Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-08-01 / 60. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915. augusztus 1. Gondoskodjunk kenyerünkről. Az uj termésből az eddig fennálló rendelet sze­rint f. évi szeptember 15-ig saját háztartási és gazdasági szükségletére mindenki vásá­rolhat, de csak annak a törvényhatóságnak a területén, ahol állandóan lakik. Senki sem vásárolhat többet, mint amennyi aug. 15-ig saját házi és gazdasági szükségletére elégsé­ges. A jelzett területen tehát bármely ter­melőtől vásárolhatunk búzát, rozsot, kétsze­rest árpát és zabot egyaránt, de csak mér­sékelt mennyiségben. A földmivelő ugyanis 18 kilogramot vehet saját házi szükségletére havonta és fejenkint számítva; a többi fog­lalkozásbeliek, tehát iparosok, kereskedők, tisztviselők, ipari munkások, ügyvédek, orvo­sok és általában akik nem földmivelők csak 10 kilogrammot vásárolhatnak házi szükség­letükre havonta fejenkint. Á szükséges meny- nyiségeket minden esetben jövő évi augusz­tus 15ig kell számítani. Az egyetlen szép kilátás. Viktor Emánuel Monfalcone mellett felment egy harangtoronyba, hogy onnan élvezze a Triest felé néző bájos vidéket. „Minő pompás kilá­tás ez felség!“ — „Sajnos nekünk csak az ilyen szép kilátás jutott ki.“ Hires feltalálók. Marconi feltalálója a dróttalan telegrafiának. D’ Annunzio fel­találója a lelkiismeretlen eamagógiának. Sa- landra feltalálója a becstelen felóniának (hitszegésnek). Viktor Emánuel feltalálója a feneketlen infámiának. Cadorna feltalálója a reménytelen stratégiának. Zsebmetszések napról-napra. Alig múlik el nap, főleg pedig szerdai nap, hogy zsebtólvajlások ne történnének. Valósággal sportszerűen csinálják a jó madarak a zseb- metszéseket. A szerdai hetivásáron Teleran Lászlóné zsebéből emeltek el 100 koronát. Simon Sámuelnó szatmári lakostól pedig 18 koronát. Hogy ki ? Azt még a csendőrségnek sem sikerült megtudni. Nemzetiségeink hazafiasága. Az oroszok kétszer törtek be e báboru alatt Bereg megyébe. Alsóvereczkén és környékén be is mutatták testvérüségüket pusztításaik és kegyetlenkedéseik nyomaiban. A környék­beli papság és elöljáróság a következő hatá­rozatot hozta, melyet aztán Bereg vármegye közigazgatási bizottságnak és az illetékes Munkács egyházmegyei gör. kát. püspöki hatóságának hivatalos utón is bejelentett : 1. Óhajtják a naptáregyesitést (az oro­szokkal egy napon ünnepelni sem akarnak). 2. A templomban az istentisztelet, az isko­lában az oktatás magyar nyelvű legyen. 3. A népszámlálásnál és általában az állami hivatalos megjelölésnél ezután se ruthénnek se kisorosznak, hanem kizárólag gör. kath. magyaroknak nevezzék őket. Itthon is történik hát egy s más Ma­gyarország jobb jövőjéért. A háború nagy, megrázó ereje által megteremtett együttér­zésben el kell merülni örökre és feltámad- hatatlanul azoknak a jelenségeknek, me­lyek alapjai (bár alaptalan alapjai) voltak ellenségeink ama feltevésének, hogy Ma­gyarország nemzetiségei kaphatók lesznek arra az ocsmányságra — a hazaárulásra. Ahol oIcbó a osirke, meg a tojás. Egy nagyváradi katona, aki most az orosz harctéren küzd, levelet küldött haza, amely­ben azt írja, hogy aki olcsón akar vásárolni, az menjen Oroszországba, mert ott olcsó az élelem. Egy pár rántani való csirke 60 fill., 3 darab tojást pedig csekély 10 fillérért vesz­tegetnek. Talán érdemes lenne, hogy Szat- már városa kiküldjön valakit, aki összevásá­rolja az orosz csirkéket és tojásokat a drágán élő váradiak számára — a békekötés után. NŐK VILÁCtA. Mikor friss a hal ? A háborús időben, a rémes drága marha, disznó, bornyu hú­soknak ellensúlyozására sokszor keresik a halat. Hátha jobban kijöhetnek vele. Hát lehet. De itt legyünk avval a kérdéssel tisz­tában, mikor friss a hal. Minden bizonnyal élő halat kellene vásárolni. Mert a kimúlt halnál igen nagy a mérgezés veszélye. Hiszen az árusok a haldokló halat az utolsó percig vizmedenczékben tarthatják, mig élve elad­hatják. Csak a megölt állatot szabad megenni. A melyik természetes módon döglött meg, az rögtön oszlásnak indul és hullamérget tartalmaz. A rózsaszínű kopoltyú nem mindig a frisseségnek jele. Hiszen ezt a tünetet mes­terségesen is ellehet érni. Hanem, ha a szem zavaros és a nyomás alatt mélyedés marad, a hal már nem egészséges. Télen, fagyos idő­ben lehet megfagyott halat venni; mert a fagy konzerválja az anyagot. De nyáron a legnagyobb óvatossággal járjunk el a halvé­telnél. (Télen is csak hideg vízben kell fel­olvasztani, mert ha meleg vízben áztatják, megeshetik, hogy hirtelen elromlik.) Hogyan tartsuk el sokáig lisztün­ket. A házi-asszonyokat megtanitotta a há- horus idő arra, hogy liszt beszerzés nélkül ne maradjanak. Igen ám, de ennek a gon­doskodásnak első feltétele, hogy tudjuk a liszt eltartásának helyes módját. Erre nézve egy szakértő ilyen tanácsot ad: Tartsuk a lisztet száraz, hűvös helyen ős zsákokban. Minden zsák külön álljon. Legozélszerübb a zsákokat deszka padlóra rakni és egyes zsákrétegek közé deszkákat besorozni. így a zsákokhoz hozzáfér a levegő, lehetetlenné válik a lisztnek felmelegedése. Sőt a liszt elveszti nedvességtartalmának egy részét. Ilyen tárolásoknál gyakran megvizsgál­juk a zsákoknak külfelületót és esetleg meg­fordíthatjuk a zsákokat. Igen ajánlatos csakis oly helyiségekben tartani a lisztet, a hol a falak teljesen szárazok. És főleg: ahol időn- kint és gyakrabban is elvégezhetjük a szel­lőztetést. Még a legmelegebb éghajlatú vidé­ken is eltarthatjuk a lisztet egy évig is ily eljárással, anélkül, hogy a lisztnek minősége bármikóp is megváltoznék. Háborús-apróságok. Orosz fogságban találkozott a hi­telezőjével. Egy orosz fogságba jutott kas­sai katona a következő kedélyes levelet irta egyik barátjának : — Én már otthon mindig hangoztattam, hogy borzasztó peches ember vagyok. Ez már családi hiba volt nálam. A pech nem­csak otthon a közélet terén, de a sorozáson, a háborúban és itt a fogolytáborban is üldöz. Az oroszok Szibériába vittek, Omszkba. Egyszerre azonban beütött a krach. Kép­zeld, az uj fogolyczimborák között ott volt a legridegebb, a legkonokabb ellenségem : az egyik szabó hitelezőm. Mikor meglátott, a nyakamba borult s kijelentette, hogy nagyon örül, mert azt hiresztelték rólam, hogy elestem s ő már le is mondott követeléseiről, most azonban, hogy szerencsésen túlestünk a há­ború nehezebb részén, örömmel konstatálja, hogy még reménye van arra, hogy az adós­ságot behajtja rajtam. Savanyu káposzta. Egy szálas bos- nyák katona feküdt rendkívül súlyos állapot­ban az ágyban. Az orvosok már lemondottak az életéről s már úgy tetszett, mintha csak egy-két órája lett volna hátra. A beteg azon­ban eszméleténél volt s az ápolónőtől sava­nyú káposztát kórt vacsorára. Az ápolónő nem merte a kivánt ételt odaadni, mielőtt meg nem kérdezte az or­vostól, hogy ehet-e a súlyos beteg savanyu káposztát ? Az orvos úgy válaszolt, hogy ; adhatnak már bármit annak a szegény bos- nyáknak, már semmi sem használ, de sem árt neki. A bosnyák katona megkapta a kivánt savanyu káposztát, sőt meg is repetáltatta az ételt s kívánságára az ápolónő még egy tányérral talált a „haldoklónak.“ Az orvosnál van egy nagyobb hatalom, amely néha megfordítja a beteg állapotát s haldoklóból — még egy-két nap alatt is — egézséges ember lesz. így történt ez a bosnyák bakával is, aki néhány nap múlva egészségesen hagyta el a kórházat s ma a galicziai fron­ton küzd. Bónaszék. Reizer czégtől megkaptuk. Már ki van adva ismertetésre. És jó kezekbe. Mindent nagy örömmel teljesítünk, ami a levélben óhajként kifejezve van. Üdvözlet. — Levelező. Más lapokból intézmé­nyeknek és egyeseknek felhívást nem vesszük át. Tessék beküldeni. Ez a rendje a dolognak. — Sokak­nak. A „Szatmári Hírlapot“ szombat d. u. 5 és 6 óra közt, valamint szerdán d. u. 5 és 6 óra közt már a helybeli I-sö számú postára küldjük. Ha már most például a közeli Nagy máj tényba ős JBatizra (rendes menetközlekedés) csak keddre érkezik meg, vagy a másik szám szombatra: mit várjunk akkor a távo­labbi vidékekre való megérkezéstől. Itt, Szatmáron intézkedünk e kínos ügyben; olvasóink is szólaljanak fel postahivatalukban, nézzenek utánna nem-e ott van a bibi. Szatmári polgárok. Hogy valamelyik lap miért nem hozza legalább kivonatban a védő beszédet ős miért hallgatja el még a védő nevét is, az annak a lapnak a belső ügye. Ha önök dühösek, ezért ne mi hoz­zánk forduljanak haragjuknak lecsillapítására. Fordul­janak czikkével pl. annak a lapszövetségnek elnökéhez, vagy magához a laphoz. Mi semmi körülmények közt ebbe bele nem avatkozhatunk. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. „Szentháromság Gyógyszertár“ Szatmár-Németi, Deáktér 12. szám. Telefon szám 226. (A Pannonia-szálloda mellett.) Az összes bel- és külföldi kü­lönlegességek egyedüli raktára* Ajánlja az országos hírnévnek elismert gyógyszereit. Az Izomszesz legbiztosab szer a rheumatikus, csuzos bántalmaknál, megszüntet mindenféle hülésből ered- rheumatikus bántalmakat: zsibbadást és nyilalást. Kis üveg ára....................................................1K — f Családi üveg ára ..............................................3K — f Ho zzávaló Izompor kis adag.....................1 K — f » „ nagy „ .....................3 K — f Kö högés, hülős, rekedtség ellen a legbiztosabb szer felnőtteknél. Szentháromság tea..........................1 dob. — K 40 f Fe hér szalmiák czukor .... 1 „ — K 40 f Antitussol porok...............................1, lK20f Gyermekeknél biztos hatású szer; szamár köhögés ellen az Antitussin. 1 üveg 1 K 20 f. Szépitőszereknől legbiztosabb hatású szer nappali használatra a Vénusz krém, Vénusz szappan ős Vé­nusz arczviz. Legjobb fogápoló szer a Vénusz fog­paszta. Éjjeli használatra a kámforos arczkenőcsöt és franczia epe szappant ajánlom. Ezen gyógyszerek va­lódiságáért csak akkor vállalok felelősséget ha ezek a Szentháromság gyógyszertárba szereztetnek be. Posta- rendeléseket azonnal eszközlök. ORGONA GYÁR PST villamos gépekkel berendezve. Kedvező fizetési feltételek mellett kivAló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat ■«Aliit. Orgonajavltásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. JókarbantartAst mérsékelt árban elvállal. RIEGBB OTTÓ ca. és kir. udvari Bzállitó. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a 8zent-8ir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosé. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat ős katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 39 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Thumbnails
Contents