Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-07-07 / 53. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915 julius 7. Van a nőnek más, hathatósabb, bizto­sabb gyógyszere. A magyar nőnek adott a jó Isten annyi sok szép * tulajdonságot, erőt, okosságot, hogy talán annyit és olyat a föld egyetlen nemzete asszonyának sem juttatott. Hát éljenek evvel az isteni adománnyal. Hát hódítsák meg azt a férfit újra. És min den napra hódítsák meg — a család szá­mára. Azt mondják erre a szóbeszédre az anyám-asszonyok: — Nem eleget sirok 1 Hát talán éppen az a baj, öreg baj, hogy csak sirni tud az asszony. Meg pa­naszkodni. Fünek-fának. A szomszédoknak. Meg a piacnak. Nem igy magyar asszonyok! Hanem úgy, a hogyan az okosság, a lelki éberség, az erély, de nem a tüzet élesztő szájoskodás, meg a könnyelműség diktálja. Ha a férfi — csára megy, az asszony fordítsa őt — „hé“-re. De ne húzzák a jár­mot — kétfelé. Spektdtor. GAZDÁK VILÁGA. A gyomot nálunk a mezőgazdaságban rendszerint kapálással, gyomlálással, vagy az úgynevezett aczatolással irtják. Ehhez sok napszám kell, a munka költséges és lassú. Újabban 200—250 liter vízben 40—50 kilogram rézgáliczot oldanak fel s ezzel az egy katasztrális holdra elegendő oldattal a növényeket még a virágzás előtt permete­zik. Az egyévi, gyengébb szervezetű és se­kély gyökérzetü gyom ettől elpusztul. Te­kintve, hogy most a mezei munkásnak ugyan­csak szükiben vagyunk, ezt az eljárást me­legen ajánljuk. Természetesen a szívós gyom­növénynek, például a vetési aczatnak, még háromszori permetezés sem elegendő. Mikor szedjük le a gyümölcsöt ? Erre a kérdésre a legtöbb ember azt feleli, hogy a gyümölcsöt akkor kell leszedni a fá­ról, amikor a gyümölcs megérett. Ez a fele­let nem egészen helyes. Szállításra szánt gyümölcsöt nem szabad a gyümölcs teljes megéréséig rajta hagyni a fáján, mert a túl­érett gyümölcs nem birja ki a zárt csoma­gokban történő utat anélkül, hogy szót ne essék. A puhahusu gyümölcs hamar szétesik az utón és megposhad. A szállításra szánt gyümölcsöt reggel, napfelkelte előtt, hűvös reggel kell szedni, még pedig szabad kézzel. A szedésnél óvatosan emeljük le a gyümöl­csöt és ne nyomkodjuk meg. A szedésnél osztályozzuk a gyümölcsöt. A szemrevalót mutatósabbat ne rakjuk a silányabb közé, vi­szont a silányat ne rakjuk a java gyümölcse mellé. Az osztályozott gyümölcsnek az ára kifizeti az osztályozásra fordított időt. Asza­lásra szánt gyümölcsöt minél tovább tartsuk a fáján, mennél több ideig van a gyümölcs a fáján annál nagyobb a czukortartalma. Aszalt gyümölcsnél fontos kellék a czukor- tartalom. Ha a gyümölcsfán sok a férges gyümölcs, akkor reggelenkint rázogassuk meg gyöngéden a fát. A férges gyümölcsöt esetleg meg lehet tisztítani és aszalni. Házi asszony. A tej kifutása ellen. Ezt a kellemet­lenséget nagyon könnyű elkerülni a követ­kező eljárással: Egy főzőkanál nyelét olyan hosszúra szabjuk, mint a tejes-lábas s mikor a tejet beleöntöttük, feltesszük a tűzhelyre forralni, rátesszük a rávaló főzőkanalat és akkor ott lehet hagyni egész bátran. A tej elfőhet akár egészen is, de még sem fog ki­futni. Háborús-apróságok. A Jóska gyerek és a katonaszakács. Egyik alföldi kis városkában beszállá­solt egyik honvédgyalogezred derék szakácsa minden déli és esti menázsikiosztás után maga köré gyűjti a környékbeli csemetéket és kiosztja nekik a felesleget. A minap ti­zenhárom apróság verődött igy össze, közöt­tük a legfiatalabb, az alig" hároméves Jóska gyerek. A vendéglátó szakács mielőtt kiosz­taná az elemózsiát, szép katonás rendben egymás mellé állítja a gyerekeket s midőn a kis Jóskához ér, egyszerre csak ölbe kapja : — Hát te honnét kerültél ide ? — kérdi — még sohasem láttalak itt . . . Osztég ki­nek a fia vagy ? A Jóska gyerek szepegve hümmög : — A mamámé most csak, mer a papa háborúba van . . . A mundéros szakács agyonölelgeti a gyereket, még talán nasy elérzékenyedésé- ben végig is sima egy stácziót, ha nem jutna eszébe, hogy most ő is katona 1 Hogy is ne könnyezne ? I Hiszen neki is van ott­hon, valahol egy kis fatornyos faluban há­rom aprósága, akiket nem is olyan régen otthon hagyott. Azután leteszi a gyereket a sor elejére és főzőkanalát átadja a piczi ke­zeknek. — No osztán Jóska — szól — most te egzeczirozod ide a lurkókat az üst elé ... . De a kis Jóska gyerek ámulva áll a főzőkanállal, nem érti, hogy mit jelentenek a katona bácsi szavai. Már-már sírásra bigy- gyeszti ajakát, mikor a szakács eléjük áll s az „öreg“ népfelkelőből [egyszerre pajtás lesz és mosolyogva vezeti az apróságokat az üst elé: — Egy . . . kettő . . . Egy . . . kettő . . . Az üst előtt azután gyengéden kiveszi a kis Jóska kezeiből a főzőkanalat és buz­gón kapargatja a gulyás alját. A gyermekek csillogó szemekkel nézik a párolgó menázsit, majd mohón nekiesnek. De most már bátor lesz a szepegő Jóska is és odaszól a népfel­kelő szakácsnak : — Baka bácsi, küldjön a mamámnak is, mer máma csak pumpit ettünk . . . Uj fajta levelezőlapok. A háború sok mindenre megtanítja az embert, amire békeidőben nem is gondolt volna. Újabb tünetek gyűlnek az emberek kölcsönös érintkezéseinek ősrégi formái közé, a szigorú formák engednek a háborús kény­szer követelményeinek s a fiatal tiszt úr, a kifogástalan gentleman szabad óráiban öröm­mel ragadja meg a tóntaceruzát, amellyel békés időben a hatosos adósságokat jegyzi be könyvébe a fűszeres és örül, ha hozzá­juthat valami gyűrött levelezőlaphoz, vagy levélpapiroshoz, borítékhoz, hogy a szeretett otthoniaknak Írjon olyan papíron, aminőt ott­hon habozás nélkül dobott volna a papírko­sárba, mert hát otthon sok helyütt erősen ki van pusztulva minden és megesik, hogy az embernek papirosa sincs, amire Írhatna. Az embereket a szükség rászorítja arra, hogy csak arra ügyeljenek, ami a dolgok lénye­géhez tartozik s lehet e kedvesebb emlék egy aggódó anyának vagy hitvesnek, mint egy darabka gyűrött papiros, amely tudtul adja, hogy még él, még egészséges az a va­laki, akiért ő aggódik, sir és imádkozik ? Ki gondolna ekkor a gyűrődésekre meg arra, hogy téntával vagy ceruzával vannak-e Írva az örömet, boldogságot hozó sorok ? Amióta kitavaszodott, hőseink új fajtáját találták ki a levelezésnek. Ez az újdonság egészen háboríts izű s kétségkívül egyik leg­különlegesebb emléke lesz a háborúnak azok előtt, akiknek kijut belőle. Minthogy a ka­tonát sokszor heteken át a lakatlan termé­szethez láncolja, ahol levelezőlapok nincsenek, haza írni pedig illendő dolog, a mi embereink úgy segítenek magukon, hogy a nyires erdők fáinak kérgét lehántják, késsel kisimítják s levelezőlap-nagyságú darabokat vagdalnak ki belőle. A fehéres kérgen egészen jól meg­látszik az irás s a tábori posta hűségesen elviszi a kedves üzeneteket a többi lapok között. Az újfajta levelezőlapok a száradási folyamat alatt kissé begörbülnek ugyan, de nem repedeznek s formájukat megtartják. A levelezőlapgyüjtők egykor bizonyára mint ér­tékes különlegességet fogják keresni, ha ugyan lesz valaki, aki hajlandó megválni ezektől a kedves emlékektől. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. „Szentháromság Gyógyszertár“ Szatmár-Németi, Deáktér 12. szám. Telefon szám 226. (A Pannonia-szálloda mellett.) Az összes bel- és külföldi kü­lönlegességek egyedüli raktcira. Ajánlja az országos hírnévnek elismert gyógyszereit. Az Izomszesz legbiztosab szer a rheumatikus, csuzo» bántalmaknál, megszüntet mindenféle hülésből. ered- rheumatikus bántalmakat: zsibbadást és nyilalást. Kis üveg ára ...., ..........................1 K — f Cs aládi üveg ára..............................................3K — f Hozzávaló Izompor kis adag.....................1 K — f , » nagy..............................3 K — f Kö högés, hülés, rekedtség ellen a legbiztosabb szer felnőtteknél. Szentháromság tea..........................1 dob. — K 40 f Fehér szalmiák czukor .... 1 „ — K 40 f Antitussol porok...............................1, 1 K 20 f Gyermekeknél biztos hatású szer; szamár köhögés ellen az Antitussin. 1 üveg 1 K 20 f. Szépitőszereknél legbiztosabb hatású szer nappali használatra a Vénusz krém, Vénusz szappan és Vé­nusz arczviz. Legjobb fogápoló szer a Vénusz fog­paszta. Éjjeli használatra a kámforos arczkenőcsöt és franczia epe szappant ajánlom. Ezen gyógyszerek va­lódiságáért csak akkor vállalok felelősséget ha ezek a Szentháromság gyógyszertárba szereztetnek be. Posta­rendeléseket azonnal eszközlök. könyvkötő SZATMÁR Kazinczy-utcza 4 f£ét nyomdásztanulót fizetéssel felvesz a Pázmány-sajtó Szatmár. Makoczy Géza ‘’“M.X18"1 Szatmár, Eötvös-utcza 4/a. sz. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modem szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóczy Géza, papi- és polgári-szabó. ORGONA-GYÁR P2T villamos gépekkel berendezve. "SQ Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesit. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. It I I'iiilóJi OTTÓ os. és kir. udvari Bzállitó, Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferenoz József-rend tulajdonoss. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1915. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Thumbnails
Contents