Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-05-03 / 35. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916. május 3. ság leikéhez legtöbb tanügyi hatóság: azt bizonyítják az ifjúságnak igazán felemelő lelkesedése, kipirult arcza, szemének könnye és egész lényének meghatottsága. A Kárpá­tokról a magyar ifjú eddig tanult, most Isten kezének e remekművét szereti, lélekben oda- száll az egekig nyúló hegyek gerinczeire és virágos völgyeibe, hogy imádságra borulja­nak térdei és könnyeivel áztassa meg, dia­dalmas napfénnyel, virággal kószoruzza meg azokat a kárpáti sírokat. Az iskolákban az ünnepségek alkalmával a kárpáti falvak fel­építésére gyűjtést is rendeztek szép ered­ménnyel. A fiatal leventék, a szatmári szüle­tésű 18 éves ifjak szombaton reggel kezdet­ték meg „a sorozás elé állást“. Kissé elfogul­tan, de ragyogó szemmel, napsugaras arcczal léptek a „mérczeu alá. A legtöbb fiú egész­séges fizikummal és lélekkel áldatván meg, szinte meglepő százalékban bizonyultak al­kalmasoknak. És amint azt tanáraik már előre tudhatták, sokan akadtak az ifjak közt, akik kérve kérték a sorozó bizottságot, hogy vegyék be őket okvetlenül katonának. A bizottság meghatva hallotta az ifjak óhaját és ha csak valami súlyosabb akadály nem gátolta, ki is mondották: az „alkalmasat. Jogos harag. — Ugyan Farkas ur, miért ha­ragszik annyira arra a derék Bárányra. — Nagy okom van rá uram! Az az a Bárány nyolcz évvel ezelőtt jegyben járt a feleségemmel és — nem vette el. Elemekeinek a közös konyhák. Hét esztendő előtt mintegy varázsszóra mozgalom indult meg egész Magyarországon a közös konyhák létesítésére; és a legtöbb vi­déki városban fel is állítottak egy-egy szövet­kezeti alapon működő konyhát, ahonnan a tagok hazahordták az ebédet és vacsorát. Amily hirtelen keletkeztek ezek a közöskony­hák, épp oly gyorsan el is tűntek. Az akkori mozgalomnak az volt a célja, hogy a házias­szonyokat megkíméljék a főzés terhes mun­kájától; de ugyancsak az asszonyok voltak azok, akiknek túlzott igényein az egész moz­galom hajótörést szenvedett. Az egykor eltemetett közös konyhák a jelek szerint a vidéken uj életre kelnek. Né­hány helyen máris mozgalom indult meg az ilyen konyhák felállítása érdekében. Kezde­ményezőket ma nem azok az okok késztetik a társas étkezés sürgetésére, amelyek hót óv előtt. Ma egyszerű hivatalnoknak vagy más polgári családnak lehetetlen háztartást ve­zetni, olyan rettenetes a drágaság. A gyer­mektelen családok legtöbbje már megszün­tette a háztartást és vendéglőbe menekült, de ahol 3—4 gyermek van, ott már ma meg­fizethetetlen a vendéglői étkezés. Nagy hát­rányai a vendéglői bórletrendszereknek : az italfogyasztási kényszer és a borravalók, amelyek tetemesen megdrágítják az ételeket. A kezdeményezők azt vitatják, hogy a közös konyhák létrejötte esetén a polgári csa­ládok megtakarítják a cseléd bérét és élel­mezését, ami a mai viszonyok között lega­lább száz koronára tehető és megtakarítják a tüzelőszereket, ami ma szintén jelentékeny tétel. Amellett tömegesen vásárolva, mégis csak valamivel olcsóban jutnának az élelmi­szerekhez. Számítanak arra is, hogy a ható­ság, ha látni fogja a mozgalom komolyságát, szintén támogatni fogja azt, ha másként nem, oly módon, hogy hizlalás céljaira tengerit és korpát enged át a szövetkezeti alapon mű­ködő közös konyháknak. Szatmáron is elkelne ennek a reform­nak megvalósítása. Háborús-apróságok. Szenzácziós leleplezés. Egy glasgowi multhavi gyűlésen szenzácziós leleplezés történt. Kiderült, hogy Albion gyermekeiből 160,000 ember menekült a legkülönfélébb foglalkozási ágazatok köréből a bányák sö­tétségébe, abban a reményben, hogy ilyké- pen sikerül majd nekik a katonáskodást elkerülni. Ez az egyetlen egy adat elég arra, hogy tiszta képet alkothassunk az angolok háborús lelkesedéséről, ami utóvégre teljesen érthető, hiszen az az angol polgár igazán nem lehet abban a helyzetben, hogy megértse, hogy tulajdonképpen miért kelljen neki ve­rekednie ? A földalatti Drückebergerek — mint a német lapok őket elnevezték — tár­sulattá tömörülve megválaszthatnánk elnökük­nek Sir Edvárd Greyt; ő a legharcziasabb angol, aki sem bányamunkásnak nem áll be, sem katonának nem jelenkezik s mégis va­lamennyi mellényzsebe a pukkadásig tele van hősi halálokkal. Elvégre ha már tesz az em­ber valamit, csinálja nagyban. Óránként 25,000 ágyulövés. A né­metek a verdőni fronton hallatlan tüzérségi tevékenységet fejtenek ki. Egészen pontosan ki lehet számítani, hogy óránként 25,000 nag.ykaliberü ágyulövedéket lőnek ki. Ez a ágyúzás minden eddigit felülmúl. Az erdők tövestül elpusztultak. A Forges nevii folyó valósággal eltűnt, szétlőtték. Egy magaslat­ról 27 méternyi emelkedést söpörtek le az ellenséges gránátok. A franczia lövészárkokat valósággal elsöpörte a tartós vas-zuhatag. Analfabéták a világháború had­seregeiben. Érdekes világot vet az egy­mással hadban álló országok közművelődési viszonyaira az analfabéták statisztikája. E szerint az Írni olvasni nem tudók száma minden ezer katona közül: az oroszoknál 617, a szerbeknél 413, az olaszoknál 306, a magyar és osztrák hadseregben 220, a bel­gáknál 92, a francziáknál 30, az angoloknál 10, a németeknél 0 5. Hadba vonult özvegye. Éppen most olvas­suk — felmerült ilyen eset alkalmából — a Kúria elvi döntését a következőkben: A férj, mint haszonbérlő- társ hadbavonulása nem mentesítő körülmény a ha­szonbér fizetése alól, mert a felek az ingatlant alha- szonbérbeadással is hasznosíthatták volna. Ugyancsak a Kúria kimondotta, hogy a basszonbőrlő társ hadba­vonulása nem mentesítő körülmény a haszonbérfizetés alól, mert az egyetemlegesen kötelezett és hadba nem vonult társak az otthonmaradt családtagokkal együtt a haszonbérleti területet esetleg idegen munkaerő igénybevételével képesek megmunkálni. „A holnap“ Több szemérme lehetne, mint amennyit e holnaposo- kat majmoló versében felmutat. Szégyellje magát 1 Kilo. ön összehasolitotta a Sz. Antal perselyének jó­tékonyságát egy másik forrás jótékonyságával, mely forrás felett a jótékonyság czőgtáblája és ürügye dí­szeleg. És azt találta, hogy az Antal forrás bősége­sebb, mint ama czégtábláé. Ne feszegessünk. Az igazi Krisztusi jótékonyság nem tűri az összehasonlitó fe- szegetéseket. — Figyelő. Lehetni lehet. Egyszer már reflektáltunk bölcs Deák Ferencz adomájára, melyet állítólag ő maga beszélt el; Úgy történt, hogy a jó­módú parasztgazda szérűjén keresztül, (bizonyosan önfeledten) pipázva ment át az öreg ur. Egyszercsak észreveszi magát és hüledezve szól a gazdának: „Itt bizony talán nem is lehet pipázni ?“ A gazda kedélyesen válaszol: “Lőhetni, lőhet, de tisztösséges embör nem teszi.“ Ergo . . . Nyomatott a Plzmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3. sz, — (Színház mellett.) — Kénes vasas hévviz források. Viz hő­foka 42 C. Csúz, köszvény; minden for-> met ja a ichiás és női betegségek ellen. 1913-ban 6200 beteg hagyta el gyógyultan és javultan a páratlanul hatásos Püspökfürdő gyógyforrásait. Nagyszabású nyári uszoda 26 C forrás­vízzel és úszás tanítással. 400 holdas park én fenyfeserdő, gondo­zott séta utak, társalgó, olvasóterem, könyv­tár, napi lapok, folyóiratok rendelkezésre állanak. Az egész fürdő újonnan átalakítva, vil­lanyvilágítás az egész telepen és az összes vendégszobákban. Posta, interurban telefon. Sebesült katonatisztek és katonák ár- kedvezményben részesülnek. Fürdőismertetőt küld az igazgatóság. KOMZSIK ALAJOS, a fürdő bérlője. i Szatmári Bazáröan az összes játék-, diszmű-, emlék és rövid- áru csikkeket helyszűke miatt a közeledő nagy nyári vásár idény alkalmából mélyen leszáritott áron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére. ilatniczky István KAZINCZT-UTCZA 10. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy 12 év óta fenálló czipészüzletemet áthelyeztem Tabajdy György gyógysze­rész ur házába, Kossuth Lajos-utcza 13. szám alá; ahol a mai kor igényei­nek megfelelően a legmodernebb férfi és női czipőket készítek. Jó ízlés, szolid árak. Javításokat gyorsan és pontosan eszközlök. Maradtam teljes tisztelettel Szentpétery Ferencz czipészmester Kossuth Lajos-utcza 13. szám. Elsőrendű czipőfelsőrész készitő műhelylyel kibővítve. ORGONA GYÁR IÖsT villamos gépekkel berendezve. Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendsz% szerint (pneumatikus) tartós ég nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. BIEOER OTTÓ cs. és kir. udvari szállitó. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat ős katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóbaD Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: fízatmáregyhásmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Thumbnails
Contents