Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-04-09 / 28. szám
SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916. április 9. áll, hogy a nyers tojás a hangra volna jótékony hatással, semmi értelme nincsen annak, ha nyersen eszik meg a tojást. Haszna az embernek a nyers tojás élvezetéből nem származik, de kára esetleg lehet belőle. Az a kára lehet belőle, hogy esetleg valamilyen veszedelmes betegséget olt magába az ember a nyers tojással. Háborús-apróságok. A régi hires gavallér nyilatkozata a mostani női kosztümökről: — Elnézem önöket, mikor uj divatu ruhában a korzón lejtenek, Szép-e ez a ruha, jól áll-e önöknek ? nem kutatom. Én most csak arra gondolok, hogy milyen pénzösszeget emészt fel ez a divat. A nevetségesen szűk kosztümök jártak akkor, mikor olcsób volt a szövet és szép emlékű dédanyáink bő krinolinját sétáltatják esti korzójukon most, mikor rémsé- gesen megdrágult a hozzávaló anyag. A 300—600 K-ás kosztümök nem annyira suhogása, mint ide-oda libegése a háborús szegénység közepette nem ajánló levele a magyar nő ismert hazaszeretetének. Hagyjuk most azt a sok férj és feleség között lejátszódó párviadalt, mely a horibilis szabó számla miatt csal keserű kifakadást a férj ajkára és daczoló könnyeket a feleség szemére. Hagyjuk ezeket az intim családi jeleneteket, a családi tűzhely békéjébe levágódó kosztümszámlák gránátjait. Hiszen tudom, hogy önök is elítélik ezt a fényűzést hölgyeim, önök is belátják, hogy ha valamikor, úgy a mostani komoly időkben a méltatlan a magyar nőkhöz ez a fényűzés. Hát miért nem szabadulnak a divatjárma alól ? Ugyebár azért — [felelik sokan — mert egy fecske nem csinálhat nyárit, egy nő nem változtathatja meg a zsarnok divatot. A deresen. B. L. alezredes, a ki pár napi szabadságon volt és mán visszatért a harctérre, igen jelentős eseteket mondott el a Montenegróban való harcokról. Egy párt mi is közlünk a T—1 után. — Montenegróban tudvalevőleg rengeteg pénz van. Arany, ezüst meg nickel az ugyan kevés, de annál több a vadonat uj „perpena“ (papírpénz) Pompás kékhasu bankó ez és van is belőle annyi, amennyit csak a montenegrói államnyomda elbírt. Mikor a mi hadseregünk bevonult a hegyes országba, a montenegróiak tudták, hogy Nikita pénze nem sokat ér, ezért egyáltalban nem is akarták elfogadni a perper- át. Erélyesen kellett közbenlópnünk, hogy maguk közt csak fogyasszák a saját gyártmányaikat. Azóta el is fogadják a perperát, de csak egy ötöd értékben. Nekünk csak arannyal, ezüsttel, vagy nickellel fizetnek. A pénz elértéktelenedésének tulajdonitható aztán, hogy az árukat hihetetlen magas árakért értékesitettók a montenegróiak. Akkor meg a lakosság zúdult fel a drágaság miatt. Mi azonnal segítettünk. Felsőbb utasítás alapján a városi tanácscsal és a kerületi elüljárókkal egyetértőig megállapítottam a maximális árjegyzéket, amit nyomban ki is hirdettem. Az árak túllépőivel szemben igen szigorúan járunk el. Élső sorban nem szabad nekik többet kereskedelmet folytatni. Másodsorban a városháza előtt ott áll a deres és aki az árukat túllépi, olyan 25-öt kap, hogy elmegy a kedve az emeléstől. A büntetés kiosztása egy derék tábori csendőrparancsnokom kötelessége. A csendőrparancsnok Glibacin polgármestereket oktatott ki kötelességeikre. Különben polgári életben gazdag bácskai föld- birtokos. Egy hadifogoly leveléből. Messze keletszibériából, Novonikolajevból jó barátok, Amerikába elszaladt földik közvetítésével, Newyorkon keresztül levelet hozott valahová, bérezés sikos szép Magyarországba a posta. Egy katonaorvos irta. Egy hadifogoly, aki már több, mint egy év óta eszi a hadi rabság kenyerét. Elmondta, hogy Galicziában esett foglyul, eleinte az orosz front mögött tartották, ahol még tűrhető dolga volt. Onnan elvitték Déloroszországba, még mindig elég tűrhető körülmények között. Hadifogságba esett bajtársait, legénységi sorba tartozó vitézeinket s ezenfelül beteg orosz katonákat kellett gyógyítani. Januárban útnak indították az egész fogolycsapatot az Uraitól Omszk felé. Gyalog tették meg a „kis“ sétát 3 hét alatt, útközben naponta egyszer kaptak enni egy adag káposztalevest és fekete kenyeret. A sebesülteknek, ha kérték, botokat és mankókat adtak az útra. Némelyiküknek ha állapota vagy sebesülése engedte, a bot mellé korcsolát is adtak, hogy alkalmas helyeken a járáskeléssel járó fizikai fáradalmakat redukálhassák, de a csapat vándorlása a hótól belepett tájakon igy is temérdek szenvedésbe került. Omszkból vonaton vitték őket Keletszibériába. Ott most elég jó sorsuk van. A tisztek különválva élnek a legénységtől, de mindegyikük tarthat személyi szolgálatokra egy tiszti szolgát is. Elátásuk- ról és a konyháról nekik maguknak kell gondoskodniok. Kiadásaik fedezésére kapnak a mi pénzünk szerint 150 koronát havonta. Ez elég volna, ha nem volna azon a vidéken olyan óriási drágaság. így csak éppen, hogy elég. Kapnak orosz újságokat, amelyekből nagyjából értesülhetnek a hareztéri helyzetről és tájakozódhatnak. A levél Írója az ottani beteg hadifoglyokat gyógykezeli. Vőlegény. Sajnos, nincs pardon. Van egy belügyminiszteri rendelet, mely azt mondja, hogy márcz. 16-ától éjfél után — a vendéfogadókban tartandó lakodalmaknak és banketteknek szintén egy órakor véget kell vetni. A kaszinók, Olvasókörök nyilvános helyiségeire is kiterjed a záróra, de nem a kaszinók termeire, mert ezek magánlakás jellegűek. És ön vőlegény ur — azon aggódik, hogy lakodalma csak éjjeli egy óráig[tarthat! Nem a háború előtt való eljegyzés volt ez 1 — „Zene“ — Határozottan — nem közöljük. Mi a Zene iskolának rossz akarója nem vagyunk. Egészen a „Sz. V.“ D. vezérczikkének alapján állunk és maradunk. Hiszen soha, de soha személyek ellen nem harczoltunk. Azt azonban meg kell jegyez, nünk, hogy a D-re adott válasz — szörnyű ügyetlen és fogalmazása — önképzőkörbe való. — Egy ,,Sz. H.“ Olvasó férj. Kérem, mikor a feleségem ruhaszámla tervezetét megtudtam, azt kérdeztem: Van-e lelked lelkem? Ő azt mondta: Van! A tiéd. Többet nem szólott. A számlát elejtette. A tárczának ez a veleje „ugy-e nem kívánja a mai számunk után, hogy legyen közölve Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Smléüeztető. „A Szatmári Katii. Társadalom Képviseleté“ nek első, bevezető előadása Virágvasárnapján lesz a katli. főgimn, dísztermében. Jegyek már most kaphatók a „Pázmány-sajtó“-ban. bekötését elvállalja a Pázmány-sajtó könyvnyomda Szatmár-Németi. könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3, sz. — (Színház mellett.) — Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy 12 év óta fenálló czipészüzletemet áthelyeztem Tabajdy György gyógyszerész ur házába, Kossuth Lajos-utcza 13. szám alá ; ahol a mai kor igényeinek megfelelően a legmodernebb férfi és női czipöket készítek. Jó Ízlés, szolid árak. Javításokat gyorsan és pontosan eszközlök. Maradtam teljes tisztelettel SZÉNTPÉTER Y FERENC czipészmester Kossuth Lajos-utcza 13. szám. A Szatmári BazárMn az összes játék-, diszmű-, emlék és rövidáru czikkeket helyszűke miatt a közeledő idény alkalmából mélyen leszáritott áron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére. KAZINCZY- UTCZA 10. ÍOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki ennek ellensége, önmagának meg jó barátja, az rendelni fog Ízlése szerint czipöt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széchenyi-n. 7 ORGONA-GYÁR g&ÜT villamos gépekkel berendezve. Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendsz § szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat azállit. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. IXX3KGrER OTTÓ os. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: Szatmáregyháamegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.
