegy beváltása. A régi piros szinü 20 koronás bankjegyeket már csak junius 30-ig cseréli ki az osztrák-ma­gyar bank. Akinek birtokában esetleg ilyen bankjegyek lennének, azok a közös bank fiókjainál még a kellő időben váltsák be, mert jun. 30-ika után ezek a bankjegyek teljesen értéküket vesztik. GAZDÁK VILÁGA. Zöldség-termelésünk jövője. Örömmel olvastam Riszdorfer Imre cik­két a Sz—Qsban. Tartalmában sok jó és hasz­nos eszme van. Evek óta foglalkozom a zöldségterme­lés kérdésével — már a háború előtt. Akkor persze még ez a kérdés sokaknak szemében, akik csak a zöldségpiaczra gondoltak, (hogy hát hiszen van a piaczon) mellékes, sőt ta­lán semmi kérdés volt. (Azért mondották az ilyen kérdéssel foglalkozó czikkekre, hogy sok zöldséget termelünk.) Íme, ma már óriási gazdasági kérdés lett. A kenyér, a hús, a lisztpótló. És az egészséges étel, tehát egészségünknek, a nemzet legnagyobb kincseinek kérdése. Nem ismerem a szatmári bolgárkerté­szet megakadásának okát. De egyet mond­hatok : sose hittem és ma sem hiszem, hogy a magyar ember, a magyar nő, a magyar leány ne volna képes a bolgár-kertészetnek meghonosítása és üzésére. Voltam én, jártam én magyar, szinma- gyar falukban és városok határán és láttam én magyar kertészetet, amely még Bulgári­ában is fennakasztaná a szemeket. De igazán, nemcsak szatmári esetekkel tudom igazolni, más városok eseteivel, is hogy teljes erőnkkel, tehát komoly munkával és áldozatkészséggel a kertészetet nem karoltuk fel. És úgy látszik még most sem tudjuk értékelni a kertészetnek a nemzetre, egy vá­rosra nézve óriásira nőtt értékét és érdekét. Én nem látom sem a fiatal nő nemze­déknél, hogy a kertészet iránt való érzéket fejlesztenék. Komolyan, külön és úgy, hogy azzal ki is menjen az életbe. Ismerek egy grófnét. Exelenciás asszony. Meg kell nézni, hogyan dolgozik exelenciás kezeivel az ő ál­tala tervezett, vezetett zöldséges kertjében. Én nem látom a fiú nemzedéknél sem azt, hogy a zöldséges kertekben tanulnák, értem már az elemi 5—6 osztályban is. És ott dol­goznának, vizet hordanának, ültetnének. Pedig addig, raig igy nem lesz — ma­gyar zöldségtermelés — nincs. Sok az egyletünk. Tele eszmékkel, tag­sági hátralékokkal és kevés eredménnyel. Én nem mondom azt, hogy éppen zöldség- termelő egyletet alakítsunk. Ott valamint egyleti tagság nélkül is lehet jót tenni; lehet egyesület nélkül is a zöldségtermelést meg­teremteni. Hát miért ne beszélhetnének össze asz- szonyok, leányok az együttes termelésre. Hát f Soltész Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents