Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-05-17 / 39. szám
39. szám XXV. évfolyam. Szatmá^Hémeti, i9i6. május 17. (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 , — „ Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár Mc mondják, hogy lesz hadisarcz, hogy nagymennyiségű arany fog begurulni az országba! Azt hitték 1870-ben, hogy a kirótt ötmilliárdos hadisare összeroppantja a franczia nemzetet — tény pedig az, mondja Apponyi, hogy „ez a hadisarcz súlyosabb gazdasági krizist okozott azon országban, melynek fizették, mint abban, melytől elvették.“ Ne beszéljenek határaink kiterjesztéséről — nem ezért vettük fel a háborút! Ne vigasztaljanak, hogy a kárpáti falvak helyén Champagne gyönyörű villáit épitik fel — ezek is a hetvenes háború után épültek — hogy kulturvidék lesz a fenyvesek gyönyörű vidéke, ha a stílusos villák ragyogó bűn és selymes erkölcstelenség lakásai lesznek ! Ne vigasztaljanak, ha a cserfalombos kárpáti sirokra borulva vagy a doberdói hegyszakadékokban nyugvó hősökért búsulva a magyar vér veszteségét siratom, hogy a nemzet izmos teste majd uj vért nevel, mikor a sexualis züllés a háború alatt a nép vérét rontotta s mérgezte meg. A háborúnak két erkölcsi eredménye van : a sexalis dekadenczia és a konjunktura-elmélet. A sexualis Felelős szerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR, Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. dekadenczia blazirttá teszi a nemzeti lelkületet és megrontja a vért. A konjunktura-elmélet a legnagyobb eszménytelenség, a legmagasabb önzést a vagyonszerzés minden eshetőségét kimeríti, mégha miatta embertársaim ezrei, helyettünk és értünk harczoló katonák s családjaik s a sebesültek szenvednek is. A konjunktúra-elméletnek nincs erkölcse, nincs szive, legkevésbbó hazaszeretete. Mily szempontból születhetik a háborúban újra a nemzet? Az esz- ményseg elveszítette értékét. A konjunktúra elve s erkölcse mára népbe is leszivárgott. A testvérek hősiességén nem indulnak meg az itthoniak, semmi magasabb lendületet nem vált ki belőlük. Hős volt valamikor a sebesült katona, virágot kapott, mikor leszállt a vonatról, ma külseje züllöttségét konstatáljuk, ha megérkezik stb. Lesz itt újjá születés ? Mily szellem hatja át a vezetésre hivatott intelligenczia itthonmaradt nélkü- lözhetetleneit és untauglich-ait ? „A léhütők, a naplopók adnak-e majd ezentúl is irányt az életnek s oly kaszt vezeti-e majd a közvéleményt, melynek semmi érzéke a nemzeti s keresztény élettartalmak iránt? Egy A kiadóhivaiait illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. Pintér «József kiadóhivatali főnök czimére Egyházm. Alapitványi Pénztár küldendők Pályázati hirdetéseit egyszeri kttzlése 5 korona ----------------- Nyilttór sora 40 fillér. ----------------Me gjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap maroknyi börze-arisztokráczia kezeli-e majd a nemzeti vagyont s az az osztály lesz-e a legelőkelőbb, mely a legtöbbet költhet ruhára, fogatra, fürdőzésre ? Lesznek-e ezentúl is többségben keresztényellenes egyetemi tanárok s kisebbségben hithü diákság ? Ezentúl is csak sexalis viszketeg lesz-e a színpad ingere s a jövő művészetének nagy részéből száműzve lesz-e az igazság s a szépség szelleme ? Mert ha igy lesz, minek akkor egy ilyen világért élni, küzdeni s vérezni ?“ Azért nem leszek pesszimista ! Nem mondom, hogy a háború katharsis, mely a nemzet lelkét tisztítja, de bár minden erkölcsi rosszat ránk szabadított a háború, meggyőződésem, hogy van erkölcsi kihatása: rámutat a kulturfejlődés hazug értékeire, az vágások ferdeségeire, társadalmunk vibáira, a háború az emberi természet legigazibb megnyilatkozása, ben'jutatja, hogy az emberi természet: „az ideális embernek az erőszak s az ösz- tönösség összes vonásaival eléktele- nitett karikatúrája,“ melyet csak Isten kegyelme tud eszményi magaslatra felemelni. Nem nevel a háború, de felvilágosit, szemeket nyit azáltal, hogy élőképben mutatja A mozinak a kinematográfnak kétségtelenül nagy hivatása, szerepe van és még inkább lesz a tudományban, illetőleg ismeretek terjesztésében és népszerűsítésében. Ledönti, úgyszólván szótrugja az iskola falait és odahozza az ifjúság szeme elé a nagy világot. Áz a kérdés csak, vájjon úgy a nagy világból, mint az ember kis világából mit és hogyan hoz oda ? Az igazságnak megfelelő mozgással segit-8 az ismeretekre; avagy szándékos rombolás disharmonikus czólzással. Ledönti, szétrugja a színházak falait is, szemlélet, képek, szűk körben mozgó alakok, dekorácziók helyett az egész világ, társadalom, családi szentélyek, rejtett zugok, büntanyák birodalmába vezet, a meztelenség mámorába ringat, úgy és akkép, ahogyan arra a legtökéletesebb színpad sem képes. Ezért tesz túl a mozgószinházaknak, a moziknak hatása úgy a belletrisztikán, az ocsmány képeken, a lefrivolabb színpadi hálásokon. Még a sajtó befolyásán is. A mozi félig újság, félig színház. De kép is, regény is. Azért valóságos rohamot intéz egyszerre. Lelket és érzéket támad. Egyszerre fogollyá teszi a nézőt, szemlélőt, mint a pók viszi hálójába és onnan ki nem ereszti. A mozdulatlan kép is leköti a lelket, az érzékekeket. Hatása kétségtelen. De nem oly biztos. És egyoldalú. A regény elragadja pillanatra az olvasót, szikrát is gyújt a lélekben. Forradalmat is idézhet elő az érzékekben. De még sem öli ki teljesen a belá- tásos itélótet. Vagy legalább is időt enged, hogy a reális élet úgy-ahogy kiábrándítsa az olvasót mámorából. A láz alább száll s az egyensúly legtöbbször visszatér. A színházak legidegölőbb produktumait némán hallgatja az ingerlékeny tömeg. Hatásuk mégis csendesebb. A mozi a hatások közvetlenségének közvetlenségével dolgozik. Nem enged elmélyedést. Az indulatokat úgyszólván rögtön kiváltja. Perczről perezre újabb és újabb izgalmakba, mámorból mámorba kerget, sőt elkábultságba ragad. Vagy vízióival sikoltozásig felizgat. (Szipulusz irta, hogy az anyák kénytelenek voltak visongó gyermekeiket kivinni a moziból.) A tömeggel a tömeg érzéseivel lelketlenül játszik. Majd hizeleg, majd meztelenségeivel gyötör . . . egyszóval bilincsekbe veri a józan ésszel megáldott embert. Ebben van a mozinak óriási hatalma, befolyása, ereje minden más tényezőn, amelyet jó, de különösen káros romboló befolyás szemponttjából minden téren gyakorol ifjúságra, tömegre egyaránt. Ezért álhthatjuk egész bátran, hogy moei-Jcérdés van. És pedig igen-igen komoly kérdés. Barátjai és védői vagyunk a sajtószabadságnak. De mégis éreznünk kell, hogy a a sajtó-szabadságnak is vannak korlátái Éppen magának a sajtónak érdekében. így van ez a mozi kérdésben is. Ismerjük a kinematográfnak, a mozinak értékét, szabadságának területén elmehetünk a legszélső határig. De épen magának a mozinak érdekében meg kell állani egy pontnál, ahol úgy a nép, mint főleg az ifjúság védelme következik. És hogy a mozik már idáig is visszaéltek szabadságukkal, hogy az értékes találmányt lesülyesztették a spekuláczióknak és nyerészkedési üzleteknek pocsolyájába : legjobban az bizonyítja, hogy a mozikérdós élénken foglalkoztatja nemcsak magát a társadalmat, de főleg azokat, akik a népjólót, a nőplólek szempontjait leikükön hordozzák és a nemzet jövendő ifjúságát nevelik, vezetik. A mozikérdés megoldása nem késhetik soká. És hisszük, hogy a háború után felmerülő kérdések közt nem fog utolsó helyen állani.
