Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-07-07 / 53. szám

Szatmár-Németi 1915. julius 7. SZATMÁRI HÍRLAP 3 Szabó István prelátus, apátkanono­kot megyéspüspökünk az egyházmegyei fő­tanfelügyelőségtől magas elismerésének nyilvá­nításával felmentette. Á főtanfelügyelői ál­lásra Szentgyörgyi Jordán Károly apátkano­nokot nevezte ki a főpásztor. Jordán Károly dr. éveken keresztül állott az Országos Tan­ügyi Tanács élén. Jogos a remény, hogy egyházmegyénk tanügyének vezetésében is eredményes munkát fog végezni. Újabb változások a segédlelkészek­nek karában. Pausz Aladár Fehérgyarmat­ról Beregszászba megy. Radios István Bereg­szászba rendelt segédlelkész marad Nagybocs- Tcón. A szatmárnémeti kir. kath. főgim­názium. 1914—1915. évi Értesítője. Szemünk fénye, lelkünk büszkesége ez az ősi főgim­názium. A mely főgimnáziumban mi is, de- resedő nemzedék nagy része nevekedtünk. Pázmány szelleme, ereje, lánglelke, hite és hazaszeretete lebeg felette és tölti meg uj, a a réginél hatalmasabb hajlékát. Szinte a csa­ládnak történetében lapozgatunk, mikor egy évi működéséről beszámoló égéshőjét olvas­suk. Bevezetője egy hatalmas tanulmány dr. Schöber Emil tanárnak egész könyvet kitevő tanulmánya, „Állattani gyakorlatok“ (Zooló­giái praktikum) czimen. A nagy tudásu pro­fesszor még laikusoknak is szerfölött érdek- feszitő módon ad elő egy tudományos kér­dést a zoologia világából. A tudós tanár ér­tekezését követi az intézetnek Ratkovszki Pál­tól (nyug. főgimn. igazgató, kir főigazgató, t. kanonok) való meleg, bensőséges elbucsuzása. Ratkovszki Pál érdeme az intézet fejlődésé­ben, izmosodásában, mai virágzó állapotában való jutásában elvitázhatlan. Nincs szükség arra, hogy mesterségesen nagyitó üveget te­gyünk szemünkre vagy helyezzünk papírra, mikor az ő tiszta kikristályosodott érdemeit értékeljük. Frázisok sem teszik nagyobbá sem kisebbé az ő érdemét. Egész generá- cziók ismerik, tudják és hirdetik. Mi is a legnagyobb kiemeléssel és hangsúllyal hir­detjük, hogy Ratkovszki neve a katholikus főgimnázium történetével szorosan és ben­sőségesen van összeforrva. A következő fe­jezetben Bagossy Bertalan h. igazgató emlé­kezik meg Pintz Mátyásról, aki a szerb harcz- téren hősi halált halt. Lapunk annak idején szintén emlékezetet szentelt a derék, feled­hetetlen tanár érdemének. A tanári-kar név­soráról tesz tanúságot, mily hatalmas nagy­szabású intézetté nőtt az idők folyásában Pázmány gimnáziuma. Az V. fejezet bemu­tatja az 1914—15. tanévnek benső életét. Érről folytatólag bővebben óhajtunk: meg­emlékezni. Eulogiusz orosz „érsek“ igazi hi­vatása. Mikor az oroszok Lemberget meg­szállották, első dolguk volt a görög szertar- tásu katholikus érseket fogságba hurcolni. A második volt;: Eulogiusz görög keleti „érsek“ betelepítése, akinek feladata volt: a katholi­kus Galíciát ortodox muszka hitre „téríteni.“ A „térítés“ a kath. érsek fogságba hurcolá- sával kezdődött és hasonló muszka módon folytatódott ; persze nem valami fényes si­kerrel. A katholikus lakosság híven kitartott ősei hite mellett. Eulogiusz „érsek“ tehát nem bizonyult valami jó térítőnek ; az oro­szok kiverésekor aztán az is kiderült, mi a hírhedt muszsa ortodox „érsek“ igazi hi­vatása ? Eulogiusz őrt. „érsek“ Lembergben a galíciai iparbank igazgatójának, Szarszki udvari tanácsosnak a lakásában szállt meg. Az „érsek“ ur igen gyenge apostolnak, ellen­ben roppant ügyes bűvésznek bizonyult, mert azt az egy koffert, mellyel a „bájos“ galíciai fővárosba érkezett — evvel a jelzővel szokta Lemberget illetni — tizenhét bútorral zsú­folt vasúti kocsiba tudta varázsolni, melyeket sürgősen Kievbe szállított. Önkéntelen házi gazdája, aki jelenleg Bécsben tartózkodik, soká fogja emlegetni a hires agitátort, a nagynevű Eulogiusz „érseket“, a buzgó bu- torszállitót. Háborús hírek. Most már nincs két­ség benne, hogy Oroszországban a forrada­lom nagy mértékben terjed. — Olaszország hadserege tehetetlennek bizonyul. Benn va­gyunk olasz területeken. — A Dnyeszter és Pruth között 20 ezer orosz esett el. — Az antant kisért minden semleges államot, de területengedésről nem beszél. — Az olaszok hadikölcsönt szerveznek. De oly-nehezen megy, hogy azzal fenyegetőznek, melyszerint nyil­vánosságra hozzák azok neveit, akik nem jegyeznek. Már itt tartanak. — Velenczét ko­molyan féltik az olaszok. Meteor időjelzése. Meteor időjelző levele szerint julius hóban az időjárás követ­kezőleg alakul: nyugodtabb időjárást várha­tunk. 8 ika inkább csak szeles, 10—11-ike pedig igen meleg időt hoz. Ezt ugyan mér­sékli 12 én újra Szaturnus együttállása, de aztán követőleg a bolygók részéről nyugod­tabb időjárást várhatunk, egészen 24-ike ha­tásköréig, mely csapadékot van hivatva hozni, melyet azonban mérsékel a 26-iki és 30-iki, mely utóbbi inkább szeles vagy rövid ziva­taros jellegű. Angol hazudozás. Berlin környékén, mint más nagy német városokban, lövészár­kokat ástak, hogy a közönséggel megismer­tessék azok berendezését. A lövészárkokat belépődíj ellenében mutogatják és szakszerűen magyarázzák a közönségnek, a jövedelmet pedig hadi jótékony czélra fordítják. A Graphic nevű angol képeslap egyik legutóbbi számában közli a berlini lövészárkok fény­képfölvételét és a kép alatt ez a felírás : „Lövészárkok a német főváros védelmére.“ Éz a mulatságos kihamisitás méltó az angol hetilaphoz, a mely a múlt ősz elején nagy­képűen tudományos alapon magyarázta, hogy az oroszok legkésőbb november végén el fogják foglalni Berlint. Hatósági mészárszék. Ne tessék meg­ijedni, nem Szatmáron nyílott meg, hanem Lúgoson. Onnan jelentik, hogy Balteszku János polgármester hatósági mészárszéket szervezett, amelyben a marhahúst 2 korona 20 fillér és 4 korona 50 fillér között árusít­ják. A polgármester intézkedése a lakosság körében nagy örömet keltett, mert a mészá­rosok nem voltak hajlandók a húst a meg­állapított árakon árusítani. Az uj termény bevásárlása lehető­sége és módja felől napról-napra változó hírek jelennek meg. Alig lehet már jóformán ki­igazodni, hogy és mikép is kerül forgalomba az űj termés. A fő, hogy forgalomba kerül­jön és még főbb, hogy a sok bába közt el ne vesszen . . Az orosz foglyok dolgoznak. Az ország több részéből jön a hir, hogy az orosz foglyok az aratási és általán a mezei mun­kákban beválnak. A gazdák, legalább eddig nagyjában meg vannak velük elégedve. Örömmel és jókedvvel dolgoznak és barát­koznak is a falusi néppel. Dicsekszenek is, hogy mily jó bánásmódba részesítik őket a magyarok. A helyi viczinális vasút ellen pa­naszkodik az utazó közönség. Menetrendjét nem tartja be, olykor nem rendelkezik kellő számú vaggonokkal és nem alkalmazkodik a fővonaloknak járásához. Hát ez utóbbin -nem csudálkozunk, mert bizony a fővonalakon sem lehet tudni sokszor, mikor érkezik a vonat. A világháborúnak áttekintése. A történelemben tanultunk világháborúkról. Borzadva gondoltuk át a régi háborúkat. Egy-egy hadjáratot. De szinte éreztük, lát­tuk gyorsaságát, mikor egyes csatákban vív­ták meg a hadjáratokat. Mily óriási esemény volt Attila három napos catalanusi csatája. Vagy a lipcsei háromnapos „népek csatája“. Mik voltak e csaták a mostani világháború öldöklő csatáihoz képest. A mai világháború jóformán egybefolyó ütközetek sorozat, melyek hónapokon keresztül tartanak. Az 1526. év aug. 29-én négy óra alatt eldőlt Magyaror­szágnak sorsa. Most ? Mikor lesz vége a mi létünkért, életünkért, hazánkért vívott csatá­nak ? A mai háborúnak jellemző vonása, hogy próbára teszik nemzeteknek fizikai és fő­leg morális erejét. Es nem csak a küzdő vé­rüket öntő katonáknak erejét, de az otthon- maradottakét is. Anglia volt ennek a világháborúnak méregkeverője. Szövetkezett azokkal a Kara- gyorgyevicsekkel, akiknek udvarába Sándor király megölése után hónapokig ,nem kül­dött követet. A serajevói gyilkosság után — már belső szövetségesek lettek — Szerbia és Anglia. Egyelőre szép szóval biztatta. Azt hitte, hogy ha igy beugratja — Szerbia révén a népeket — ha aztán a háborúba ugratott népek kimerülnek, majd ő angol flottájával fogja az aratást elvégezni. De megjárta. Veszedelmet aratott s ma bizo­nyára szívesen fordulna vissza — a háború előtti helyzetbe. Orosz és Franczia ország már a szó tel­jes értelmében gyűlölettel és ellenséges szán­dékkal fordult ellenünk. Az egyik főleg el­lenünk, az utóbbi Németország ellen. Mind­két ellenségünk erejének java már eddig megörlődött. Mindkét ellenségünk nagyot csalódott és ma szintén nem bánnák jha a háború előtti időben maradtak volna. Szerbia másodrendű kérdéssé lett a vi­lágháborúban. Azt hisszük ő is máskép nézi most már a világot és máskép Ítél az ő szö­vetségeseinek megbízhatóságáról is. Olaszország tiz hónapig gondolkozott, hogy elkövesse-e árulását és a történelem­ben páratlan hitszegésót. Elkövette. Hogy mi lesz ennek következménye, azt ma már nem kell találgatni. Szörnyen bűnhődni fog a hitszegő, sorsát kikerülni nem fogja. Mindezekkel szemben a központi hatalmak bámillatos kitartással morális erővel halad­nak győzelmes utaikon. Minden ellenséggel szembeszállunk. És mi még érintetlen tarta­lékokkal is rendelkezünk. És van a mi had­seregünknek egy legyőzhetetlen fegyvere : az igazság, az Istenben való megingatlan hit, hogy győzni fogunk — győznünk kell. Újra emelték a sör árát. Jól teszik a sörgyárak, ha emelik. Hiszen békeidőben is megtették. Pedig milliókkal zártak és milliósokká lettek. Hát miért ne emelnék most, mikor egy kis ügyességgel, merész­séggel, mivel — milliárdosokká lehetnek. A mi vendéglőseink meg kapva-kapnak az alkalmon. Igen kevés kivétellel. Vannak sör­árusok, akik a sör árának felemelése pilla­natában mindjárt 30 filléréri árulták és árul­ják a sört. Jól teszik, csak árulják. A ki sört akar inni fizessen. NŐK VILÁGA. Ha te úgy — én meg igy! Az asszony kereskedésből jött haza. Uj ruhának valót hozott. Az ember, mikor meglátja, keményen rászól az asszonyra : — Már megest — uj ruha ! Már újra a divat ördöge ! Hanem az asszony kardos menyecske ám. Nem ijed meg a maga árnyékától. Két gömbölyű karját csipejére ereszti. Úgy áll elébe férje — urának. — Ha te úgy — mondja hetykén, én meg igy 1 A minap is görbe utón jártál. Vesztettél is. Nem úgy, hékám ! Együtt ke­resünk, Együtt is osztozkodjunk. Hát senki se higyje ám, hogy" ez mese. ' A penna meséje. Valóság. Az élet valósága. Akárhány­szor, de mennyiszer élő tanúja lehetünk, az ily eseteknek. Ezekhez hasonlóknak. És az ilyen esetekre mondja a magyar közmondás, ez a nagy életfilozofus : — Átkos az a gazdaság, ahol a jármot két felé húzzák. Ez az átkos gazdaság nehezedik bizony nem egy családra. Veszélyes, pusztító, romboló tünete ez a családoknak. Mert az ilyen gyógyszer, a minőt ez az asszony (sok asszonynak képvi­selője) alkalmaz: bizony, hogy a könnyebb bajból is halálos betegséget okoz. Az ilyen halálos betegség viszi végve­szedelembe, elpusztulásba a magyar csa­ládokat. Régi-régi igazság, hogy a tüzet nem lehet eloltani — olajjal, sem petróleummal. A ,férfi könnyelműségét sem szabad gyógyítani — még nagyobb könnyelműséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents