Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-07-07 / 53. szám
Szatmár-Németi 1915. julius 7. SZATMÁRI HÍRLAP 3 Szabó István prelátus, apátkanonokot megyéspüspökünk az egyházmegyei főtanfelügyelőségtől magas elismerésének nyilvánításával felmentette. Á főtanfelügyelői állásra Szentgyörgyi Jordán Károly apátkanonokot nevezte ki a főpásztor. Jordán Károly dr. éveken keresztül állott az Országos Tanügyi Tanács élén. Jogos a remény, hogy egyházmegyénk tanügyének vezetésében is eredményes munkát fog végezni. Újabb változások a segédlelkészeknek karában. Pausz Aladár Fehérgyarmatról Beregszászba megy. Radios István Beregszászba rendelt segédlelkész marad Nagybocs- Tcón. A szatmárnémeti kir. kath. főgimnázium. 1914—1915. évi Értesítője. Szemünk fénye, lelkünk büszkesége ez az ősi főgimnázium. A mely főgimnáziumban mi is, de- resedő nemzedék nagy része nevekedtünk. Pázmány szelleme, ereje, lánglelke, hite és hazaszeretete lebeg felette és tölti meg uj, a a réginél hatalmasabb hajlékát. Szinte a családnak történetében lapozgatunk, mikor egy évi működéséről beszámoló égéshőjét olvassuk. Bevezetője egy hatalmas tanulmány dr. Schöber Emil tanárnak egész könyvet kitevő tanulmánya, „Állattani gyakorlatok“ (Zoológiái praktikum) czimen. A nagy tudásu professzor még laikusoknak is szerfölött érdek- feszitő módon ad elő egy tudományos kérdést a zoologia világából. A tudós tanár értekezését követi az intézetnek Ratkovszki Páltól (nyug. főgimn. igazgató, kir főigazgató, t. kanonok) való meleg, bensőséges elbucsuzása. Ratkovszki Pál érdeme az intézet fejlődésében, izmosodásában, mai virágzó állapotában való jutásában elvitázhatlan. Nincs szükség arra, hogy mesterségesen nagyitó üveget tegyünk szemünkre vagy helyezzünk papírra, mikor az ő tiszta kikristályosodott érdemeit értékeljük. Frázisok sem teszik nagyobbá sem kisebbé az ő érdemét. Egész generá- cziók ismerik, tudják és hirdetik. Mi is a legnagyobb kiemeléssel és hangsúllyal hirdetjük, hogy Ratkovszki neve a katholikus főgimnázium történetével szorosan és bensőségesen van összeforrva. A következő fejezetben Bagossy Bertalan h. igazgató emlékezik meg Pintz Mátyásról, aki a szerb harcz- téren hősi halált halt. Lapunk annak idején szintén emlékezetet szentelt a derék, feledhetetlen tanár érdemének. A tanári-kar névsoráról tesz tanúságot, mily hatalmas nagyszabású intézetté nőtt az idők folyásában Pázmány gimnáziuma. Az V. fejezet bemutatja az 1914—15. tanévnek benső életét. Érről folytatólag bővebben óhajtunk: megemlékezni. Eulogiusz orosz „érsek“ igazi hivatása. Mikor az oroszok Lemberget megszállották, első dolguk volt a görög szertar- tásu katholikus érseket fogságba hurcolni. A második volt;: Eulogiusz görög keleti „érsek“ betelepítése, akinek feladata volt: a katholikus Galíciát ortodox muszka hitre „téríteni.“ A „térítés“ a kath. érsek fogságba hurcolá- sával kezdődött és hasonló muszka módon folytatódott ; persze nem valami fényes sikerrel. A katholikus lakosság híven kitartott ősei hite mellett. Eulogiusz „érsek“ tehát nem bizonyult valami jó térítőnek ; az oroszok kiverésekor aztán az is kiderült, mi a hírhedt muszsa ortodox „érsek“ igazi hivatása ? Eulogiusz őrt. „érsek“ Lembergben a galíciai iparbank igazgatójának, Szarszki udvari tanácsosnak a lakásában szállt meg. Az „érsek“ ur igen gyenge apostolnak, ellenben roppant ügyes bűvésznek bizonyult, mert azt az egy koffert, mellyel a „bájos“ galíciai fővárosba érkezett — evvel a jelzővel szokta Lemberget illetni — tizenhét bútorral zsúfolt vasúti kocsiba tudta varázsolni, melyeket sürgősen Kievbe szállított. Önkéntelen házi gazdája, aki jelenleg Bécsben tartózkodik, soká fogja emlegetni a hires agitátort, a nagynevű Eulogiusz „érseket“, a buzgó bu- torszállitót. Háborús hírek. Most már nincs kétség benne, hogy Oroszországban a forradalom nagy mértékben terjed. — Olaszország hadserege tehetetlennek bizonyul. Benn vagyunk olasz területeken. — A Dnyeszter és Pruth között 20 ezer orosz esett el. — Az antant kisért minden semleges államot, de területengedésről nem beszél. — Az olaszok hadikölcsönt szerveznek. De oly-nehezen megy, hogy azzal fenyegetőznek, melyszerint nyilvánosságra hozzák azok neveit, akik nem jegyeznek. Már itt tartanak. — Velenczét komolyan féltik az olaszok. Meteor időjelzése. Meteor időjelző levele szerint julius hóban az időjárás következőleg alakul: nyugodtabb időjárást várhatunk. 8 ika inkább csak szeles, 10—11-ike pedig igen meleg időt hoz. Ezt ugyan mérsékli 12 én újra Szaturnus együttállása, de aztán követőleg a bolygók részéről nyugodtabb időjárást várhatunk, egészen 24-ike hatásköréig, mely csapadékot van hivatva hozni, melyet azonban mérsékel a 26-iki és 30-iki, mely utóbbi inkább szeles vagy rövid zivataros jellegű. Angol hazudozás. Berlin környékén, mint más nagy német városokban, lövészárkokat ástak, hogy a közönséggel megismertessék azok berendezését. A lövészárkokat belépődíj ellenében mutogatják és szakszerűen magyarázzák a közönségnek, a jövedelmet pedig hadi jótékony czélra fordítják. A Graphic nevű angol képeslap egyik legutóbbi számában közli a berlini lövészárkok fényképfölvételét és a kép alatt ez a felírás : „Lövészárkok a német főváros védelmére.“ Éz a mulatságos kihamisitás méltó az angol hetilaphoz, a mely a múlt ősz elején nagyképűen tudományos alapon magyarázta, hogy az oroszok legkésőbb november végén el fogják foglalni Berlint. Hatósági mészárszék. Ne tessék megijedni, nem Szatmáron nyílott meg, hanem Lúgoson. Onnan jelentik, hogy Balteszku János polgármester hatósági mészárszéket szervezett, amelyben a marhahúst 2 korona 20 fillér és 4 korona 50 fillér között árusítják. A polgármester intézkedése a lakosság körében nagy örömet keltett, mert a mészárosok nem voltak hajlandók a húst a megállapított árakon árusítani. Az uj termény bevásárlása lehetősége és módja felől napról-napra változó hírek jelennek meg. Alig lehet már jóformán kiigazodni, hogy és mikép is kerül forgalomba az űj termés. A fő, hogy forgalomba kerüljön és még főbb, hogy a sok bába közt el ne vesszen . . Az orosz foglyok dolgoznak. Az ország több részéből jön a hir, hogy az orosz foglyok az aratási és általán a mezei munkákban beválnak. A gazdák, legalább eddig nagyjában meg vannak velük elégedve. Örömmel és jókedvvel dolgoznak és barátkoznak is a falusi néppel. Dicsekszenek is, hogy mily jó bánásmódba részesítik őket a magyarok. A helyi viczinális vasút ellen panaszkodik az utazó közönség. Menetrendjét nem tartja be, olykor nem rendelkezik kellő számú vaggonokkal és nem alkalmazkodik a fővonaloknak járásához. Hát ez utóbbin -nem csudálkozunk, mert bizony a fővonalakon sem lehet tudni sokszor, mikor érkezik a vonat. A világháborúnak áttekintése. A történelemben tanultunk világháborúkról. Borzadva gondoltuk át a régi háborúkat. Egy-egy hadjáratot. De szinte éreztük, láttuk gyorsaságát, mikor egyes csatákban vívták meg a hadjáratokat. Mily óriási esemény volt Attila három napos catalanusi csatája. Vagy a lipcsei háromnapos „népek csatája“. Mik voltak e csaták a mostani világháború öldöklő csatáihoz képest. A mai világháború jóformán egybefolyó ütközetek sorozat, melyek hónapokon keresztül tartanak. Az 1526. év aug. 29-én négy óra alatt eldőlt Magyarországnak sorsa. Most ? Mikor lesz vége a mi létünkért, életünkért, hazánkért vívott csatának ? A mai háborúnak jellemző vonása, hogy próbára teszik nemzeteknek fizikai és főleg morális erejét. Es nem csak a küzdő vérüket öntő katonáknak erejét, de az otthon- maradottakét is. Anglia volt ennek a világháborúnak méregkeverője. Szövetkezett azokkal a Kara- gyorgyevicsekkel, akiknek udvarába Sándor király megölése után hónapokig ,nem küldött követet. A serajevói gyilkosság után — már belső szövetségesek lettek — Szerbia és Anglia. Egyelőre szép szóval biztatta. Azt hitte, hogy ha igy beugratja — Szerbia révén a népeket — ha aztán a háborúba ugratott népek kimerülnek, majd ő angol flottájával fogja az aratást elvégezni. De megjárta. Veszedelmet aratott s ma bizonyára szívesen fordulna vissza — a háború előtti helyzetbe. Orosz és Franczia ország már a szó teljes értelmében gyűlölettel és ellenséges szándékkal fordult ellenünk. Az egyik főleg ellenünk, az utóbbi Németország ellen. Mindkét ellenségünk erejének java már eddig megörlődött. Mindkét ellenségünk nagyot csalódott és ma szintén nem bánnák jha a háború előtti időben maradtak volna. Szerbia másodrendű kérdéssé lett a világháborúban. Azt hisszük ő is máskép nézi most már a világot és máskép Ítél az ő szövetségeseinek megbízhatóságáról is. Olaszország tiz hónapig gondolkozott, hogy elkövesse-e árulását és a történelemben páratlan hitszegésót. Elkövette. Hogy mi lesz ennek következménye, azt ma már nem kell találgatni. Szörnyen bűnhődni fog a hitszegő, sorsát kikerülni nem fogja. Mindezekkel szemben a központi hatalmak bámillatos kitartással morális erővel haladnak győzelmes utaikon. Minden ellenséggel szembeszállunk. És mi még érintetlen tartalékokkal is rendelkezünk. És van a mi hadseregünknek egy legyőzhetetlen fegyvere : az igazság, az Istenben való megingatlan hit, hogy győzni fogunk — győznünk kell. Újra emelték a sör árát. Jól teszik a sörgyárak, ha emelik. Hiszen békeidőben is megtették. Pedig milliókkal zártak és milliósokká lettek. Hát miért ne emelnék most, mikor egy kis ügyességgel, merészséggel, mivel — milliárdosokká lehetnek. A mi vendéglőseink meg kapva-kapnak az alkalmon. Igen kevés kivétellel. Vannak sörárusok, akik a sör árának felemelése pillanatában mindjárt 30 filléréri árulták és árulják a sört. Jól teszik, csak árulják. A ki sört akar inni fizessen. NŐK VILÁGA. Ha te úgy — én meg igy! Az asszony kereskedésből jött haza. Uj ruhának valót hozott. Az ember, mikor meglátja, keményen rászól az asszonyra : — Már megest — uj ruha ! Már újra a divat ördöge ! Hanem az asszony kardos menyecske ám. Nem ijed meg a maga árnyékától. Két gömbölyű karját csipejére ereszti. Úgy áll elébe férje — urának. — Ha te úgy — mondja hetykén, én meg igy 1 A minap is görbe utón jártál. Vesztettél is. Nem úgy, hékám ! Együtt keresünk, Együtt is osztozkodjunk. Hát senki se higyje ám, hogy" ez mese. ' A penna meséje. Valóság. Az élet valósága. Akárhányszor, de mennyiszer élő tanúja lehetünk, az ily eseteknek. Ezekhez hasonlóknak. És az ilyen esetekre mondja a magyar közmondás, ez a nagy életfilozofus : — Átkos az a gazdaság, ahol a jármot két felé húzzák. Ez az átkos gazdaság nehezedik bizony nem egy családra. Veszélyes, pusztító, romboló tünete ez a családoknak. Mert az ilyen gyógyszer, a minőt ez az asszony (sok asszonynak képviselője) alkalmaz: bizony, hogy a könnyebb bajból is halálos betegséget okoz. Az ilyen halálos betegség viszi végveszedelembe, elpusztulásba a magyar családokat. Régi-régi igazság, hogy a tüzet nem lehet eloltani — olajjal, sem petróleummal. A ,férfi könnyelműségét sem szabad gyógyítani — még nagyobb könnyelműséggel.
