Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-08-01 / 60. szám
Szatmár-Németi, 1915. augusztus 1. SZATMÁRI HÍRLAP 8 részen az aláírásoktól jobbra és balra különösen feltűnik. A szövegben következő hibák fordulnak elő: a „Gesetzlichem“ szóban a Z betű jobbra hajlik a „Metall“ szóban a T betű balra, a második L betű, pedig jobbra hajlik. A „Bárki“ szóban az Á betűn hiányzik az ékezet. A „Főtanácsos szóban az Ő betűn a két vonás hiányzik. Az orosz és magyar katona sírok. A háború legszomorubb néma emlékei a hősi halállal kimultaknak harcztéri sírjai. Most már a mi hőseink maguk mögött hagyták az oroszoktól megszállott vidékeket és szembeötlő módon látják, hogy milyen az oroszok által készített sir. Nálunk ahány sir, annyi művészete van a csinosságnak, kellemnek. Még az orosz halottak sírjait is fölcsinosi- tották, a lehető legmüvészibb faragásu fakeresztekkel jelölték meg az állattuk nyugvókat, sőt igen gyakran ezeket rövid meleg érzést áruló bajtársias felirattal látták el. Az oroszok által készített sírok más milyenek. A sirhalmon nincs virág, nincs gyepszegély, csak a barna föld sötétlik. Amit a futó szellő reá dob, vagy a természet hamarjában növel, az az orosz sir egész dísze. Az oroszoknál úgy látszik nemcsak az élő, de a hős halott katona is keveset számit. Pukkasztás. A női élvezetek csimbarasszója a pukkasztás. Ez a legédesebb a leggyönyörüsó- gesebb valamennyi között. Kezdődik az első szebb ruhánál, amilyen a másik iskolás lánykának bizonyára nincs, folytatódik az első udvarlónál, akit már csak azért is iparkodik elhódítani attól, akinek az iskolából való bu- csuzkodásnál sirigtartó hűséget és szeretetet fogadott, hogy: ha nem is egészen, de legalább egy kissé pukkadjon meg. — Mert nekem van, neked meg nincs. Ez a pukkasztás alapja. És ne higyjék önök, hogy most a háború nehéz idején nincs, amivel pukkasztani lehetne. Ó dehogy nincs. A leleményes női tapintat, hogy ki ne találná az ilyesmit Ha nincs toalett kérdés, van konyhakérdés és van annak ezer és ezerféle ága-boga. Ha be- mégy egy női ismerősöd szalonjába, ötpercz múlva bizonyosan a drágaságról van szó, szidása a piacznak, a rendőrségnek, a kofáknak, a csirkéknek, libáknak és még most is a kenyérliszteknek. Ez az utóbbi immáron rövid időlejáratra lévén berendezkedve, iparkodom megírni az egyik pukkasztási esetet, amely nem régiben történt. Egyik kedves barátnő meglátogatja a másikat s természetes, hogy azonnal a piaczról, de elsősorban a kenyérről esik szó. — No hát ez rettenetes ! a gyomrom oda van, meghalunk, elpusztulunk valamennyien,,nyögi az egyik rózsásarczu angyal. — Ó kérlek — mondja a másik — (tessék vigyázni, itt kezdődik a pukkasztás) nálam egészen másként van. Én nem tudom, hogyan, de ebben is kimondhatatlan szerencsém van. Még a háború előtt egészen véletlenül beszereztem annyit, hogy egész esztendőre, legalább is az újig elegendő. Olyan a kenyerünk mint a hó. — Igazán ? 1 ? No édesem 1 nálad irigy- lósreméltóbb asszony ugyancsak nincs a világon. Nem kell hallanod az urad veszekedését, a gyerekek bőgését és nem rossz a gyomrod, mint a mienk. Kérlek az a kuko- ricza most is olyan a gyomromban, minta kő. Három nap se vagyok képes megemészteni. Rettenete ! Oda vagyok. Ó — 1 mondom édesem, nekünk kivételes bolond szerencsénk van ebben is, mert nekünk igazán semmi panaszra nincs okunk. Tegnap pedig oly gyönyörű libát ettünk, hogy nincs az a tizenhat éves, első bálba menő rózsaszinruhás leányka, aki bájosabb pirulással jelent volna meg az udvarlója karján a Pannónia terem fényes parkettjén, mint amikor a mi libánkat a tálon behozták. — Igen 1 Szó, ami szó, de igy van. Ez az élet. A kenyerünk pedig — amint mondom — valóságos habkönnyű sütemény, fehér mint a hó s omlik mint a kalács. Egyszerre megjelenik az ajtóban ő nagysága fiacskája. Egy pompásan faragatlan lurkó, akiből elsőlátszatra kinéz a szekunda. Megáll az ajtóban, nekidörgöli a hátát a szárfának és kezdi : — Mama 1 Nekem többé nem kell az a kukoriczakenyér. Én többé nem eszem, inkább meghalok. A hatósági boltba meg ne küldjön engem. Mindig búzalisztet kérek tőle és ők mindig kukortczalisztet adnak. Én nem megyek többé lisztért a boltba. Nem vagyok bolond I Őnagysága elsáppad, a hang a torkára fullad, aztán fölkel, előbb pofonvágja, hátba üti szivének drága gyümölcsét, végül kilöki az ajtón, legeslegvégül pedig úgy érzi, hogy rögtön megpukkad. Megtörtént eset. A hajdudorogi püspökség területén a székelyföldön vikáriátust szerveznek. Az újságoknak közlése szerint e vikáriátus élére Hubán Gyulát, szatmári gk. plébánost, szentszéki ülnököt, t. b. esperest már ki is nevezték. Mi örülünk e kinevezésnek, de érdemileg akkor méltatjuk, ha a hivalalos kinevezésről, illetőleg szövegéről is biztos adatot szerzünk. Az Oltáregyesület ma, vasárnap d. u. 5 órakor tartja a hó első vasárnapi áj tatosságát. A mi hadseregünk csodás kitartással munkálja győzedelmünket. Legyünk segítségükre mi is kitartó és lankadatlan imádságainkkal, melyekben az Eucharistiában, az oltáron lakó Krisztus segítségét esdjük le. Oltáraink csak ott lehetnek biztonságban, ahol a mi hazánk biztonságban vagyon. Kitüntetés. A király Svéd Józsefnek, a 7. hadparancsnoksághoz beosztott posta- és távirda műszerésznek a koronás érdemkeresztet adományozta. A kitüntetett béke idején a szatmári posta- és táviró hivatalnak műszerésze. A máramarosszigeti jogakadémián a beiratások az 1915—16-ik tanévre szeptember elsején kezdődnek. A rendes határidő szept. 12. Ezentúl csak külön formális kérvénnyel lehet a felvételt kérni, amelyben az illető késedelmének, okmányokkal igazolt, méltányolható okát előadja. Október 14-ike után az igazgató se vehet fel senkit. Sőt a minisztériumhoz beadott ily irányú kérvények is valószínűleg elutasittatnak. Tankóozi Gyula felmentéséről a rendelkezésünkre álló időhöz mérten már rövid sorokban hirt adtunk. Hogy t. i. a szatmári kir. törvényszék Tankóczi Gyulát az elleni hivatali sikkasztás miatt emelt vád és annak következményei alól fölmentette. Az Ítéletet a tanács röviden indokolta. A kir. törvényszék nem találta megállapíthatónak, hogy a menekültek óvadékai Tankóczi hivatalos hatáskörében folytak be hozzá. A végtárgyaláson bebizonyult, hogy Tankóczi hivatalon kívül is kénytelen volt az óvadékokat visszaadni és igy a pénzeket magánál kellett hordania, nem látja az eltulajdonítás szándékát fenforogni. Vádlott és védője megnyugodott az ítéletben. Fabó kir. ügyész azonban az ítélet ellen fellebbezett és semmiségi panaszt jelentett be. Tankóczi még vizsgálati fogságban maradt, bár ebben az ügyben vizsgálati fogsága megszűnt. De más ügyekből kifolyólag el van rendelve a vizsgálati fogság. így szabad lábra nem mehet. Mulasztást követnénk el, ha fel nem emlitenők, hogy a tanács vezető elnöke, dr. Némeíhy József páratlan higgadtsággal és pártatlansággal kezelte a tárgyalást Emlékezzüuk. Azt tanultuk gyermekkorunkban, hogy a ki ültet jutalmát kapja az utódok emlékezetében. Mostanában szó esett a katonai uszoda előtti kedves kis parkról, befásitott partról. Hát emlékezzünk meg Kitl kapitányról, aki ennek a partnak első tervezője, munkása volt s aki azt a puszta, elhagyatott helyet kezdte fásitani. Kitl kapitány már nem él. Olasz származású, de lelkes magyarszerető közös-katonatiszt volt, tele Szatmár iránt való lelkesedéssel. Fáradhatatlan munkával töltögette és rendezte ezt a parkot, mely munkában a fák királya, Kiss Gedeon is nagyban segítette. Mikor Kitl kapitány városunkból elment, ha jól tudjuk Varjú Sándor kapitány folytatta a megkezdett munkát. Varjú felsőségőtől többször elismerést is kapott. Bizony áldása, kincse volna városunknak, ha ezt a parkot egész hosszában életképessé tehetnők. Mezei munkák végzése vasárnapokon. A háború folytán beállott rendkívüli helyzet következtében a termés biztosítása és a termelő tevékenység minél fokozottabb mértékben való kifejtése végett — ami országos érdek — a munkácsi gk. püspök a mun- kácsegybázmegye kötelékéhez tartozó híveknek, ha arra szükség van, megengedte, hogy a szent mise hallgatásának kötelezettsége mellett vasárnapokon is mezei munkát végezzenek. Ezen intézkedését V-ik számú körlevelében közli s a papságra bizza annak megítélését, hogy ezen engedély igénybevételének szüksége hol forog fenn s egyúttal utasítást ad arra nézve, hogy a hívek tapintatosan kioktatandók arra, hogy rendkívüli körülmények, rendkívüli eszközök igénybevételét teszi szükségessé. A fogoly táborból. Az orosz foglyok szatmári táborából azt a megnyugtató hirt halljuk, hogy julius 22-ike óta nem fordult elő koleragyanus megbetegedés. A dr. Szalai Jenő főorvosnak széleskörű és mindenre kiterjedő intézkedéséig pedig remélni engedik, hogy a járvány tovább terjedését megakadályozzuk. A pocsolyába esett maszka. Sárba, pocsolyába esett az orosz — mondja a muszka hagyomány. Ott lubiczkolt, vergődött nagy teste tehetetlenül. Végre haragosan kiált fel: _ — Szent Miklós, szent Miklós segíts 1 Szent Miklós pedig nyomban válaszolt, de nagy komolysággal szólott le a vergődő orosznak: — Én segitlek, de te is mozogj. Mert e nélkül reád nézve az én segítségem mit sem ér. Országos vásárok vármegyénkben. Szatmárvármegyében a legközelebbi országos vásárok a következő helyeken tartatnak: Augusztus 2-án Nagypaládon, 3-án Nagy- ecseden, 10-én Aranyosmegyesen, 13-án Csengerben, 16-án Avasuj városon, 18-án Nagysomkuton, 20-án Erdőszádán, 23-án N.- bányán, 25-én Bikszádon. Vitézeink kenyere. A harcztereken küzdő katonák kenyere még a mi kukori- czalisztes időnkben is kifogástalan rozs, búza és árpaliszt keverékből állott, az itthoni legénység azonban velünk együtt élvezte a sárgás kukoriczás kenyeret jó ideig. Még nem vagyunk ugyan túl a nehézségeken, de eltűnt a forgalomból a kukoriczás kenyér nemcsak a czivilek asztaláról, de onnan a katonáéktól is, ahol néhány hót óta friss zamatos rozs és árpa keverékből készített kenyeret kap a legénység. A baka gyomor sok mindenfélét megemészt, de ők is nagyon jóllaktak a sárga süttetből, amihez adja a jó Isten se nekik, se nekünk nelegyen többé szerencsénk. Bizonyítsd be. Tanító: Mondd meg Kari, ha tizenötből elveszünk hatol, mennyi marad? Kari: (egy kis czigányflu) Marad — marad kilencz. — Tanító: Jól van flam, de bizonyítsd is be: — Kari: Isten bizony. Ne játszón a gazda a tűzzel! Szerdán tiz órakor a tűzoltók vészsipja hangzott. Buus Ferenc németii gazdálkodó aznap d. e. a Dezső-hid melletti fordulóban 80 m. hosszú és 40 m. széles területen felhalmozott repceszalmáját meggyujtotta. Csakhamai nagy lánggal kezdett égni és veszedelemmel fenyegette a közelben összehordott cséplés alá kerülő gabonanemüeket is. A tüzet csakhamar észrevették a tüzoltóőrtoronyban s kivonult tehát a tüzőrség is, amely nagy fáradtsággal lokalizálta a tüzet. A gazdálkodó ellen, ki előzetesen nem jelentette be az égetést, a tüzoltóparancsnokság megtette a feljelentést, írjuk hótről-hétre és figyelmeztetjük a gazdákat, mily óvatosságra van most szükség, mikor minden szem élet aranyat ér. íme, akad gazda, aki játszik a tűzzel.
